Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
íőúti hidak általában valamennyi rendszerben elhanyagolt állapotban vannak, ezért ezek átépítése a vízfolyás karbahelyezésekor elkerülhetetlen lesz. A medrek jelenlegi vízszintes vonalozásához képest jelentékeny eltérés nem lesz. Az igen elfajult kanyarok átmetszésére azonban helyenként sor kerülhet. Rendezésre kerül összesen 710 km vízfolyás (275 km II. kategóriájú és 435 km III. kategóriájú). Ezek során 83,8 km mederburkolat épül. Az elvégzendő összes földmunka 4 millió m3. A vízrendezés költsége 39,6 millió Ft, amelyből 12 millió Ft hordalék visszatartásra és vízmosáskötésre szolgál. (A hidak költsége nélkül). A munkálatok eredményeképpen 10 000 ha mentesül a 10 évnél nagyobb gyakoriságú vizektől. 2.205. öntözés A 6. TVK területe erős vízszintes értelmű tago- zottsága miatt öntözőrendszer alakítására nem alkalmas. A leggazdaságosabb megoldást az önálló telepek létesítése adja, amelyek földrajzi egységenként az alábbiak szerint tagozódnak: Duna jobbpart: Dunabogdányi meglévő telep bővítése, és korszerűsítése, Budapest budai oldal meglévő esőztető öntözőtelepek bővítése és korszerűsítése, kutas vízkivétellel, Érd—százhalombattai öntözőtelepék úszós vízkivételi művek és a. c. gerincvezetékek betervezésével, Pomáz-, Budakalász- szentendrei öblözet öntözése dunai vízkivétellel. Kisvízfolyások tározóira tervezett öntözőtelepek, esőztető öntözési móddal. Duna balpart: Nógrád megyei kisvízfolyások tározóiból biztosítható öntözések. A tározás Nógrád megyében gazdaságosabb, viszont a terep tagoltsága miatt csak kisebb kiterjedésű telepekkel számolhatunk. Megvalósítható a gyümölcsösök fagy- védelmi öntözése is. A Nógrád megyei Ipoly-menti öntözés kisebb mértékben még fejleszthető, de ez csak az árvédelmi töltések kiépítése után gazdaságos. Nagyobb fejlesztés csak a rárosi tározó megépítése után lehetséges. A Pest megyei Ipoly menti öntözés a Nógrád megyei szakaszhoz csatlakozva nagyvonalakban azonos azzal. A Bp. pesti oldali Dunából történő öntözés beruházási költsége úszós vízkivételi megoldása miatt nem gazdaságos. A Soroksári Dunaágból történő vízkivételnél az úszós megoldás elmarad. Budapest pesti oldali kisvízfolyásokra öntözés fejlesztés csak az ipari üzemek szennyvizeinek tisztítása után, valamint az öntözőtelepek korszerűsítésével felszabaduló szabad vízkészlettel lehetséges. A Budapest pesti oldal kutas öntözésiének fejlesztése a IV. és XV. kerületben lehetséges. A Pest megyei kisvízfolyások vize csak tározók építésével hasznosítható. Ezen a területen nagyobb egységek alakíthatók ki és itt is megvalósítható a gyümölcsösök fagyvédelmi öntözése. Felsőgöd—Sződ környékének dunai vízzel történő öntözése akár felszíni csatornából felületi, vagy esőztető módon oldható meg, akár nagynyomású vezetékbe való betáplálással és arról történő permetezéssel. Az altalaj áteresztő volta miatt az első megoldást csak igen magas költséggel valósíthatjuk meg. Gyűli öblözet öntözése a DTCS-ből nyomó tápvezetékkel és az erre kapcsolható hordozható berendezésekkel megoldható ugyan, de jelenleg még nem gazdaságos A Csepel-sziget budapesti területének öntözése a Soroksári Dunaágból igen gazdaságos, beépítettsége miatt azonban csak a parti sáv hasznosítható. Kutas öntözés a jó vízadó kutakkal lehetséges, azonban az öntözőtelepek nagyságának itt is határt szab a belsőség. A sziget Pest megyei szakaszán építendő víztelepek vízellátása kutakból, Dunából, Soroksári Dunaágból és a sziget keleti partján épült övcsatorna-hálózatból történhet. A Dunaparti területeken csak úszós vízkivételi megoldással, a Szentendre-sziget mindkét oldali parti sávja Dunából öntözhető, ezen felül a sziget belső része kutakból. A kutak jó vízadó képességűek, de a vízművek ivóvíz kútjainak védterülete miatt a sziget déli része ily módon nem hasznosítható. összefoglalva: 281 millió Ft. értékben 34 084 ha új öntözőtelep épül. (50%! szántó. 16% kert, 13% szöllő-gyümölcsös, 21% rét-legelő). Ezzel igen nagymértékben megjavul a főváros és környékének élelmiszer-ellátása. 2.206. Halászati vízhasznosítás A halászati hasznosítás Keretterve foglalkozik a még nem halasított természetes vizek adta lehetőségekkel, az új vagy felújításra kerülő tógazdaságokkal, valamint a tározók járulékos halasításával. A természetes vizek halászati hasznosításánál legszámottevőbb és — mint beruházás nélküli — egyben leggazdaságosabb a Duna még nem halászott szakasza. Nem gazdaságos még a dunai holtágak halasítása. Az Ipoly holtágak gazdaságosabbak az építési költség szakágazatok közti megoszlása miatt. A 15 tervezett tógazdaság közül egy halastó felújítás, egy átépítés és bővítés, egy bővítés, 12 tó pedig új tógazdaság. Rendszerük szerint hat völgyzárógátas, hét körtöltéses, kettő pedig hossztölté- ses halastó. Hét tógazdaságnak vízellátása pillanatnyilag is biztosított, négy tóé saját tározásából és négyé saját tározó építése után, lesz biztosítva, A legfontosabb tógazdaságok. Budapest IV. kér., amely Budapest egyetlen termelő tava lesz. A Toki tározó megépítése után a Benta patak völgyében épülő halastó sor: Zsámbék, Tárnok, valamint a korszerűsített Bia, Ipolyszög mind a terület második legnagyobb tógazdasága. A nagymarosi halastó, a tápláló Malomvölgyi patak hidegvize miatt pisztráng tenyésztésre kiválóan alkalmas. AZ- sógöd a leggazdaságosabban felújítható tógazdaság. Budapest közelsége miatt a folyamatos halellátás érdekében téli tározóként is működhet. A többi tógazdaságot elsősorban természeti adottságai folytán javasoltuk, a betervezett területek gyéb mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Járulékos halasítást azoknál a létesítendő tározóknál terveztünk, amelyek mezőgazdasági vízhasznosítási célt szolgálnak. Külön beruházást ha- lasításuk nem igényel. A járulékos halasi fásokból eredő halhozam csak természetes lehet, a tározó 488
