Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

XV. FEJEZET Többfeladatu vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböz­tetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel, és egyben el­határolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves táv­lati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb termemre kihatással bíró, többleoaüatu vízgazdál­kodási művet kell érteni, amely fő loiyóink rende­zését és hasznosítását szolgáló foiyocsatomazás, vagy az ezek rendszerét kiegészítő, többieiadatú nagycsatomák létesítését célozza. A Termeti Vlzgazdaikodasi Keretterv összefog- lalólag tárgyalja a Termetet énntó nagylétesítmé­nyeket, és részletesebben tárgyalja ezeknek a Te­rületen elhelyezkedő részeit. Töbfelaáatunak (komplexnek) azt a vízgazdálko­dási létesítményt nevezik, amely két vagy több víz­gazdálkodási szakágazat érdekének előmozdítását szolgálja. boiyocsatornázás alatt valamely folyó természe­tes leioiyasi vizszmtjenek duzzasztómuvekkel való felduzzasztását kell érteni abDOl a célból, hogy a vizikoziekedes számára kellően mély és szeles vizi- utat, a vizerogazdáikodás számára vízlépcsőt, a gra­vitációs öntózovizkivétei, ipari vízkivétel számara megfelelően magas, állandó víznívót stb. biztosít­son. Többfeladatú nagycsatornának azt a csatornát nevezik, amely vagy a belhajózási országos víziút­hálózat része, vagy vízerőművek üzemvízcsatornája, vagy öntözővizet, iletve ipari vizet szállít, és befo­gadója is lehet belvizeknek, vagy egyéb levezeten­dő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. 1.2. A múlt és á jelett A terület vízfolyásai közül vízgazdálkodási nagy­létesítmény telepítésére a Duna-folyam és a Sorok­sári Dunaág jöhet tekintetbe. Megkezdett vízgazdál­kodási nagylétesítmény a TVK területén, csupán Soroksári-Dunaágon található. 1.21. A DUNA FOLYAM ISMERTETÉSE A területen átfolyó Duna folyam hazánk legna­gyobb folyója, a TVK területére az Ipoly folyó tor­kolata (1709 fkm) és a dunaföldvári vasúti híd (1560 fkm) közötti mintegy 149 km hosszú szakasz esik. A Közép-Duna e szakasza síkvidéki középszakasz jellegű, amelyet általánosságban a hordalékegyen­súly, a meder álladósága és kanyargóssága jellemez, a fajlagos esés 10 cm/km körül van. A folyam a szakaszon általában vastag ailuviális törmelékes üledék rétegekben halad, csupán Nagymaros (1696 fkm) néhány km-es környezetében emelkedik fel a szikla a mederfenékig. A meder anyaga és a hor­dalék kavics. A szakaszon a legnagyobb árvízszin­teket a jeges vízállások adják. A folyam völgye igen sűrűn lakott, a km2-kénti laksűrűség eléri, sőt he­lyenként meghaladja a 100 főt. E területen van az ország fővárosa, ipari és közlekedési centruma: Budapest. Az ártér csak kevéssé emelkedik a Duna középszintje fölé, emiatt a völgy jelentékeny részét már több évtiezde erős töltések védik az elöntések ellen. Az árvédelmi töltések hossza e szakaszon mintegy 258 km. Az ármentesített területeken, me­lyeknek nagysága a területen 28,4 km2, belvízleve­zető műveket és szivattyútelepeket létesítettek. Nagy árvizek idején gátszakadások és árvízi elöntések fordultak elő. A Duna közepes vízhozamának nagy­sága e szakaszon az 1949—1958 évek átlagában 1940—2350 m3/s között változik, ennélfogva a Duna hazai viszonylatban a legnagyobb elméleti vízerő- készlettel rendelkezik. A Dunát ma elsősorban víziútként használják, bár kisvizek idején a gázlós szakaszok nagyobb merülésű hajók áthaladását akadályozzák. Haszno­sítják továbbá a Duna vizét kisebb nagyságú terü­letek öntözésére, a városok, ipartelepek és a kör­nyező települések vízellátására, valamint a bel­vizek és szennyvizek befogadójaként. Vízerők épí­tése e szakaszon még nem indult meg. 1.22. A SOROKSÁRI - DUNAÄG ISMERTETÉSE A Soroksári-Dunaág Budapestnél ága zi k ki á Nagy-Dunából, és a Csepel-szigetet keletről meg­kerülve Tassnál torkollik vissza, hossza mintegy §3 6 TVK 417

Next

/
Oldalképek
Tartalom