Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
Meg kell oldani a hajóút kitűző jelek gépi elhelyezésének kérdését is. A nagymértékű gépesítés szükségessé teszi Budapest térségében egy jól felszerelt és gépesített, új, korszerű javítóműhely és géptelep létesítését, lehetőleg víziúton való megközelítéssel és vasútvonalhoz való csatlakozással. A Duna-mederből kitermelt kavics szakaszonként túlsók iszapot tartalmaz. Meg kell oldani a kotrással egyidőben történő iszaptalanítás, mosás kérdését. A túlhomokos folyami kavics szemszerkezetének javítására zúzalék előállítótelepről kell gondoskodni. Külföldön már széles körben alkalmazzák a hullámverés okozta károk megelőzésére, az átszivárgás csökkentésére, a műanyagfóliákat. Hazai viszonylatban is ki kell kísérletezni a különféle műanyagfólia alkalmazásának lehetőségét. Gyártmányfejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hordozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált egységének beszerzéséről, igyekezni kell azonos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordozható csővezetéket és kapcsolóberendezést biztosítani. Eli kell próbálni a hordozható csővezetékhez a műanyagcső használatát. Ki kell alakítani a kisebb csatornák tisztogatására alkalmas géptípust, valamint meg kell állapítani a vegyszeres gyomirtás legalkalmasabb technológiáját. 5. ÜZEMELÉS, FENNTARTÁS, FELÜJlTÄS Üzemelési feladatok Soroksári Dunaág A Soroksári Dunaág vízszintjét az üzemi szabályzatban rögzített határok között kell tartani. Ennek megfelelően a Kvassay zsilipnél 96,80—97,10 m A.f. szinteket állítja elő a VlZIG a hajózási, haltenyész- tési, vízhasznosítási és közegészségügyi igényeket egyaránt kielégítve. A vízszintszabályozást a Kvassay zsilip szolgálja, míg a tassi zsilipnél a vízleeresztés átmenetileg a hajózsilipen keresztül történik. A Kvassay hajózsilipen 1960. évben 4 580 vízi- jármű zsilipéit át, legjelentősebb forgalmi tényező a Ferenvárosi helyi kikötőbe irányuló teherforgalom és a sportcsónakok forgalma. A tassi hajózsilip egyelőre csak a vízleeresztést szolgálja — betétgerendákkal szabályozott vízleeresztés van jelenleg —, tervezett átépítése után úgy hajózsilipként, mint leeresztőzsilipként használható lesz. Az öntözési idényben a jelenlegi vízszükségletnek megfelelően a Kvassay zsilipnél a beeresztés 22,0 m3/s. A Öunaág minimális élővízigénye — a jelenlegi szennyeződésnek megfelelően —, tapasztalat szerint 5,0 m3/s. Amennyiben a Duna alacsony vízállása miatt a gravitációs beeresztés nem lehetséges — az egyensúly fenntartása érdekében —, szivattyús betáplálás szükséges a Kvassay zsilipnél. Legutóbb 1959 október—1960 február hónapokban került sor 30,5 miihó m3 víz átemelésére, a felmerült költség 2,28 millió forint volt. Hajóút kitűzés A Dunán a nemzetközi hajóút kitűzését a VÍZIG- ok látják el. A Szob—Tass közötti Duna-szakaszon, a Szentendrei és Soroksári Dunaágban kereken 440 különböző parti és úszó jelzést kell a hajóút megjelölése érdekéből fenntartani. A munkákat három motoros kitűzőcsoport látja el Felsőgöd, Budapest és Ercsi állomáshelyről, 1960-ban a hajóút kitűzés 950 000 Ft-ot igényelt a megjelölt szakaszra. Belvízlevezetés A kiépített belvízrendszerek torkolati műtárgyain keresztül 1960-ban az alábbi vízmennyiségek levezetése történt gravitációsan: 1. Duna jobbparti rendszer 4 millió m3 2. Gyáli rendszer 25 3. Soroksári dunaági rendszer 7 ” összesen : 36 Az állandó szivattyútelepekkel 1960-ban átemelt vízmennyiségek az alábbiak: 1. Érd 2. Ráckeve 3. Szigetbecse 4. Makád 5. Dömsöd összesen: 10,584 miihó m3 A belvízvédekezés összköltsége 1960-ban 905 000 Ft volt. Öntözés üzemelés A 6. TVK területén jelentős VÍZIG feladatot képező szivattyús főmű üzemelés nincsen. Négy helyen (Dunabogdány, Érd, Halásztelek és Makád) összesen 1,0 m3/s. kapacitással történik üzemelés. Egyéb szervek is ellátnak üzemelési teendőket. Az úgynevezett másodlagos üzemelést az öntözőtelepeknél maguk a gazdaságok (állami gazdaság, tsz, tszcs) vagy a vízhasznosító társulatok látják el. Az elkészült törpevízműveket üzemelésre a megyei vízmű vállalatok veszik át a társulatoktól. 0,011 miihó m3 2,245 2,824 0,686 4,818 464
