Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

térbe helyeztük a víziutak fejlesztését, ugyanis az ilyen nagytömegű áruk szállítása a vasúttal nem gazdaságos, mivel az ehhez szükséges szállító be­rendezéseikkel és állomáshelyeikkel a MÄV jelenleg nem rendelkezik. A jelentkező feladatok egyrészé- nek ezért vasútról víziútra való terelését irányoz­tuk elő. Ennek következményeként a MAHART és egyéb víziszállítások jelenlegi, aránylag kis forgal­mához viszonyítva 1980-ra több mint 700%-os fej­lesztést terveztünk. A tervezés realitását és gazda­ságosságát biztosítja az, hogy a jövőbeni mutató­számok alapján történő gazdasági vizsgálat vég­eredményben a vasúti szállítással szemben 155 mil­lió Ft megtakarítást mutat 1980-ra. Az összforga­lom figyelembevételével számított többlet haszon pedig az 196Í—80. évi időszakban 1340 millió fo­rinttal jelentkezik. A Közép-európai tranzit forgalom központja Bu­dapest, ezt legjobban a Duna vízgyűjtőterületét uraló dunai víziút domborítja ki. Ha tehát a vízi- utakat úgy alakítjuk ki, hogy Budapestig kisebb tengeri hajókkal is el lehet jutni, akkor ez a lehe­tőség ide vonzza a közép- és keleteurópai államok víziforgalmát. Arra kell tehát törekedni, hogy a Dunán a világpiaci forgalomban gócpont legyen Budapest, ahova a tengerre járó hajók hoznak, ill. visznek árut. Ezt tartottuk szem előtt a Csepeli Nemezti és Szabadkikötő fejlesztésénél is. A víziút fejlesztésének kidolgozása a legszeren­csésebb időszakban történik meg, mivel egybeesik elsősorban az ország energiaellátását célzó dunai vízlépcsők létesítésével. Ezeknek a -víziútra való hatása olyan, lehetőségeket állít elő a hajóút ked­vező kialakítása terén, melyet egyébként csak je­lentős összegeket igénylő folyamszabályozási mun­kálatokkal tudtunk volna megvalósítani. 3.2. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A 6. TVK. 2.11 pontjában azzal foglalkoztunk, hogy a hajóút forgalmára vonatkozó adatok csak hézagosán ismertek. Feldolgozott több évre vissza­menő részletes forgalmi adatok egyedül csak a MAHART részéről áll rendelkezésre. Forgalmi sű­rűségre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés nem ta­lálható. Nem ismeretesek továbbá a menetidőket, hajófordulókat befolyásoló adottságok és csak szór­ványos összeállítások foglalkoznak a hajótér ki­használási lehetőségével. A hajóút kialakítása és jókarban tartása csak a folyamszabályozási munkák láncszerű végrehajtá­sával biztosítható. A Kerettervben szereplő beavat­kozási munkák végrehajtása a fejlesztési időszak­ban folyamatosan van előirányozva. Az egyes mun­karészek végrehajtása olyan változásokat eredmé­nyezhet, melyek hatását az általános tervezésnél nem lehet figyelembe venni. Különösen áll ez a fo­lyó életébe történő olyan nagymérvű beavatkozás­ra, mint pl. duzzasztóművekkel való folyócsatomá- zás. A fenti szempontok figyelembevételével a jövő­ben egy részletekre kiterjedő statisztikai adatgyűj­tést volna célszerű megindítani. Az adatgyűjtés fel­dolgozott eredményei a jelenleg nyitott kérdésekre pozitív adatokat szolgáltatnának, ami alapján le­hetővé válna a kerettervi adatok reálisabbá tétele és nagyobb mélységben való kiértékelése. A Kerettervben ütemezett munkák beindításával egyidőben gondoskodni kell arra vonatkozólag, hogy a folyómeder állapotában egyes beavatkozások kö­vetkeztében előálló változásokat rögzítsük, hogy ennek alapján a további beavatkozásokban esetleg szükségessé váló változásokat lehessen eszközölni. Meg kell emlékeznünk még a hajózási idényt nagy mértékben, befolyásoló jeges időszakokról is. A Közép-Duna szakaszán jelentkező időnként hosszú ideig tartó jégzajlás, illetve beállás körül­ményeit volna célszerű tudományos megalapozott­sággal kialakított módszerekkel vizsgálni. A kérdés jelentőségét fokozottabban előtérbe állítja a sza­kasz csatornázása, ami ezen a vonalon megítélésünk szerint még súlyosabb helyzetet fog előidézni. A Duna-szakasz csatornázása következtében a hajózási feltételek lényeges változáson mennek ke­resztül. A víziút hajózás szempontjából kedvező változásait a jelenlegi hajózási módszerek és tech­nológia nem tudja kellőképpen értékelni. Ezen elő­nyök megfelelő kihasználása érdekében célszerűnek látszik úgy a vontatók, mint a vontatványok kiala­kítására és a hajózási technológiára vonatkozó kis­mintakísérletek beindítása, hogy ezek alapján a csatornázás után már a legkedvezőbb lehetőségek mellett történhessék ezek fejlesztése. 375

Next

/
Oldalképek
Tartalom