Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

A terület számszerű energetikai értékelése az alábbi:

A terület évi vonalra adott energiatermelése 1961— ben 817 millió kWó volt, míg 1980-ban a távlati tervek szerint 5102 millió kWó lesz. A terület energiatermelése tehát több mint hatszorosára, 625%- kal növekszik. Ebből hőerőművekben 1961-ben 817 millió kWó-t termeltek, azaz a területi energiatermelés 100%-át, míg 1980-ban 4564 millió kWó-t fognak termelni, azaz 89,6%-ot. A hőerőművi energia- termelés tehát a 20 éves távlati terv során 560%- kal növekszik a területi összenergiatermelés viszonyában ;

vízerőművek 1961-ben a területen nem voltak, az újonnan létesülő vízerőművek azonban 1980-ban már 538 millió kWó-t fognak termelni, azaz az akkori területi energiatermelés 10,4%-át.

Az terület energiatermelését az országos össz- energiatermeléshez hasonlítva, az alábbiak állapíthatók meg:

— A terület hőerőművei 1961-ben az országos energiatermelési 11,1%—át adták, míg 1980-ban 13,2%-át fogják adni. A növekedés tehát 2,1%. Emellett a vízerőművek 1980-ban az országos összenergiatermelés 1,6%-át fogják szolgáltatni, tehát a terület országos összenergiatermeléshez viszonyított együttes energiatermelése 14,8% lesz.

— A területi hőerőművek összenergiatermelése az országos hőerőművi összenergiatermelés viszonyában 1961-ben 11,2% volt, míg 1980-ban 14,1% lesz. A fejlődés tehát 2,9%.

— A területi vízerőművek összenergiatermelése az országos vízerőművi összenergiatermelés viszonyában 1961-ben 0% volt (nem volt a területen vízerőmű), míg 1980-ban 25% lesz. Ezt a nagyfokú fejlődést elsősorban a Nagymarosi Vízerőmű belépése okozza.

— A terület hasznos energiafogyasztása 1961-ben 2518 millió kWó volt, az országos hasznos villamosenergia fogyasztás 35,1%-a, míg 1980-ban 9880 millió kWó — 24,0% lesz. A csökkenés oka elsősorban a felszabadulásig követett, és azóta is csak részben felszámolt fővárosi ipari centralizáció, amelyet azonban a 20 éves távlati terv már nagy mértékben csökkenteni fog.

— A terület hasznos villamosenergia igényét a vízerőművek 1980-ban 5,5%-ban tudják majd fedezni.

A fentiek szerint a 6. TVK területén 1961-ben 1774 miihó kWó energiahiány mutatkozott, és ez 1980-ra 5330 millió kWó-га emelkedik. Az energiahiány kielégítése kellő mennyiségű belföldi energiatermelés hiányában csak energiaimport útján biztosítható.

A 20 éves fejlesztési terv rohamosan növekvő energiaigényének gazdaságos kielégítése és az energiaimport lehető csökkentése szükségszerűen megkövetelik a terület kedvező vízienergiatermelési lehetőségeinek meghatározott ütemében történő kiépítését, azaz a terület vízerőhasznosításának fokozott fejlesztését.

1.31. A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A terület szén, olaj és földgázkincsben igen szegény. Különös jelentősége van azért, hogy az önmagától mindig megújuló és rendelkezésre álló energiát ,a vízerőkészletet kellő módon hasznosítsuk, tehát elsősorban a Duna vízerőhasznosítása lép előtérbe.

A Nagymarosi Vízerőmű ugyanis a főváros viszonylagos közelségénél fogva annak olcsó energiabázisa lehetne. A Nagymarosi Vízerőmű azonban nemcsak az ipar és a lakosság energiaellátása vonatkozásában számottevő. Lehetőséget nyújt ezenkívül — kedvező feltételek mellett — kisebb területek gravitációs úton történő öntözésének biztosítására is, azonkívül a hajózás célját is szolgálja.

Hasonlóképpen nagy jelentőségű a Nagymaros alatt tervbe vett Adonyi Vízerőmű is. A duzzasztás hatására Budapest térségében az alacsony vízállások megszűnnek, és így mind a főváros ivó- és ipari vízellátása, mind pedig a Soroksári Dunaág rendszeres élővízellátása (utóbbinál elmarad a Kvassay vízerőmű szivattyúüzeme, sőt az erőmű energiatermelése is nagy mértékben növekszik), továbbá a hajózás és mezőgazdasági vízhasznosítás szempontjaiból igen kedvező lehetőségeket eredményez.

Hasonló, bár méreteiben lényegesen kisebb adottságokkal rendelkezik a Soroksári Dunaág felső vízerőműve, a Kvassay vízerőmű is. A Kvassay vízr- erőmű szivattyútelepként alkalmazva biztosítja a folyóág állandó élővízforgalmát, amely a köz- egészségügy, az öntözés, a halászat, a szennyvíz- elhelyezés, a vizisport, stb. szempontjából nélkü- Lözhetetlen, és kedvező vízkivételi lehetőséget nyújt mind minőségi, mind emelőmagasság szempontjából az ipari vízhasználóknak is.

1.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az ország egyre növekedő villamosenergia szükséglete megköveteh, hogy minden gazdaságosan kihasználható vízerőkészletet, így a törpe vízerőkészletet is hasznosítsuk. Területünkön különös jelentőséggel bír ez a tény olyan állami gazdaságoknál és mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, amelyek saját törpe vízerőművel rendelkezve, a termelési lehetőségek olcsó kihasználása mellett, az országos villamoshálózatból vett energiaigényüket nemcsak csökkenteni tudják, hanem arra esetenként be is tudnak táplálni.

1.33. A HIDRAULIKUS ENERGIATAROLAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A villamos energiafogyasztás naponta nem egyenletes, hanem óráról órára változó. A hajnali minimális igény után a kora reggeli órákban esetenként hirtelen 50%-os növekedést is kitevő mértékben felugrik, majd a déli és a koradélutáni órákban bizonyos mértékig csökkenve, a sötétedés beálltakor, tehát az évszaktól függően 16 és 20 óra között egy, a délelőttinél még magasabb csúcsot ér el.

324