Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Vác város a Nagy szálhegy és a Duna között keskeny síkterületen fekszik, és így nagymennyiségű csapadékvíz folyik le a városon keresztül csapadékos időben. A vizek felfogására és levezetésére már régebbi időben csatornahálózatot létesítettek, amelybe azonban a házi szennyvizeket is bekötötték. Ennek a hálózatnak számos kitorkollása volt a Duna-part teljes hosszában, amelynek következménye lett, hogy a Duna elszennyeződött és a partvonalon szennyes üledék rakódott le. A város régi csatornahálózata egyesített rendszerű volt, s a statisztikai adatok szerint 1908-ban a város csatornáinak összes hossza 7,47 km-t tett ki. Az 1926-28 években épült ki az új szennyvízcsatorna hálózat. A régi hálózatot csapadékvíz-levezetőként felhasználták és így jelenleg a csatornahálózat elválasztó rendszerű. Az új csatornahálózat főgyűjtőcsatornája 60 cm átmérőjű és 3,5 km hosszú volt, a mellékcsatomák hossza 9,5 km, szelvényük 30—50 cm. Ügy a főgyűjtőt, mint a mellékcsatomahálózatot Zsolnay gyártmányú kő- agyagcsövekből építették, bitumenes kenderkóc- tömítéssel. A helyi viszonyok lehetővé tették, hogy a szennyvizeket gravitációs úton a város alá vezessék és a Gombás-patak mentén építsék ki a város szennyvíztisztító telepét. A csatorna tervezése időpontjában bizonyos mértékig figyelemmel voltak a Budapest közelében fekvő káposztásmegyeri vízművekre, ezért a szennyvíz részleges tisztítását, a szennyvíz ülepítését írták elő. Ez időben a szennyvíz mennyisége 560 m3 volt naponként. A szennyvíztisztító berendezés kisméretű homokfogóból, durva rácsból, 2 db EMSCHER, illetve OMS kút- ból áll, amelyen át a tisztított szennyvíz a Dunába jut. A csapadékvizek hat önálló csatornarendszer útján gravitációs úton jutnak a Dunába, önálló rendszert képez a város déli területének csapadékvizeit levezető Gombás-patak. A város fejlődése folytán csatornázási igények léptek fel a város különböző helyein. Ennek egyik következménye volt, hogy szennyvíz került a csapadékvíz-levezetőbe, másrészt a szennyvízhálózatba bekerült csapadékvíz a szennyvíztisztító telep működését akadályozta. A város csatornahálózata és a tisztítótelep terhelése a közelmúltban a DCM ipartelep és a Deákvári lakótelep létesítésével erősen megnövekedett. A tervek szerint a lakótelepen 2 900 fő, az ipartelepen pedig 800 fő, összesen 3 700 fő szennyvizével 18,2 1/s. kell a közeljövőben átmenetileg — az építkezés tartamára — számolná. A végleges kiépítés után a várható szennyvíz 1 200 főre 4 1/s. Az 19591960-as években kiadott vízjogi engedélyek szerint a csatornahálózat növekedése 6 580 fm szennyvízcsatorna, 165 fm nyomócsővel és 1141 fm csapadékvízlevezető. A Pamutfonó és Cémázógyár szociális berendezésed, valamint bölcsődéje részére 1960-ban létesült szennyvíztisztító berendezés, amely OMS rendszerű ülepítőből áll. A tisztított szennyvíz 253 fm házicsatomával a vád közcsatornába jut. A Deák-vári iskola szennyvizeit oldómedence és elárasztott kavicsszűrő tisztítja. A tisztított szennyvizeket elszikkasztják. A csapadékvizek az utcai nyílt árok útján kerülnek elvezetésre. A város csatornahálózatának összes hossza jelenleg 15,4 km, levezetett szennyvízmennyiség 4 700 m3/nap, csatornával ellátott lakoslétszám 13170 fő. Az ipari vízkibocsátás mennyisége pedig 4500 m3/nap, ebből 3 500 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 20 m3/ nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A kibocsátott 1 035 m3/nap káros szennyvíznek mindössze 2%-a kerül tisztítás alá. Befogadó a Duna. A közcsatomahálózatba 2 200 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. A Forte Fotokémia Ipar Filmöntő részleg szennyvíztisztító berendezése bővített oldómedencéből, kolloidfogóból és fertőtlenítő medencéből áll. A tisztított szennyvíz, valamint az elválasztó rendszer szerint kiépített csapadékvíz csatorna befogadója a Gombás-patak. A Forte Vállalat tisztító berendezése 3 db ülepítő és 11 — teraszosan elhelyezett — kaviccsal töltött ülepítő medencéből áll. A szennyvizek befogadója a Gombás-patak. A Pest megyei Tanács Állattenyésztési Vállalata szennyvizeinek tisztítása kétszintes ülepítőben történik, majd a tisztított szennyvizet elszikkasztják. Balassagyarmat — A város összefüggő csatornahálózattal nem rendelkezik. Egyes utcák csapadékvizeinek az Ipolyba való bevezetésére, egymástól független csatornahálózatok létesültek, amelyekbe szennyvizet is bevezettek. Egyes intézmények szennyvizei tisztítatlanul is bekerülnek az Ipolyba. A szennyvízcsatornák összes hossza 3,8 km, levezetett szennyvízmennyiség 200 m3/nap. A volt Pénzügyi Palota 50 főre tervezett Prister rendszerű biológiai derítőberendezéseinek csatornája az utcai csapadékvizeket is levezeti. A csatorna a fogda csatornájára köt. A 12 lakásos lakóépület kolloidfogós oldómedencén, fertőtlenítőn átfolyó szennyvizeit betoncsa- torna vezeti le az Ipolyba. A MA VAUT telep szennyvíztisztító berendezése kolloidfogós oldómedencéből áll. A szennyeződés felfogására olaj-, benzin- és iszapfogó szolgál. A szennyvizek befogadója az Ipoly. A postahivatal szennyvíztisztító berendezése kétszintes ülepítőből áll. A szennyvizek a városi csapadékvízlevezetésen át az Ipolyba jutnak. Az Országos Nyersbőrforgalmi Vállalat berendezése egyszerű szikkasztó kútból áll. A szennyvíz tisztítatlan. A BM börtönépület szennyvizeit háromkamrás, kolloidfogós oldómedence tisztítja, amelyeket köz285
