Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

Keszler és dr. Papp Ferenc véleménye szerint lehetséges volna. Ennek ellenére a források hozama, hőfoka és kémiai összetétele tovább romlik. Ugyanakkor a felszbaadulás előtti irodalomban és még ma is a budapesti hévizek hozamára napi 70 millió liter szerepel. Ez közel 30%-kal több. mint az előzőekben véleményezett utánpótlódás.

2.12. A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosíásának fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és az igények alapján kell kidolgozni.

— Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell felhasználni, ha erre igény van.

— A hideg és langyos ásványvizek és gyógyvizek ivókúrára, vagy melegítve kádakban használandók fel. A 40 C°-nál magasabb, nagy sótartalmú vizek elsősorban kádakban, medencékben használandók fel.

— A gyógyászati célra fel nem használt gyógyvizeket vízellátásra, melegvízellátásra, fűtésre, melléktermék hasznosításra (ásványi só, gáz) kell használni. A felhasználás lehetőséghez képest komplexen történjen, és vegye figyelembe a mezőgazdaság igényeit is.

— A lehetőségek és igények figyelembevételénél nagy gondot kell fordítani a tisztasági fürdők létesítésére.

— Az országos termálvízgazdálkodást az országos energiaterwel összhangban kell megtervezni.

A Hidrológiai Társaság vízellátási és hidrológiai szakosztálya a budapesti gyógyvíz eredeti minőségének visszaállítása érdekében az alábbi sürgős intézkedéseket javasolta :

a) A veszélyeztetett termálvizek védelme érdekében az eddigieknél fokozottabb mértékben érvényt kell szerezni a fennálló vízjogi törvénynek és rendeleteknek, az érdekelt hatóságok és intézmények összefogását biztosító egységes irányítás mellett.

b) A budapesti termálgyógyvizek hidrogeológiai védőterülete a jelenlegi állapotot figyelembe véve, felülvizsgálandó és határozatra emelendő. Szükséges ezzel kapcsolatosan belső védőterület (bakteriológiai) kijelölése is.

c) A természetes és mesterséges vízfeltárások műszaki és hidrológiai állapota újra felmérendő és további vizsgálatokkal folyamatosan ellenőrizendő. Ezzel kapcsolatosan további kémiai vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálatoknak ki kell terjednie a korróziós és hidrodinamikai problémák megoldására is. Mindezek elvégzéséhez a’műszaki, személyi és anyagi feltételeket biztosítani kell.

d) A termálvizek jelenleg is meglévő országos megfigyelő szolgálatát (OHKl) ki kell bővíteni, feladatának megfelelő mértékben. Az általuk tapasztalt hiányosságok kiküszöböléséről az illetékes hatóságok (KÖJÄL, VÍZIG) gondoskodjanak.

e) A vízművek célirányos fejlesztésével gondoskodni kell arról, hogy ezek a jövőben ne kényszerüljenek a termálvizeket igénybe venni.

Fenti javaslatokra az OFV az alábbi intézkedést és választ tette:

„Az összes szervek együttműködésével fokozott figyelmet kívánunk fordítani a fővárosi, de a vidéki hévizek kérdéseire is, és ezirányban a vízügyi szervezetet megerősítettük. A védőterület igen nehéz problémájához a Hidrológiai Társaságtól munkabizottság közreműködését kérjük, ezirányú javaslatait várjuk.

Az állapotváltozások megfigyelését úgy a jelenben, mint a jövőben szervezetté és folyamatossá kívánjuk tenni a most megalakított budapesti távfűtési és távmelegvízellátási vállalat, valamint az OFF, az OKI és a tanács együttes segítségével fogjuk a megfigyelés metodikáját kialakítani.

A vízművek nagy ütemű fejlesztése szükségtelenné teszi majd a hévizeknek ivóvízellátásra történő igénybevételét. A hévízben rejlő hőenergia megfizetését, mint természeti adottságot, nem tartjuk még időszerűnek, mert ez a természetes melegvizek vízdíjának problémáját vonja maga után. Ennek tisztázása csak későbbi időpontban lehetséges.

Az összes budapesti hévízfogyasztók — tehát a gyógyfürdők is — hévíz igénye végső elrendezésben csak úgy oldható meg minden tekintetben kifogástalan módon, ha az újonnan megalakuló fővárosi távfűtés és távmelegvízellátási vállalat egységes kezelésbe veszi az összes források és kutak kérdését és azokat egy egységes hévízműként üzemeltetve, minden fogyasztó igényét megfelelő mértékben kielégíti. Amíg ez meg nem valósul, addig új hévízkút fúrására Budapest területén a vízügyi szolgálatot megillető vízjogi engedélyezési eljárás során engedélyt csak akkor adunk, ha a fúrások kizárólag kísérleti jellegű és a társulati ankét által felvetett megfigyelések és kísérletek elvégzését szolgálja.

Összefoglalva: Ásvány- és hévizekben gazdagok vagyunk, főleg Budapest területén. A jelenleg feltárt kutakból és forrásokból többet veszünk ki, mint amennyi a vízháztartási egyensúly érdekében lehetséges. Az egész főváros területén szükséges a legnagyobbfokú koordináció megszervezése, valamint olyan — körültekintő módon végrehajtott — vizsgálati lehetőségek is, amelyek a Budapest alatti hévízkincs utánpótlódási viszonyainak tisztázását tennék lehetővé, és ezáltal — mint reméljük — a hévíztermelés növelésének lehetőségét is megnyitnák számunkra. Elképzelésünk szerint négy vagy öt telepített mélyfúrás segítségével (1 500—2 000 m mélységűek) olyan vizsgálati eredmények birtokába juthatnánk, amelyek a Budapest alatti hévíztartó szinttájak vastagságát, kiterjedését, utánpótlódá- sának irányát és nagyságrendjét, vízhőmérsékletének, valamint vegyi összetételének eredetét is megismerhetővé tennék. Véleményünk szerint az eddig ez irányban folyt vizsgálatok sem eszközeikben, sem módszereikben nem voltak megfelelők arra, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő választ adhassanak. A vizsgálatokat úgy tennék rendszeressé, hogy ezekre a kutakra folyamatos regisztráló mű396