Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Budapest iparfejlesztése A keretterv az 1960—1980. évek közötti időre kb. 170 ipari üzem egyedi szennyvíztisztító berendezéssel történő ellátását vette számításba. Ezek közül 100 kisüzemi, 50 középüzemi és 20 nagyüzemi technológiával tisztítja majd a szennyvizeket. A fejlesztés eredményeképpen 1980-as évekre az ipartelepek által kibocsátott összes szennyvíz 1 754 000 m3/nap lesz. Ebből ipari és fekáliás 565 000 m3/nap, nem szennyezett pedig 1 189 000 m3/nap. A termelt szennyvízből az egyesített rendszerű közcsatomahálózatba 345 000 m3/nap, ipari szennyvíztisztító telepre pedig 320 000 m3 szennyvíz kerül, míg a nem szennyezett vízből 1 089 000 m3 jut kezelés nélkül a befogadóba. A keletkezett szennyvízből összesen káros 230 000 m3/nap. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésére előirányzott költség 1360 millió Ft. 2.212. Központi csatornaművel ellátott települések Szentendre járási jogú város. (Pest megye) Szentendre a Duna jobb partján épült ősrégi település. A városnak jelenleg egységes csatornázása nincsen. A meglévő — egyes útvonalakon kiépített és közvetlenül a Dunába, illetve a városon átvonuló patakokba torkolló csatornák kifejezetten csapadék- vízlevezető jellegűek, amelyekbe azonban engedély nélküli szennyvízbekötések történtek. Ezeken a csatornákon 1420 fő szennyvize folyik el, ami a belterületi lakosság százalékában 15,2% csatornázási ellátottságot képvisel. A város lakóinak száma 1960-ban 10 307 fő volt. A népesség 1980-ra 20 600 főre növekedik. Ebből a város központjában lévő és csatornázásra már megérett területen 12 000 fő szennyvíz elvezetéséről kell gondoskodni. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 12 000x150 1/fő/nap = 1800 m3/nap. A létesítendő csatornahálózat egyesített rendszerű. Ez a hálózat vezeti le a helyi csapadékvizeket is. A csatorna legnagyobb szelvénye 70/105 cm méretű. A városban lévő ipari üzemek általában a külterületen fekszenek és szenny-, valamint csapadékvizeik elvezetéséről külön, egyedi csatornarendszerrel és tisztítótelepekkel gondoskodnak. Ez a helyzet a távlatban sem változik meg és így külön ipari szennyvíz a közhálózatot nem fogja terhelni. A csatornahálózatot elsősorban a régi és a tervezett új város központjában kell létesíteni, mintegy 40 ha nagyságú területen. A mechanikai tisztításra berendezett szennyvíz- tisztító telepet a város déli oldalán, a Duna partjára kell telepíteni. Magas Dunavízállásnál a szennyvizet átemelőtelep emeli a Dunába. A szennyvíztisztító telep kiépítése sürgős feladat. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata : Szennyvíztisztító telep Költsége: 16,8 km hálózat 15,0 millió Ft 2 db átemelőtelep 2,0 millió Ft Szennyvíztisztító telep 5,7 millió Ft összesen: 22,7 millió Ft A VIZITERV által tervezett és előbb részletezett csatornázási terv időközben módosult. A szennyvíz- tisztító telepet a város déli határánál oly pontra helyezik, ahol a déli határ és a BHÉV állomás között fekvő ipartelepek szennyvizeit is felveheti. Ennek következtében számos ipari szennyvízkibocsátás a Dunába megszűnik. Megoldódnak egyben a HM laktanyák szenny- és csapadékvíz elvezetésének jelenleg fennálló hiányosságai is. Másik módosítás, hogy a szennyvíztisztító telepet az eleveniszapos tisztítási eljárásra tervezik. Szentendre város csatornázása és a szennyvíztisztító telep építése a III. ötéves tervben megkezdődik. Ugyanerre az időre tervezték egy 600 lakásos lakóépületkomplexum létesítését is. A különböző távlati tervekben Szentendre még két szempontból is szerepet játszik. A BUVÁTI által 1959-ben készített „A budapesti Régió rendezési terve” c. tervezetében Szentendre a budapesti körzethez tartozik és mint ilyent, a terv családiházas telepítésére és üdülőfejlesztesre alkalmas helyként jelölte meg. Szentendre a Dunakanyar egyik kulcsponti települése, mely fekvésénél fogva egyrészt összekötő szerepet játszik a főváros és a Duna-kanyarban felette fekvő községek között, földrajzi helyzete következtében pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a Pilis hegység felé irányuló természetjáró mozgalmakban kiindulási csomópontként szerepeljen. A Dunakanyar Intéző Bizottsága a város fejlődésének vizsgálatánál az előbbiek figyelembevételével 1000 fő tartós üdülővel és 5 000 fő hétvégi turistával számol. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Szentendre számos olyan meűmlékkel rendelkezik, és a további ásatások is eredménnyel kecsegtetnek, amelyek a bel- és külföldi látogatók forgalmának növekedését eredményezhetik. A város déli felén elhelyezkedő — már említett — ipari üzemek korszerű szennyvíztisztító berendezéssel nem rendelkeznek. (Papírgyár, Cement- árugyár stb.) A keretterv az ipari üzemekben szennyvíztisztító berendezések létesítésére, illetve meglévő korszerűsítésére! öt helyen, összesen 45 millió forint összeget irányoz elő. A Dunakanyar fejlesztése során több kisebb építmény létesítését vették számításba, melyek szennyvízelvezetéséről külön kell gondoskodni. Ezek általában nem kapcsolhatók be — még kiépített közcsatornahálózat esetén sem — a szennyvízelvezetés rendszerébe. Ennek megfelelően a keretterv négy régi és öt új építkezéshez ír elő szennyvízcsatornázást, amelyek közül három vízfolyásra köt, hat pedig a keletkező szennyvizeket elszikkasztja. Szentendre iparfejlesztése: A fejlesztés során az ipari üzemek által termelt szennyvíz napi mennyisége 8 700 m3 lesz. Ebből 8 300 m3 ipari és fekáliás, 400 m3 pedig szennyezetten víz. A keletkezett szennyvízből 8 500 m3/nap kerül ipari szennyvíztisztító telepen tisztításra, míg 200 m3/nap nem szennyezett víz jut kezelés nélkül a befogadóba. Az összesből káros szennyvíz 7 000 m3/nap. Vác járási jogú város. (Pest megye) A város jelenlegi csatornázása az elválasztó rendszer szerint 304
