Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

sát teszik lehetővé. Példa erre a soroksári Tangaz- gazdaság. Az állami gazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata a jövőben ennél szorosabb lesz, elsősor­ban azokban az állami gazdaságokban, amelyekben sok a vízgazdálkodási probléma. Ezekben az üze­mekben ugyanis célszerű kultúrtechnikust alkal­mazni. Célunk az, hogy a jövőben ezeket az igé­nyeket olyan szakemberekkel elégítsük ki, akik előzőleg már megfelelő gyakorlatot szereztek a víz­gazdálkodási munkákban a vízügyi szerveknél. Hiányosságként meg kell említenünk, hogy az állami gazdaságok igen sok esetben teljesen önál­lóan kívánják vízrendezési vagy vízhasznosítási problémáikat megoldani. Kívánatos lenne a jövő­ben a jobb együttműködés a környező termelőszö­vetkezetekkel vagy vízgazdálkodási társulatokkal. Az állami gazdasági központok gyakran olyan jellegűek, hogy önálló vízellátásuk és csatornázá­suk indokolt lehet. (V., VI., VII. fejezett 520 Állami erdőgazdaságok A 6. TVK területén kiterjedt erdőségek vannak, következésképpen az erdőket kezelő erdőigazgató­ságok jelentős szervek. Például a visegrádi erdészet az ország egyik legjobban gépesített erdészeti üze­me. Az erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás szervei­nek igen kiterjedt közös működési területe van. A Duna TVK területére eső hullámtéri erdőit az ille­tékes erdészetek szakértői támogatásával művelik a vízügyi szakaszmérnökségek. A téli kitermelése­ket, ritkításokat és a telepítéseket az erdészet szak­emberei véleményezik, Jóval jelentősebb a termé­szetátalakító munka, amelyet a belvizes területek csatomamenti fásításával végeznek az. erdészet és a vízügy szervei. Ezek a, fák, kiegészítve a patakok mentén telepített fasorokkal a hazai papírfaterme- lés alapjai. Jelenleg előkészület alatt áll az erdészeti szervek­kel közösen a dunai árvízlevezetést gátló hullám­téri erdősávok egyes részeinek letárolása. (III., IV., V. fejezet) 530 Állami mezőgazdasági gépállomások A gépállomások munkája esetenként kerül kap­csolatban a vízgazdálkodási szervek munkájával. A gépekkel való kölcsönös kisegítésen túl egyes gép­állomások ma már rendelkeznek árokhúzó ekék­kel, amelyekkel jelentős munkamegtakarítás ér­hető el. Alkalmazásuk esetén a szakirányítást a vízügyi dolgozók adják. Az egyre szélesedő vegyszeres vízinövényirtás és gyeptakaró fenntartásához a vízügyi szerveknek nincs egyelőre megfelelő berendezésük. A perme­tezőgépeket ma még a növényvédő állomások ad­ják. 550 Termelőszövetkezeti mezőgazdálkodás Minthogy a termelőszövetkezeti mezőgazdálkodás fejlesztéséből minden állami szerv kiveszi részét, a vízgazdálkodás szervei is több tekintetben segítik a szövetkezeti mezőgazdaságot. Az általában előforduló kapcsolat az öntözőtelep létesítése. Az öntöző telep kijelölést az állami szak­értő szervek összevont kijelölési eljárás során vég­zik el. Ezen rendkívül fontos eljáráson nyilatkozik a vízügyi szerv képviselője, hogy van-e elegendő víz a kijelölendő terület öntözésére. A szó szerint vett vízgazdálkodási tevékenységnek ez az általában elő­forduló mindennapos aktusa. A kijelölést követően az öntözőtelepek, halastavak, egyéb mezőgazdasági vízhasználatok tervezését és építését végzik szer­veink a mezőgazdasági egységek számára. Itt kell megemlíteni, hogy a vízrendezés vala­mennyi ága; a patakszabályozás, belvízrendezés és árvízvédelem kimutathatóan legtöbb hasznot a me­zőgazdasági üzemeknek hajtja a vizek kártételei­nek kiküszöbölésével. Közvetlen kapcsolat alakul ki a mezőgazdasági üzem és a vízgazdálkodás között a vízrendezési és vízhasznosítási társulatokon keresztül, amelyeknek szakirányítását közvetve vagy közvetlenül a vízügyi szolgálat, az igények feltárását és a hozzájárulást a mezőgazdasági üzem szolgáltatja. Sok esetben segítik a vízügyi szervek a termelő- szövetkezeteket olyan egyéb műszaki problémák megoldásában, amelyek nem tartoznak a hivatalo­san megszabott feladatok közé. Bátran állítható, hogy a terület műszaki problémáiban — a hídépí­téstől a bekötőút építéséig — közvetlen támogatást hazánkban ma a legkisebb területen lévő műszaki egység, a vízügyi szakaszmérnökség ad a termelő- szövetkezeteknek. A vízgazdálkodás és a termelő- szövetkezetek kapcsolatát ezek alapján kell érté­kelni. (III., IV., V., VI., VII. fejezet) 582 Mezőgazdasági kutatás A vízgazdálkodási és mezőgazdasági kutatás szo­rosan összefonódik, a kettőnek egymásrahatása kétségtelen, A működési területet elhatárolja egy­mástól az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv. Sajnos azonban ezek ellenére nem megfelelő az együttműködés. Különösen hiányzik a vízrende­zés mezőgazdasági eredményeinek kutatása, ame­lyet nem tartanak különösen fontosnak a mező- gazdasági kutatást irányítók. A vízhasznosítás technikai berendezéseinek és eljárásának kutatásával azonban foglalkoznak a mezőgazdasági kutatók is, itt tehát gyakori az át­fedés. A megfelelő együttműködés kialakítása a jövő feladata. A mezőgazdasági és a vízgazdálkodási ku­tatás megfelelő egymásrahatásáról csak ez után az egyeztetés után lehet szó. 583 Mezőgazdasági tervezés A mezőgazdasági tervezés alatt általában az üzem tervezést értjük. Ez csak abban az esetben lehet jó, ha a talaj- és vízügyi adottságokkal he­lyesen számol a tervező, és ha a mezőgazdasági ter­vezési alapelveket helyesen alkalmazza. A vízgaz­dálkodási tervek (vízrendezési vagy vízhasznosítási tervek) és a mezőgazdasági üzemi tervek közé illik a területrendezési és esetleg tereprendezési, talaj- védelmi is. Ma rendkívül kevés az olyan komplex 61 6 TVK 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom