Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
elrendezését és a rekuperációs vízerőmű helyének kiválasztását a Benta patak szabályozása, az al- vízcsatoma szintek (Dunavízszintek), valamint a meleg- és hidegvízcsatorna üzemi érdekből szükséges átkötései (pótvíz, keverővíz bevezetés) stb. határozzák meg. A rekuperációs vízerőműnek az első 150 MW-os szovjet kondenzációs gőzturbinával egyidejűleg 1965. szeptember 1-én kell üzembe lépnie. Az alapvető energetikai adatok az alábbiak: A hasznosítható vízhozamot a hőerőmű hűtővíz, és a mellette létesítendő olajfinomító vízigénye határozza meg. Az együttes vízigény 22,7 m3/s. A melegvizcsatoma (felvízcsatoma) vízszintje rendszeresen 101,90 m. A. f. A rekuperációs vízerőmű alvízszintje a rövid al- vízcsatoma, illetve a Benta-patak torkolati szakaszához való kapcsolódás miatt azonos a Duna vízszintjével: Így az LNV= 103,10 m A. f. LKV = 95,30 m A. f. és a 183 nap tartósságú vízállás 96,55 m A. f. Fentiekből kifolyólag a rekuperációs vízerőmű maximális esése 6,60 m, minimális esése 0, átlagos (183 nap tartósságú) vízálláshoz tartozó esése pedig 4,35 m. A tervezésnél öt turbinatípust vizsgálatak meg. A legkedvezőbb és leggazdaságosabb az egy gépegységes csőturbinás változat lenne. Miután azonban ennek alkalmazása elé akadályok gördülhetnek, csak a Kaplan megoldású, függőleges tengelyű változattal foglalkozunk, amelynek energetikai és gazdaságossági adatai az alábbiak: T max 962 kW T átlag a hőerőmű teljes kiépítése után 609 kW Átlagos évi energiatermelés értéke 3,527 miihó Ft Beruházási költség: Építés 6,0 miihó Ft Gép és villamosberendezés 5,0 miihó Ft Egyéb 2,5 millió Ft Beruházási költség összesen : 13,5 miihó Ft Fajlagos beruházási költség: 14,040 Ft/kW 2,53 Ft/kWó 2.213. Adonyi Vízerőmű A Duna Nagymaros alatti, kizárólagosan magyar érdekű szakaszának első lépcsője az Adonyi Vízerőmű. Helye a folyamcsatomázási tervben úgy került megválasztásra, hogy duzzasztott vízszintje csatlakozzék a Nagymarosi Vízlépcsőhöz, és a duzzasztás a Soroksári Dunaág felső torkolatánál a vízkivételt, Ш. a Dunaág élővízforgalmát kedvezően befolyásolja. (A Kvassay Vízerőmű teljesítménye állandósul, energiatermelése több mint kétszeresére nő és a Soroksári Dunaág élővízforgalmához esetenként szükséges szivattyúzás elmarad. A vízerőműhöz, szorosabb értelemben vett tervezési előmunkálatok ezideig nem készültek, s így a topográfiai, geológiai, hidrogeológiai és talajmechanikai adatokat a tervezés más célból végzett adatgyűjtésből, ill. a szakirodalomból használta fel. Csupán a hidrológiai adatok feltárására történtek a tervezés során még kiegészítésre szoruló vizsgálatok. A vízlépcső általános elrendezésének kialakítása során a tervezés a különböző érdekeltségek és a helyi adottságok figyelembevételével az 1601 fkm szelvényben a hajózsihpet a balpartra, az erőtelepet a jobbpartra, kettő közé pedig a duzzasztóművet helyezte. A szelvény kiválasztása lehetővé teszi, hogy az erőtelep a jelenleg meglevő sziget területén építhető. Az erőtelepet a 6. sz. műúthoz bekötőút, a vasúthoz pedig iparvágány csatlakoztatja. Az erőtelep mellett létesül a szabadtéri kapcsolóállomás, az irodaépület, és a két gépegység egyidejű szerelését lehetővé tevő szerelőcsarnok. A duzzasztómű 17 db, egyenként 24,0 m széles és 9,75 m magas nyílása mozgatható, vasszerkezetével — amelyeket a pillérek tetején elhelyezett elektromos hajtású gépészeti berendezés mozgat — biztosítja a 7500 m3/s árvízhozam levezetését és a 100,50 m A. f. magasságú duzzasztási szintet, valamint annak szabályozását. Az 1000 éves valószínűségű 10 400 m3/s vízhozam levezetésében azonban már a hajózsilipnek és az erőtelepnek is részt kell vennie. A fel- és alvízi ideiglenes elzárásokat úszódaru kezeli. A vízerőtelepbe 10 db Kaplan turbinás gépegység épül egyenként 300 m3/s víznyelőképességgel. Így az erőmű kiépítési vízhozam a 3000 m3/s, s a beépített teljesítmény 150 MW. A gépkamrás kialakítású erőtelep a gépház tetején kettő, egyenként 250 t teherbírású konzolos portáldaru szolgálja ki. A vízerőmű átlagos évi 775 millió kWó energia- termelése két irányban, Dunaújváros és Soroksár felé jut az országos hálózatba. Az iker hajóvonatzsilip egy-egy kamrájának hasznos alapterülete 34x310 m. A zsilipek felső elzárása kettős szegmens kapu, az alsó pedig tám- kapu. A hajózsihphez megfelelő vezetőművek és várakozóterek épülnek. A vízlépcső kezelőszemélyzete számára Adony község északi részén mintegy 500 fő részére 16 lakóházból álló telep létesül. Az erőtelep esésének, és ezzel teljesítőképességének növelésére, továbbá a hajózási mélység biztosítása érdekében az alvízben az 1601—1566 fkm szelvények között mederkotrás célszerű. A duzzasztás káros hatásának kiküszöbölésére védelmi létesítményeket kell építeni. Az 5390 mosnál nagyobb vízhozamoknál a duzzasztás szünetel, és csupán a mű önduzzasztása érvényesül. A duzzasztott vízszint a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb. A duzzasztásnak előnyös kihatásai mellett hátrányai is felmerülnek. Előnyös a vízszint emelkedése a Fővárosi Vízművek vízkivételi telepeméi, a kikötők és hajóállomások üzeménél és a Csepel-szigeten gravitációsan létesíthető kb. 5 000 kh. öntözésnél. Hátrányos viszont a mezőgazdaságilag eddig hasznosított hullámtéri területek elvesztése, az árvédelmi töltések állékonyságának romlása, a talajvízszint megemelkedése, a belvizek és a befogadó felé tartó külvizek gravitációs levezetésének részbeni megszűnése. A 335
