Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.322 Vízhozam

2.3221 JELENTŐSEBB VÍZFOLYÁSOK

Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során a 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozammértéket a 20. táblázatban is közöltük.

Most a 22. táblázatban — ezen általános és tájékoztató adatok kiegésztíések éppen — a területünk vízhálózatának gerincét képező folyók, továbbá — általában — az I. és П. kategóriába sorolt természetes vízfolyások jellemző vízhozamait soroljuk fel. A táblázathoz az alábbi megjegyzéseket fűzzük:

a) Nagyobb vízfolyásoknál az adatokat több szelvényre (a 20. táblázatbeli törzszámukkal megkülönböztetett mérceszelvényekre) és jelölés nélküli torkolati szelvényekre) is megadtuk, míg a kisebbeknél általában csak a torkolatra vonatkozó adatokat közöltük. Ez a táblázatunk viszont vízmércekataszter szempontjából nem teljes: ott, ahol a méroehálózat nagy sűrűsége megengedte, vagy egy-egy mérce igen rövid észlelési sora indokolta, egyes mérceszelvényeket figyelmen kívül hagytunk. A 20. táblázathoz viszonyítva szükség- szerű átfedések még így is akadnak (a mindkét táblázatban szereplő mércéknél), ezeket azonban a teljesség és áttekinthetőség érdekében nem küszöbölhettük ki.

b) A több évtizedes vízhozamnyilvántartású vízrajzi állomásokat nevük aláhúzásával és a Q 50% érték megadásával kiemeltük. Ezek jellemző vízhozamértékeinek megállapításánál igyekeztünk a mérések és észlelések hibáit kiküszöbölni. A kapott eredményeket összehasonlítottuk és összehangoltuk a többi észlelőállomás hasonló adataival. — A többi állomás vízhozamnyilvántartás szempontjából csak kisebb múltra tekinthet vissza: ezeknél és a rendszeres vízrajzi megfigyelésbe be nem vont vízfolyásoknál, ill. szelvényeknél a jellemző vízhozamokat esetenkénti mérések és az előbbi állomások adatai alapján (hidrológiai analógia feltételezésével), elméleti úton számítottuk. Az adatokat — elsősorban az ezt leginkább megkívánó kisvízfolyásokra vonatkozóan — helyismerettel rendelkező szakemberek is ellenőrizték, így megbízhatóságuk folyóknál és nagyobb vízfolyásoknál ± 10—20%-ra, kisvízfolyásoknál + 20—50%-ra tehető. (Legnagyobb a bizonytalanság a szélsőséges és egyéb pillanatnyi értékeknél.)

c) A megadott jellemző vízhozamok elvileg hosz- szú idősor alapján levezetett, vízmércéknél a naponta észlelt reggeli — ha napközben kimagasló árhullám tetőzött, akkor a tetőző — vízállások és a rendszeres időközönként végzett vízhozamméré- sék alapján meghatározott vízhozam-adatsorból számított értékek. A jelölésükre a 20. és 22. sz. táblázatban alkalmazott — a vízrajzi gyakorlatban szokásos — betűszimbolumok értelmezése a köveid kező:

LKQ — az a legkisebb vízhozam, amelynél kisebb csak „vis major” jelleggel fordul elő;

Q szept. 99% — a szeptember (mint általában legszárazabb) havi vízhozamok 99%- os tartósságú értéke. A vízmérlegben (lásd a XVII. fejezet 2.121 pontját) a gyakorlatilag teljes biztonságot követelő vízhasználatoknál ezzel a készletértékkel számolunk;

Q

aug. 85%

Q 95%

Q 50%

KÖQ

NQio%

— az augusztus havi vízhozamok 85%-os tartósságú értéke. A vízmérlegben ezzel vetjük össze az egyidőben lehetséges összes vízigényeket;

— az a vízhozam, mely az átlagos év 18 napjának (5%-ának) kivételével a mederben lefolyik;

— az átlagos év 182.5 napján a napok 50%-ában meghaladott vízhozam;

— középvízhozam (az érkező napi középvízhozamok sokévi számtani középértéke). Táblázatunkban a hosszabb észlelési múlttal rendelkező állomásoknál ezt az értéket általában az 1931—60. időszakra adjuk meg; a részletes megfigyelésbe be nem vont, vagy csak újabban bevont vízfolyások esetében elméleti úton levezetett érték lévén, időszakhoz nem rendelhető;

— az évenkénti maximális vízhozamok átlagosan 10 évenként egyszer elért, vagy meghaladott értéke.

NQ3o/0 — az évenkénti maximális vízhozamok átlagosan 33 évenként egyszer elért, vagy meghaladott értéke.

NQ2% — az évenkénti maximális vízhozamok átlagosan 50 évenként egyszer elért, vagy meghaladott értéke.

NQ10/o — az évenkénti maximális v'zhozamok átlagosan 100 évenként egyszer elért, vagy meghaladott értéke.

Az ismétlődési gyakorisághoz kötött hozamértékekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk: a matematikai statisztika csak arra adhat feleletet, hogy változatlan éghajlati- és mederviszonyokat feltételezve, végtelenül hosszú idő átlagában mekkora egy meghatározott ismétlődési gyakorisághoz kötött árvízhozam, de nem mondhat semmit az események bekövetkezésének valószínű időpontjáról,

72