Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A Vízminőségi Felügyelet és a Vízvédelmi Bizottságok megszervezése — a jövőben — a vízjogi törvény rendészeti vonatkozásait szükségszerűen társadalmi síkra vetíti ki, mivel az igen elhanyagolt szennyvízkérdést csak társadalmi kollektív összefogással lehet sikeresen, eredményesen megoldani.

A keretterv fő célja, hogy a létesítendő berendezések, népgazdasági szempontból fontosságuk szerint csoportosítva, a rendelkezésre álló erőforrások legcélszerűbb felhasználásával, kellő időben megépüljenek.

3.2. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó végrehajtandó teendők

A szennyvízelvezetés és tisztítás továbbfejlesztése érdekében elsősorban fel kell mérni a terület teljes szennyvízgazdálkodását.

Az említett statisztikai adatszolgáltatások hiányosságait megfelelő helyszíni vizsgálatokkal, fel- térképezéssel meg kell szüntetni.

A vízjogilag engedélyezett építmények jelenlegi állapotát, kapacitását, működését műszaki, kémiai és bakteriológiai szempontból felül kell vizsgálni. Állandó vizsgálat tárgyává kell tenni a szennyvizeket befogadó vízfolyások, időszakos nyílt árkok szennyezettségi viszonyait.

Törekedni kell a szennyvíztisztító telepek és berendezések állandó és folyamatos felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a szakszerűtlen kezelésből származó közegészségügyi hiányosságok megszün- tethetők legyenek.

Törekedni kell arra, hogy a vízjogi rendelkezések betartásával az engedély nélkül történő építkezéseket, a csatornákba, illetve nyílt árkokba történő orvbekötéseket és vízhasználatokat ki lehessen küszöbölni.

Mindezek az elvégzendő feladatok azt a célt szolgálják, hogy a keretterv tartalmát mennyiség és minőség szempontjából a gyakorlati élethez közelebb lehessen hozni és ezzel a ténykedéssel a keretterv állandó jellegű finomításával, a népgazdaság célkitűzései megvalósulhassanak.

A keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvizek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságának védelme, továbbá a velük kapcsolatos nagymértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhányat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiakban sorolunk fel:

a) A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módszereinek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti berendezések építése, azok eredményeinek tudományos feldolgozása.

b) Az ipari szennyvizek kezelése során is új, korszerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, káros ipari szennyvizek hatástalanítása stb.).

c) A felszíni vizek tisztasága védelmének alapvető feltétele az 1/1961. sz. kormányrendelet előírásainak maradéktalan betartása. A felszíni vizek tisztaságának védelme érdekében tovább kell bővíteni az együttműködést a szomszédos országok vízügyi szerveivel a határokon átlépő vízfolyások szennyezettségének állandó ellenőrzése és vízminőségük javítása céljából.

d) A legtökéletesebb szennyvíztisztító telep sem működhet kielégítő hatásfokkal szakszerűtlen és gondatlan kezelés esetén. A létesítendő szennyvíz- tisztító telepek kezelésére és karbantartására j ólképzett szakembergárdát kell kinevelni. Az elvándorlás megakadályozása céljából pedig megfelelő anyagi juttatás biztosítása szükséges.

Külön problémát jelent a szennyvíztisztító kisberendezések és kis szennyvíztisztító telepek szakszerű és gondos üzemeltetésének biztosítása. Legcélszerűbbnek látszik egy külön erre a célra létesített kezelő és karbantartó vállalat létrehozása pl. megyei szabályrendelettel működő vállalat). Csak így lehetne biztosítani a jövőben a szennyvíztisztító kisberendezések megfelelő hatásfokát.

e) Korszerű szennyvíztisztítási elveken alapuló kis tisztítóberendezések kifejlesztése helyi jellegű ipari és kommunális szennyvizek tisztítására.

f) Szennyvízelvezetési és tisztítási műtárgyak lehetőség szerinti tipizálása és azok előregyártásának megszervezése: kisebb szennyvíztisztító telepek típusterveinek elkészítése.

g) A szennyvizek elhelyezése során különös figyelemmel kell lenni azok mezőgazdasági hasznosítására (öntözés, halastó stb.).

h) A tisztított ipari szennyvizek újbóli felhasználásának lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni.

i) A szennyvíztisztító és átemelő műtárgyak gépi felszereléséhez szükséges berendezések biztosítása. Számos sorozathoz és egyedi gyártásban készülő szivattyú, motor, műszer és egyéb szerkezet tömeges előállítását kell megszelvezni. Feltétlenül szükséges lenne egy kizárólag az egészségügyi műszaki létesítmények gépészeti berendezéseinek gyártásával foglalkozó üzem létesítése.

j) Megfelelő minőségű, vízzáró betoncsövek tömeges gyártása és az egyéb anyagszükséglet biztosítása.

k) Kiviteli technológia korszerűsítése, fokozottabb gépesítése a kivitelezés minőségének további emelése, előregyártót^ elemek tömeges alkalmazása.

317