Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Befektetés: Nagymarosi hajózsilip 102 miihó Ft. Alvízi kotrás, folyószab. Bp. felett Folyószab. víziutak terh. része 107 Bp. alatt 28 J5 Kikötők, rakodók fejlesztése 260 5» Hajóút kitűzés 11 11 ? 9 Fenntartás, felújítás 15 >5 17 Összesen: 523 miihó Ft. Vagyis az elkövetkezendő 20 éves időszak 523 millió forint befektetésével szemben 340 millió megtakarítás jelentkezik. A kimutatott megtakarítás gazdaságilag is alátámasztja a tervezett víziút fejlesztést. Vizsgáljuk meg még a forgalomnövekedés következtében előálló megtakarítást a magyar, illetve külföldi hajókra vetítve és nézzük meg népgazdasági szempontból is a Dunaszakasz gazdaságosságát. Magyar hajók szolgáltatta többlethaszon: 09 __33--------- 20 = 560 miihó Ft, vagyis népgazdasági 2 szempo ntból a megtakarítás nem jelentős. Ehhez azonban hozzá kell számítanunk még, hogy 1980 után a további forgalom emelkedés és az előzőekben említett 40—50% önköltségcsökkenés következtében a további komoly beruházások ellenére is a gazdaságosság lényegesen jobb lesz. Végül a beruházásoknál hajóút kitűzés címén beállított 11 millió forintot indokoljuk részletesebben. A biztonságos nappali és éjszakai hajózás, a pontosabb kitűzés és a nagyobb üzembiztonság érdekében a hajóút kitűző szolgálat felszerelését korszerűsíteni, fejleszteni kell. A fejlesztést az alábbiak szerint tervezzük: 1. Két darab gyorsjáratú Diesel-motoros kitűzőhajó beszerzése. A hajó felszerelendő mélység és távolságregisztráló radiologgal, radaros iránymérővel, rövidhullámú adóvevő készülékkel á 3,0 millió Ft 6,00 millió/Ft 2. 80 db fényvisszaverő berendezéssel ellátott parti kitűzőjel á 8000 Ft 0,64 millió/Ft 3. 80 db fényvisszaverő berendezéssel ellátott úszó kitűzőjel á 10 000 Ft 0,80 millió/Ft 4. 120 db tranzisztoros szeléncellás akkumulátoros lámpa á 18 000 Ft 2,16 millió/Ft 5. Kitűzőberendezések javításához, le- helyezéséhez szükséges gépek és egyéb felszerelések 1,40 millió/Ft 11,00 millió/Ft Szentendrei Dunaáe A 32 km hosszúságú Dunaág kívánatos vízmélységét 3,0 méterben állapították meg. Ez a vízmélység és az előírt 80 m hajóút szélesség a Dunaág jelenlegi állapotában sok helyütt nincs meg. A szükséges mederméretek kialakítására egy-két kivételtől eltekintve folyószabályozási beavatkozás nem történt. A Dunaágban jelenleg főként személyforgalom van. A várható forgalom megítélésénél figyelembe kell vennünk az üdülőforgalom 1980-ig történő mintegy 200%-os növekedését, továbbá a duna- bogdányi kőbánya kapacitásának 250%-os fejlesztését. A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítását a jövőben biztosítani fogja a Nagymarosi Vízlépcső építésével kapcsolatban a Dunaágban 51 millió Ft-os költséggel végzendő mederkotrás. A kotrás a Dunaág teljes hosszúságában előállítja a 3,0 m vízmélységet és biztosítja a 100 m-es hajóút szélességet. A személyforgalom akadálytalan lebonyolítását a személyhajó állomások korszerűsítésével is biztosítjuk. 1980-ig a dunabogdányi, kisoroszi, tahii, tahitótfalusi, pócsmegyeri, szentendrei, lupa szigeti, pünkösdfürdői hajóállomások bővítését, korszerűsítését tervezzük 7,0 miihó forintos beruházással. Valamennyi állomás új forgalmi épületet kap. Soroksári Dunaág A Dunaágban a szükséges 3,0 m vízmélységet és a 120 m hajóút szélességet a felső 15 km-es szakasz időnkénti kotrásával lehet csak biztosítani. A Soroksári-ág kedvező hajóút viszonyait, melyet előtérbe helyez az ág egészében uralkodó elenyésző sebesség, a jelenben a hajózás nem használja ki. Ennek fő oka a felső hajózsáhp kis mérete (csak 700 tonnás uszályok átzsihpelésére alkalmas) és a tassi hajózsilip másirányú rendeltetése, amely az Erőmű 1956. évi tönkremenetele óta a vízszint-tartást biztosítja. A Dunaágban jelenleg csak kismértékű helyi személy- és áruszállítás van. A Dunaág forgalmában 1980-ig semmilyen nagyobb arányú változás nem várható. Az 1980. után megépülő Duna—Tisza Csatorna a Dunaág jelentőségét ugrásszerűen megnöveli. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlenül szükséges mindkét hajózsihpnek és a tassi vízszintszabályozó zsilipnek a kiépítése. A hajózsilipek kiépítése a Du- nabizottság ajánlásaiban szereplő méreteknek megfelelően kell kivitelezésre kerüljön. A Soroksári Dunaág jövőbeli fejlesztését részben a Duna—Tisza Csatorna és a hozzátartozó területeken kifejlődő áruforgalom, részben pedig a Dunaág mellé települő ipartelepek fejlődése, illetve száma szabja meg. A fejlődés mértékétől függően kerülhet megvalósításra a Csepel-sziget északi csúcsára készített távlati fejlesztési terv. 2.22. A KIKÖTÖK ÉS RAKODÓK KERETTERVE A 6. TVK-hoz tartozó Dunaszakasz 1980-ra várható forgalmát az 1960. évi tényszámokból kiindulva, és az előző pontban részletesen tárgyalt fejlesztési elvek figyelembevételével sikerült meghatároznunk. Ezen értékekből azonban a szállítások és rakodások között kétségtelenül fennálló összefüggések ellenére sem lehet megnyugtató módon az egyes rakodókra mértékadó terheléseket megálla366
