Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Az eddig észlelt A talajvízmegfigyelő kút megnevezése száma helye község (járás) Az észlelés megkezdésének ideje legmagasabb legalacsonyabb talajvízállás LNV LKV Szélső ingadozás LNV—LKV cm cm terep alatt 672 Gyál 1954. IX. dabasi járás 676 Rákosliget 1952. IV. 683 Vasad 1938. V. monori járás 686 Monor 1933. XII. monori járás 1120 Érd 1951. V. budai járás km, maximálisan 2,0 km és minimálisan 0,2 km sávszélességre terjed ki. A Szentendrei-szigeten a Duna közvetlen hatása átlagosan 0,7 km, maximálisan 0,9 km és minimálisan 0,6 km széles sávon érezhető, a közvetett hatás sávszélessége átlagosan 1,2 km, maximálisan 1,8 km és minimálisan 1,0 km. A Csepel-szigeten a Duna átlagosan 0,7 km, maximálisan 0,8 km és minimálisan 0,5 km széles sávon érezteti közvetlen hatását, a közvetett hatás pedig átlagosan 2,4 km, maximálisan 3,0 km és minimálisan 1,8 km kiterjedésű. Ezeken a területsávokon a partmenti talajvízforgalom igen változatos és élénk, a Duna vízállásától függően, hol a Duna táplálja a partmenti sáv talajvízkészletét, hol a talajvízelfolyás gyarapítja a Duna vizét. Az Ipoly mellett a folyó által befolyásolt partmenti sáv keskeny, 100—200 m szélességű, egyéb vízfolyásoknál a befolyásolt sáv egészen szűk. (Az előzőekben megadott dinamikus vízkészlet összegében a partmenti sáv átlagos vízforgalma is bennfoglaltatik, de a Duna mellett nyerhető, szorosan értelmezett parti szűrésű víz nem. 2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint az elváltozás mértéke 313 451 138 1956. VI. 11. 1955. 1. 14—17. 75 291 216 1956. VI. 26—29. 1952. VIII. 29. 66 290 224 1940. VII. 5. 1950. XI. 2. 17! 415 244 1956. VI. 2. 1952. XI. 17. 305 607 302 1956. V. 17. 1954. II. 17. mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyócsatomázás általában csak aban a partmenti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállásváltozásainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talajvízkészlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamából és az öntözés folyamtosságától függ. Hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öt hónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 1/s. km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 A talajvíz-előrejelzés Rendszeres talajvízelőrejelzés csak a vízgazdálkodási területegység Vecsés—Monor vonaltól délre eső alföldi szakaszára készül. Ez az egész területnek csak jelentéktelen hányada. A többi területrészre a változatos talajvízviszonyok miatt rendszeres talajvízelőrejelzés ezidő szerint még nem készíthető. 94
