Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

nak. A tanulmány ezenkívül közli azoknak a tározóknak felsorolását is, melyeknél valamilyen oknál fogva a tározást nem lehet ajánlani. Eyenek a Benta paták Sóskúti tározója, a Lókos patak Érsekvadkerti tározója, a Szanda patak cserháthalápi völgyelzárása, a börzsönybéli Nagyvölgyi patak Bernecebaráti tározója, a Magyarkúti tározó stb.

A fentieken kívül tarozással Babos Zoltán foglalkozott, aki az 1953-ban készített kéziratában ugyanazokat a tározási helyeket jelöli meg, mint a VITUKI kiadványa.

Tározással foglalkozik a Középdunavölgy néhány mellékvízfolyására készített alapterv is. Ilyenek a Benta, a Hosszúréti árok, a Rákos-patak, a Szilas- patak, a Sulák patak, a Derék patak, a Lókos patak, a Fekete víz és a Szentlélek patak alap tervei. Az alaptervek a tározást kizárólag a topográfiai és hidrológiai alapon vizsgálják és nem tesznek javaslatot a kihasználás módjára. Az alaptervek szerint topográfiáikig igen, sok tározó hely kínálkozik a fent felsorolt vízfolyásokon.

Feltáratlan a Sződ-Ráfcosi patak ,továbbá a Bükkös patak és az Ördögárok.

A MÉLYÉPTERV a salgótarjáni vízhiány megszüntetésével 'kapcsolatban foglalkozott a Dobro- da patak több mellékvölgyének távozásira történő kialakításával. A terv megvizsgálta a Komra, és a Jégerfői patakok völgyének tartálytározóként való felhasználását, valamint a Dobroda patak Karancs- keszi tározójának kérdését. Az Ipoly-tározó (Nóg- rádszakál) egyik hasznosítása szintén a témakörrel kapcsolatos. Az erre vonatkozó terveket a csehszlovák illetékesekkel egyetértésben a Budapesti Vízügyi Igazgatóság és VIZITERV készítette el.

Ipari célt szolgál a VIZITERV által megtervezett Diósjenői 2. sz. tározó, mely az 1.22 pontban említett Erdőkémia V. vízellátását hivatott biztosítani.

2.12. A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Síkvidéki tározást a Közép-Dunavidék területén nem javasolunk. A dombvidéki tározók az öntözés, halasítás, víziszámyas tenyésztés célját szolgálják. Egyes helyeken a tározóknak üdülésre és vízisportra való felhasználása is indokolt, mert szép környezetben és jó megközelítési lehetőségek mellett, kis költséggel építhetők.

— Dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken irányoztunk elő, ott ahol a felszín- alatti vízkészlet nem tudja a szükségletet kielégíteni.

— A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem mértékének a beruházási, fenntartási, üzemelési és termelési költséggel való összehasonlításával értékeltük.

— A sorrendiséget a gazdaságosság és a szükségesség egybehangolása alapján állapítottuk meg.

2.2 A víztározás Keretterve

2.21. SÍKVIDÉKI TAROZÁS

A Közép- Duniavidék területén síkvidéki tározást a távoli jövőben sem irányoztak elő. A halastavakat, melyek a TVK VII. fejezetben szerepelnek, nem tekintettük tározóknak.

2.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TAROZÁS

Diósjenői tározó.1 A Lókos mellékágát képező Jenői patakon a meglévő halastó nem tudja ellátni a Tolmácsi Erdőkémiát ipari vízzel, mert lehalászás után és nyáron a patak vízmennyiségét huzamosabb időre leköti a tó feltöltése. Az üzem függet- lenítésére, a meglévő tározó alá 1963-ban újabb tározó épül kizárólag ipari céllal. A tározó 1000 m3/ nap (116 1/s) vizet szolgáltat a nyári félévben 80% biztonsággal, 0,18 millió m3 tározóképességével a Jenői tározók tározótere 0,73 millió m3-re növekszik. Üzemi vízszine 203.80. m. Orsz. Fajlagos költsége igen alacsony (2.22 Ft/m3).

Budaörsi tározó.2 A tározó a Budakeszi árok szo- rulatában épülne a Csíki hegyek lábánál festői környezetben. A vonatkozó tervet a MÉLYÉPTERV készítette 1960-ban. A tározó kizárólag üdülési és vízisport célokat szolgál, miután Budapest közelében fekszik. A nagy gátmagasság következtéiben, földgát és viaSbetonfal egyaránt szóbaj öhető megoldás. Biztonságból a földgát költségeit számítottuk. A tározónál lényeg az állandó vízszint biztosítása. A tározó előfeltétele a budakeszi intézmények és község teljesértékű szennyvíztisztítása.. Budakeszi szennyvize ma biológiai tisztítással hagyja el a község területét. Felmerül, hogy ilyen — tisztán üdülésre építendő — tározó építése kívánatos-e? A javaslatok között szerepel a tisztított szennyvíz 5 km-es zárt vezeéken történő elvezetése a gát alá. (2,7 millió Ft.) Más javaslat sizerint a tisztított szennyvíz a 3 km-re levő budapesti hálózatba emelendő (3,8 millió Ft.) A tározó túlfolyóját a balparti hegybe alagúton át kell vezetni.

A Herceghalmi tározó3 a Tök—zsámbéki vízfolyás (Békás-patak) alsó szakaszán, Herceghalom vasútállomás közelében, a régi bicskei út hídja felett létesülne. Elsődleges célja öntözés, halászat és jérulékos kacsatenyésztés. A Benta patak árvizének csökkentését bizonyos mértékig (15—20%) elősegíti. Járulékos költségei aránylag nagyok. A tározótérbe esne a Bia—Zsámbék közötti makadámút kb. 2 km-es szakasza, földút kőhíddal, a herceghalmi állami gazdaság új szivattyús vízkivétele.

A toki tározót4 a Toki patak Budajenő és Tök közötti szakaszán a régi malom meglevő gátja helyén tervezik, A táblázati adatokat a VIZITERV terve alapján állítottuk be. Öntözésire és halászat céljára hasznosítható. A Benta patak felső tározási lehetősége. A völgyzárógát anyagát földből irányozzák elő.

Pilisvörösvári tározó5 A Háziréti árok és; a Cső- bánikai árok betork,olásnál épül. Kihasználása öntözési és halászati szempontból tervbevehető. A gát földből készül.

381