Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

2,132. Pest és Nőgrád megyei településekre vonatkozólag

—- Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátására is előirányzott területeket.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad tervezni.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatomahálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A csatornával ellátott településekben az addig üzemeltetett egyedi szennyvíztisztító berendezéseket meg kell szüntetni és az intézményeket, ipartelepeket a közcsatornába kell bekötni.

— A házi- és ipari szennyvízkezelést együttesen, ill. azok elkülönített keezlését a gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közelfekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— A közoktatási, közegészségügyi, közigazgatási intézményeket, valamint a kulturális, ezenkívül a közélelmezési létesítményeket — központi csatornázás hiányában — egyedi szennyvíztisztító berendezéssel kell ellátni.

— A helyi adottságoktól függően több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és a befogadóba való bevezetéséről gondoskodni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével, lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített, vagy létesítendő berendezésekben kell hatástalanítani és

a befogadóba csak tisztított szennyvizet szabad bebocsátani.

— Üdülőhelyeken, hétvégi pihenőhelyeken, turistaházakban egyedi szennyvíztisztító berendezést kell létesíteni.

— Á Dunakanyar vonzási területébe eső településekben lehetőleg központi szennyvízelvezetést kell létesíteni, megfelelő tisztító berendezéssel.

— Lehetőleg gondoskodni kell arról, hogy a településekben a közforgalmi utak megfelelő csapadékvízlevezető nyílt árokrendszerrel legyenek ellátva, a települések belsőségében pedig a szükségletnek megfelelően zárt csapadékvízcsatornák kiépítéséről kell gondoskodni.

2.13. AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNAZASAVAL KAPCSOLATBAN,

A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELMÉBEN

A vizek tisztaságának védelmével kapcsolatban elsősorban arra kell törekedni, hogy a 2/1952/1. 8. M. T. sz. rendelet és ennek végrehajtásáról szóló OVF utasításokban foglaltakat a tervezők, építők, kivitelező vállalatok és az üzemeltetők betartsák. Súlyos hiányosság mutatkozik a szennyvíztisztító berendezések üzemeltetésénél. Számos esetben még jelenleg is történnek engedély nélküli építkezések,

orvbekötések és számos esetben a tervező vállalatok és beruházók későn mutatják be a terveket a vízügyi és közegészségügyi hatóságoknak. A helyi hatósági szervek feladata, hogy az orvépítkezéseket megakadályozzák, az Építésügyi Szabályzat vízjoggal kapcsolatos rendelkezéseit betartsák és betartassák. Igen nagy szerep jut a területileg illetékes Közegészségügyi és Járványügyi Állomásokra, illetve a területi. Állami Közegészségügyi Felügyelőkre, akiknek egyik feladata a szennyvíztisztító berendezések ellenőrzése is. Szoros együttműködés szükséges tehát a helyi építési és egészség- ügyi hatóságok, valamint a vízügyi hatóságok között.

2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának és a vizek tisztasága védelmének Keretterve

2.21. A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK, CSATORNÁZÁSÁNAK KERETTERVE

A 6. sz. Közép-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatásköre alá tartozó területből a Duna folyam vízgyűjtőrendszerébe tartozó településeket foglalja magában.

A települések — a Komárom megyei Dömös és Pilismarót, valamint a Fejér megyéhez tartozó Etyek és Many községek kivételével — Pest és Nóg- rád megye területére esnek.

A terület vízelvezetési kérdéseinek tanulmányozása szempontjából fontos tényező a Duna, mely a területet és egyúttal délnyugati középhegységet is keresztezi. Ennek a hegységcsoportnak déli részén, pontosan ott, ahol a Duna a hegységet átszeli, fekszik Budapest, amely viszont döntő hatást gyakorol a 6. sz. TVK egesz területére. Ez a földrajzi fekvés tette Budapestet az ország ipartelepítesre legalkalmasabb településévé és ezért a főváros nagyipari centrummá vált.

A íováras 1 807 2У9 főnyi lakossága az ország népességének 18%-át teszi ki. A természetes szaporulat országos atiaga U,8ü/o, Budapesté 1,5%, Budapest környékén pedig 2,8%. A továros népessége az ország lakosságához merve aránytalanul magas és a lakosság szama a bevándorlás következteően állandóan emelkedik. A bevándorlók száma az elmúlt 10 évben évenként átlag 40—50 ezer fő volt, amelynek következtében a főváros lakossága 1949-tól 1960-ig 1 590 216 főről 1 807 299 főre emelkedett. Ugyanez idő alatt Budapest környékén a lakosság lélekszáma mintegy 70 000 fővel növekedett. Mindezeken felül a főváros környéki településekből naponta több mint 100 000 fő a budapesti munkahelyre bejáró (ingázó) dolgozó.

Budapest ipari üzemeiben 1960-ban 433 503 munkás dolgozott, a magyar ipari munkásság 43,3%-a.

A fővárosban 1960-ban 889 vállalat működött 3460 ipartelepen. Ezzel szemben Budapest környékén mindössze 16 nagyobb ipari üzem üzemel.

Budapest centralizáltságának és túlzsúfoltságának csökkentése érdekében a főváros központjától mintegy 30 km-es körzeten belül eső területet kü295