Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Kimutatást közöl a vasútról víziútra terelhető árumennyiségről. Meghatározza a távlati forgalmi fejlesztési tervek alapján az 1980. évre várható szállítandó árumennyiséget.

k) Vízgazdálkodásunk számokban. OVF 1961.

„A folyószabályozás” c. fejezet sok felhasználható adatot tartalmaz.

l) 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv. VIZITERV. A „Víziutak és kikötők” c. fejezete más tervekben nem szereplő adatokat és fejlesztéseket tartalmaz.

m) A csepeli Nemzeti és Szabadkikötő fejlesztési terve. Guót Béla 1955.

A fejlesztési terv a legrészletesebben taglalja az egyes ágazatok részéről felmerült igények alapján a fejlesztés szükségességét.

n) A Duna komplex vizerőhasznosítása. Nagymarosi Vízlépcső. VIZITERV.

o) A Duna komplex vizerőhasznosítása. Adonyi vízlépcső. VIZITERV. A vázlattervek a vízlépcső hajózsilipjeinek részletes méreteit és tájékoztató költségelőirányzatát tartalmazzák.

p) A Budapest—Paks közötti Dunaszakasz általános szabályozási terve 1942.

r) A Vád—Szentenrei Dunaág szabályozása. Tanulmány 1947. E tanulmány mindkét Dunaágra meghatározza a szabályozás irányelveit. Ez a munka szolgál jelenleg is alapul a kérdéses szakaszok szabályozásánál.

s) Budapest—Paks közötti Dunaszakasz általános szabályozási tervének átdolgozása 1952.

t) A Nagymarosi Vízerőmű rövidített tervfel a dalának (Tsz.: 11736) a folyamszabályozást tárgyaló része. VIZITERV.

u) A Nagymarosi Vízerőmű a hasznos esés növelése érdekében szükséges szabályozásokra kidolgozott tanulmányok. VIZITERV.

v) A főváros árvédelmének távlati fejlesztési terve. (FÖMTI Tsz.: 72001).

A kérdéses szakaszra vonatkozó gázlóadatok, vízjárási adatok és jégviszonyok évenkénti csoportosításban a VITUKI Vízrajzi évkönyvében kerülnek közreadásra.

A Dunabizottság Hidrológiai Évkönyve 1961. évtől közli a fenti adatokat az egész folyóra vonatkozólag. Ezeknek alapján tájékozódhatunk a vizsgált folyószakasz fölötti és alatti Duna-szakaszok alakulásáról.

A 6. TVK-ban érintett hajóút forgalmára vonatkozó adatok csak részeiben ismeretesek. Forgalmi adatok, melyek évről-évre rendszerezetten hozzáférhetők volnának, csak a MAHART részéről állnak rendelkezésre. Az előzetes forgalmi tanulmány adatain kívül például a forgalom sűrűségeire vonatkozó adatok nem állapíthatók meg. Ilyenképpen a belforgalomhoz szükséges átrakodó berendezések tervezése csak feltételezett és részadatok alapján állítható össze.

A jövőben szükséges adatgyűjtés elsősorban a kikötők, rakodók raktározási berendezéseire, átra- kodási lehetőségeire, ezek forgalmára, illetve kihasználási mértékéree kell hogy kiterjedjen. Ezen kívül foglalkozni kell a hiajóúton közlekedő egységek leállási, várakozási idejével, mert csak ezen adatok ismeretében lehet megbízható fejlesztési alapadatokat összeállítani.

2.12. A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A víziutak és kikötők tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

— A komplex vízgazdálkodási létesítmények megvalósításával kapcsolatosan a közlekedés hatékonyabbá tétele céljából a belhajózási víziutaknak a várható forgalommal arányos fejlesztését irányoztuk elő.

— A belhajózás várható távlati forgalmának megállapításánál a különböző közlekedési ágazatok (vasúti-, közúti-, víziszállítás) szállítási kapacitásából és forgalomnövekedéséből számított önköltségből indultunk ki és ezen az alapon megállapítottuk a távlati szállítási feladatok megoszlását a különböző közlekedési ágazatok között. A szállítási önköltség alatt a távlatilag várható önköltséget kell érteni.

— A meglévő víziúthálózatra mértékadó főméretek szempontjából — a Dunára vonatkozólag — a Duna-bizottság előírásait vettük mértékadónak. A víziúthálózat — csatornázatlan folyószakaszain a szabályozási munkákhoz előírt mederméreteket úgy alakítottuk ki, hogy a Dunán a 94% tartóssá- gú jégmentes vízszint mellett az előírt vízmélység és szélesség, mint minimum mindig rendelkezésre álljon.

— A víziúthálózat mentén azokon a helyeken, ahol a személyforgalom és a teheráru átrakodó forgalom gócpontjai kialakulnak és a forgalom bizonyos minimális méretet meghalad, kikötőket, vagy rakodókat létesítünk. Rakodókra a minimális forgalom 10 000 to/év. A kikötők tároló és rakodóbe- rendezéseonek létesítését egyedileg kell mérlegelni úgy, hogy az elérhető megtakarításból a berendezések beruházási költsége 10 év alatt megtérüljön.

— Kitértünk a téli kikötők, illetőleg menhelyek szükségességének kérdésére, mind a hajózási idény meghosszabbítása, mind a hajópart biztonságának fokozása érdekében.

— A Keretterv összeállításánál a MAHART, kö- zületek, ipartelepek stb. elfogadott kikötőfejlesztési terveit figyelembe vettük.

2.13. AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN

A Szob—Tass közötti folyamszakaszon a hajóút biztosítását célzó folyamszabályozási munkálatokat, a szükséges tervezési, kivitelezési és fenntartási munkálatokat a hajóút fejlesztésének különböző időszakában az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alatt a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság végzi.

A KPM V. Főosztálya felügyelete alatt a MAHART gondoskodik a vizsgált Dunaszakasz valamennyi személyhajó állomása, a nemzeti és szabadkikötő, a budapesti északi kikötő, a ferencvá362