Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
Fokozni kell az öntözött zöldségnövények területét (összterület 50%-ára). A rizstermelésnél a terület növelése helyett a termésátlagok növelésére kell törekedni, ugyanakkor fokozni kell a szőlők és gyümölcsösök öntözését. A felületi öntözés kiterjedt alkalmazása mellett az esőszerű öntözés eddiginél fokozottabb kiterjesztése szükséges. A halászati vízhasznosítás terén főleg a tógazdasági hálózatot kell bővíteni 15 éves megtérülési időszak figyelembevételével. Törekedni kell a tározótavak komplex hasznosítására. Tározótavakat kell létesíteni ott, ahol a műszaki adottságok mellett a tározható vízmennyiség felhasználása (ipari és mezőgazdasági célra) biztosítva van. A szomszédos Csehszlovákiával az Ipoly folyó szabályozását és hasznosítását (városi tározó, öntözések) közösen kell megoldani és az Ipoly vízgyűjtő- területét mint egységes egészet kell kezelni. Gondoskodni kell a meglévő gyógy- és hévizek legmegfelelőbb hasznosításáról. Meg kell szüntetni budapesti viszonylatban az e téren folytatott helytelen gazdálkodást. Ezt elsősorban a komplex hasznosítás fejlesztésével kell elérni. A vízparti üdülés, fürdés és vízisportok fejlesztése az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével hajtható végre, különös tekintettel a lakosság növekvő igényedre és a külföldiek várható létszámára. 3.2 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése A Területi Vízgazdálkodási Keretterv feladata, hogy időbeni ütemezés nélkül tartalmazza az ezidő- szerint számbavehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat, ezek megoldási lehetőségeit tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, beruházás, az üzemelés, a fenntartás, mely szerv hatáskörébe tartozik. A TVK a vízgazdálkodás érdekeinek alárendelve, az egységes irányelveknek megfelelően, de a területi adottságok és igények figyelembevételével épül fel. Felöleli az összes vízgazdálkodási ágakat. Sajátossága, hogy a természeti feltételek mellett figyelembe veszi a vízgazdálkodást érintő — becs- lésszerűen felmérhető — távlati társadalmi szükségleteket is. Megteremti a kapcsolatot a vízgyűjtőterületek szerint kidolgozott tervek és a közigazgatási (megyei, járási és üzemi) területi megoszlás szerint jelentkező igények és fejlesztési célkitűzések között. Gazdaságilag is mérlegeli a tervezett megoldásokat éspedig népgazdasági hatékonyságuk szerint. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének 20 éves távlati iránytervével és figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság termelőerejének fejlődését, a mező- gazdaság szocialista átszervezését, az ipar decentralizálását, a települések, a közlekedési hálózat fejlődését, a lakásépítési programot, a tudomány, a technika, a gazdasági fejlődés hatásait, különös tekintettel a gépesítésre, az előregyártásra, a tipizálásra és a műanyagok alkalmazására. Kiindulási alapja az 1960. évi december 31-i állapot, ami úgy értelmezendő, hogy az e határidő előtt épült létesítmények és végrehajtott munkák a múlt leírásában és értékelésében szerepelnek, míg az e határidő utáni létesítmények és munkák a tervezettek között találhatóik. A Területi Keretterv elkészítésénél figyelembe kell venni a műszakilag célszerű megoldásokat;, mert a Keretterv irányterv és úgy a vízgazdálkodás, mint a népgazdaság egyéb ágainak éves, ötéves, vagy távlati terveinél alapadatul szolgál. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2001/1961. sz. alatt rendelte el a Vízgazdálkodási Keretterv készítését. A Területi Keretterv készítése során felmerülő nagyabb jelentőségű műszaki elvi kérdések megtárgyalása és az elkészült tervek bírálata céljából az országos vízügyi főigazgató 34/1961. sz. utasításával Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság (TVKB) létrehozását rendelte el. A TVKB tagjai ennek megfelelően az illetékes megyei tanácsok, a pártszervek, a Hazafias Népfront, az állami gazdaságok és tudományos kutató intézetek képviselői. A bizottság legfőbb feladata az egyes Keretterv fejezeteknek menet közben és azok elkészülte után történő bírálata, különös tekintettel az egyes bizottsági tagok által képviselt szervek szakmai érdekeinek összehangolására. A TVKB munkájának megkönnyítése érdekében szakbizottságokat hivott életre az ipari, mezőgazdasági vízhasznosítási és vízrendezési feladatok közigazgatási egységenként történő megtárgyalására. A 6. számú Közép-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv készítésében az alábbi szervek működtek közre: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízügyi Tervező Iroda Pest megyei és Nógrád megyei tanácsok építési és közlekedési osztályai, mezőgazdasági osztályok, ipari osztályok, tervgazdasági osztályok és egészségügyi osztályok Fővárosi Tanács Közmű- és Szolgáltató Igazgatósága, Mezőgazdasági, Városrendezési és Egészség- ügyi Osztályai Budapest, Pest megye és Nógrád megye Közegészségügyi és Járványügyi Állomásai Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Tudományos Kutató Intézet Országos Erdészeti Főigazgatóság MTA Talajtani és Agrokémiai Tudományos Kutatóintézet Fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat Budapesti Városépítő Tervező Vállalat A budapesti, Pest megyei, Nógrád megyei párt- szervezetek és Hazafias Népfront szervezetek Magyar Hidrológiai Társaság Dunakanyar Intéző Bizottság. 31
