Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
tásával és elvezetésével. Ezért ezt a kérdést az ipar tárgyalásánál is megemlítjük. A 6. TVK területén fekvő városok közül Balassagyarmat és Szentendre jelentős fejlesztését tervezik. Mindkét város vízellátása nehézségek nélkül biztosítható a megemelkedett lakosság esetén is. A vízkészletek adottak, a szennyvizek tisztítás után károsodás nélkül elvezethetők. Vác városnak és a TVK területére eső nagyközségeknek átlagosnál nagyobb fejlesztését irányozzák elő. Vízgazdálkodási szempontból mind Vác város, mind a nagyközségek fokozott fejlesztése előnyös. Monor tervezett fejlesztése a legkisebb. Ez a viszonylagos stagnálás Monor esetében vízellátási szempontból indokolt. A 6. TVK területére eső többi község létszáma az 1960. évihez viszonyítva visszafejlődik. Ez a városok és nagy községek természetes szaporulatán felüli fejlődésnek következménye. A természetes fejlődési törvényszerűségeket követő településpolitika ebben az esetben is kedvezőnek ítélhető vízgazdálkodási szempontból, ugyanis kisebb települések vízellátása azonos ellátási szinten jóval költségesebb, mint városokban. Helyenként a kisebb községek vízellátása vízbeszerzési nehézségek miatt komoly nehézségekbe ütközik. 1.112. Az ipar fejlesztése és a vízgazdálkodás A 6. TVK területén az iparfejlesztési tervek igen sok egyéb befolyásoló körülmény mellett számba- vették a vízgazdálkodási adottságokat is. Budapest területén az iparfejlesztést már napjainkban is a legnagyobb mértékben korlátozzák. Mégsem képzelhető, hogy Budapest a 20 éves tervidőszakban nem fejlődik. Elkerülhetetlen, hogy Budapesten ne fejlődjenek egyes olyan iparágak, amelyeknek új üzemekkel való fejlesztése nem szükséges, továbbá amelyek magas képzettségű szakember ^állományt alkalmaznak. Következésképpen számolni kell bizonyos fejlődéssel a főváros területén is. A vízgazdálkodás legnagyobb fővárosi feladatait azonban a jelenlegi ipartelepek jelentik. A következő 20 éves időszakban a meglevő, és a minimális mértékben fejlődő ipar vízellátásának részleges különválasztása a kommunális vízellátástól és a csatornázás megfelelő fejlesztése olyan feladat, amely igen jelentős anyagi áldozatokat követel. E feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy a megfelelően kezelt szennyvizeket befogadó Duna vízminősége ne romoljék a továbbiakban a Budapest alatti Dunaszakaszon. A vidéki ipar fejlesztésének főpontja Vác. A lakosság további megnövekedését éppen a céltudatos iparfejlesztés indokolja. Vác a Duna mellett fekszik, amely a 6. ÏVK területén bármilyen vízigény legbiztosabb bázisa. Következésképpen az igényfejlesztés Vácon vízgazdálkodási szempontból kedvező. Figyelembe kell venni azonban, hogy Vác a Dunakanyar üdülőterületén fekszik, tehát Vácon még ideiglenesen sem tűrhető olyan szennyvízbeeresztés a Dunába, amely rontja a Duna Vác alatti szakaszán a jelenlegi szennyezettségi minősítést. Az említett két városon kivid csak elszórt kisebb ipari létesítményeket találunk a TVK területén. Gödöllő, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Kerepes, Kistarcsa, Pomáz és Szentendre olyan közel fekszenek Budapesthez, hogy iparuk fejlesztése beleesik a budapesti iparfejlesztési tilalmi körzetbe. Ezen a területen csak a meglévő üzemek bővítésével lehet számolni. Az üzemen belüli fejlesztés Szentendrén, Dunakeszin, Szigetszentmiklóson vízgazdálkodási szempontból nem kifogásolható, mert vízigényük partiszűrésű, vagy közvetlen Dunavíz- ből megoldható. Nem célszerű azonban a Dunától távolabb eső községekben a meglevő ipari üzemek fejlesztése sem, mert az értékes talaj- és rétegvizeket a kommunális és a mezőgazdasági vízellátástól veszik el. A Dunakanyarban a terület üdülő célú felhasználása miatt ipartelepítéssel amúgy sem számolunk. A 6. TVK egyéb területeiből iparfejlesztési célra javasolja a Budapesti régió-rendezési terv Rétsá- got és Balassagyarmatot. Ezek közül Rétság felszíni vízkészlettel gyakorlatilag nem rendelkezik elérhető közelségben, felszín alatti vízkészleteit pedig célszerűbb lenne mezőgazdasági célokra hasznosítani. Természetesen a nagy mennyiségű vizet nem igénylő iparfejlesztésnek nincs Rétságon akadálya. Balassagyarmat kedvezőbb helyzetben van. Az Ipoly közelsége felszíni vizet is jelent, ha megépül a nógrádszakáli tározó és partisz résű vizet ad megfelelő kútsor kiépítése után.. Itt tehát vízigíé- nyes ipar is telepíthető. Célszerű lenne Balassagyarmaton kifejlesztem egy kisebb élelmiszeipari központot, amely az Ipolyvölgy várhatóan, fellendülő mezőgazdaságára fog támaszkodni. Mind a balassagyarmati vízkészlet-növekedés, mind az ipölyvölgyi mezőgazdasági fellendülés forrása az Ipolyvölgy rendezése és a vízikiegyenlítő tározó építése Nógrádszakálnál. Balassagyarmat és környéke egyébként jelentős emberanyag tartalékkal is rendelkezik. Ez az adottság Budapesttől 80 km távolságban máshol nem adott. Nógrád megye többi része, amely a 6. TVK területére esik, önálló ipar teelpítésére alkalmatlan, mert beleesik a salgótarjáni iparvidék régiójába. Ezeken a területeken tehát a vízkészlet ipari fel- használásával nem kell számolni. A Közép-Dunavidék iparfejlesztési területe Budapesttől délre Százhalombatta vidéke. A területet vízgazdálkodási szempontból jól jelölték ki, mert a nagy vízigényű hőerőmű vízellátása sem okoz gondot a Duna közelsége miatt. További iparfejlesztés a 6. TVK területén vízkészleteinket tekintve csakis a Budapesttől délre fekvő dunaparti területeken javasolható. Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik a soroksári Du- naág partvidékére, amely üdülés, mezőgazdasági vízellátás és haltenyésztési érdekeket szolgál. 1.113. A mezőgazdaság fejlődése és a vízgazdálkodás A Közép-Dunavidék mezőgazdasági szempontból alárendelt szerepet játszik a TVK területen levő ipar országos súlyához viszonyítva. Ez a háttérbe szorulás a kedvezőtlen területi adottságoknak és 470
