Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
rüietsávokon az iparfejlesztés olyan új iparvállalatok létesítését irányozza elő, melyek különleges képzettségű, magas kvalifikációjú szakmunkás ellátása csak Budapesten biztosítható. Ennek megfelelően a Csepel Vas- és Fémművek, a Ganz Mávag, a textilipar, de különösen a gyógyszergyártás és a finommechanikai ipar számottevő fejlődése várható. Új üzemek alapítása főként az elektronikus műszeripari ágazatban valószínű. A fővárosban az ipartelepek zöme már ma is a külső kerületekben, egymáshoz viszonylag közel helyezkedik el. A városfejlesztési terv szerint a belső lakóterületeken működő üzemeket kitelepítik, a gyárakat az e célra kijelölt ipari övezetekben összpontosítják. A gyárak nyersvízigénye ülepített, esetleg szűrt Duna vízzel elégíthető ki gazdaságosan, ez pedig önálló nyomócsőhálózaton üzemvizet szállító, ún. ipari vízművek létesítésével oldható meg. Budapest közigazgatási területén 5 olyan terület található, ahol a sűrű, vízigényes nagyüzemek ipari vízművek létesítését teszik rentábilissá. Ugyanakkor a gazdaságossági vizsgálatok szerint az ipartelepi dolgozók szociális és kulturális igényeinek, valamint a speciális technológiai folyamatok szükségleteinek kielégítése legcélszerűbben továbbra is a Fővárosi Vízművek ivóvízhálózatáról történhet. Ezt közegészségügyi érdekek is alátámasztják. A 600 000 m3 távlati többletvízigény a következő vízbeszerzési forrásokból, illetve kiépítendő művekből biztosítható: Dél-Pesti Ipari Vízmű Dél-Budai Ipari Vízmű Észak-Pesti Ipari Vízmű Észak-Budai Ipari Vízmű Csepel Vas- és Fémművek Ipartelepi vízművek bővítése Összesen : 80 000 m3/nap 50 000 m3/nap 60 000 m3/nap 80 000 m3/nap 100 000 m3/nap 30 000 m3/nap 400 000 m3/nap A fennmaradó napi 200 000 m3 ivóvízminőségű vízigény kielégítését a Fővárosi Vízművek hálózatáról kell biztosítani. Az ivóvízellátási kerettervet ennek az üzemi többletvízfogyasztásnak megfelelően állítottuk össze. Az ivóvízminőségű ipari víz- szükségleteket a gép- és műszeripar fejlődése mellett az üzembővítésekkel, korszerűsítésekkel együtt járó munkásfürdő- és mosdóhálózat várható nagyarányú bővítése indokolja. Az előirányzott fejlesztés részletesebb ismertetését a következőkben foglaljuk össze. Dél-Pesti Ipari Vízmű. Feladata Budapest jelenleg még mindig vízhiánnyal küzdő délkeleti kerületeiben a sok, egymáshoz közelfekvő, nyersvízigényű ipartelepek fogyasztásától, illetve távlati igényeitől tehermentesíteni a Fővárosi Vízművek hálózatát. A mű teljes kapacitása a jóváhagyott beruházási program szerint 110 000 m3/nap, ebből a II. sz. vízkivételi mű 30 000 m3/nap névleges teljesítőképességgel és a hozzátartozó alsó zóna nyomócsőhálózatával együtt már kiépült, s jelenleg 0,1 mm szemnagyságú ülepített és szűrt nyersvizet szállít a Soroksári Dunaágból a pesterzsébeti, pestlőrinci ipartelepek és néhány kőbányai nagyüzem részére. 20 éves távlatban kiépítendő az I. számú víztermelő telep 60 000 m3/nap kapacitással, ezenfelül a meglevő II. sz. telep teljesítőképessége új szivattyúegység beállításával 50 000 m3/nap-ra bővítendő. Az összesen 110 000 m3/nap mennyiségű nyersvizet szolgáltató mű termeléséből napi 40 000 m3 vizet az élelmiszeripari üzemek számára ivóvízminőségre kell letisztítani a Sírkert utcánál létesítendő átemelő- és víztisztítótelepen. Kiépítendő a teljes fő- nyomócsőhálózat 0 300—800 mm méretben, valamint a közel 50 km hosszúságú elosztóhálózat. A 2x10 000 m3-es, már meglévő magaslati medencén kívül, — mely az alsó zóna víztartalékának biztosítására, illetőleg a hálózat nyomásviszonyainak ki- egyenlítésére szolgál — meg kell építeni a kőbányai felső zóna részére előirányzott 1 000 m3-es víztornyot. A mű teljes kiépítése után a főváros délpesti iparvidékén települt nagyüzemek sorát látja el majd nyers-, illetve az élelmiszerüzemeket ivóvízminőségűre tisztított üzemvízzel. A legjelentősebb ellátott iparvállalatok: Lőrinci Hengermű, Hungária Vegyiművek, Vörös Csillag Traktorgyár, Kispesti Textilgyár, Kőbányai Gyógyszerárugyár, Budapesti Kénsavgyár, Kőbányai Sörgyárak stb. Az ipari vízmű 110 000 m3/nap kapacitásra való kiépítésének összes beruházási hitelszükséglete 250 millió forint. Ebből 140 miihó forintot az O VF már befektetett komplex hiteléből, a befejezéshez tehát további 110 millió forint szükséges. A Dél-Budai (Kelenföldi) Ipari Vízmű a kelenföldi ipari terület nagyüzemeinek ellátására épül meg 50 000 m3/nap kapacitással. A vízszerzés a Budapesti (Kelenföldi) Hőerőmű felhagyott vízkivételi művének korszerűsítésével és bővítésével biztosítható. A Duna vize már a lágymányosi öbölben természetes ülepítésen megy keresztül. A kiemelt vizet alacsony nyomású szivattyúk mesterséges ülepítőkbe nyomják át, ahol az kb. 2,5 óráig tartózkodik. A nyersvíz 0 300—600 mm-es főnyomócsöveken és 14 km hosszú elosztóhálózaton keresztül jut el az üzemekhez; elsősorban az Albertfalvai Gázlebontó, a Csemege és Édesipari Gyár, a Kábel- és Sodronykötélgyár és a Lódenposztógyárhoz. A hálózathoz a Pacsirta-hegyen 2x3 000 m3 űrtartalmú magaslati medence csatlakozik. A mű teljes kiépítésének beruházási hitelszükséglete 46 miihó Ft. Az Észak-Pesti Ipari Vízmű a IV., XIII, XIV, XV. és XVI. kerületi üzemek nyersvízellátására a Révész utcai erőmű meglévő víznyerő műtárgyainak felhasználásával létesül 60 000 m3 kapacitással. Az erőmű vízkivételének korszerűsítése, bővítése, továbbá a víztisztításhoz 2 db egyenként 0 12 m-es Dorr rendszerű ülepítő, valamint 230 m3-es szívó- oldali medence építése szükséges. A közel 40 km hosszú vezetékhálózatból 1,8 km hosszú 0 1000 mm-es, 6,4 km hosszú 0 800 mm-es és kereken 30 km hosszú 0 600 mm-es főnyomócső épül. 15 000 m3 hasznos térfogatú magaslati medence szolgálja a víztartalék és az egyenletes nyomás biztosítását. Az ipari vízmű legnagyobb fogyasztója a Chinoin Gyógyszerárugyár lesz (távlati vízigénye 10 000 m3/nap), jelentős vízmennyiséget vételeznek még a kiépülő hálózatról az Egyesült Izzó, a Rákos- palotai Növényolaj ipari V, a Táncsics Bőrgyár, az 264
