Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
között kiépítésre javasolt toki tározóból biztosított. Érsekvadkert, Budapest, IV. kér., Alag, Ipoly- szög, Cserhátsurány, Ludányhalászi, Nagymaros kör-, illetve hossztöltéses halastavak. Vízellátásuk már biztosított, illetve a XII. fejezetben is elsők között javasolt Lókos és cserhátsurányi tározók megépítésével biztosított lesz. Horpács, Nagyoroszi, Csesztve, Patvarc tárolótóval tervezett halastavak. A kiépített tavak egy része csak a nyári kisvízpótlást szolgálja, nem halasítható. Ezért csupán csökkentett vízterülettel számolhatunk. 2.33 Л JÁRULÉKOS HALTENYESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 6. TVK területén jelenleg számottevő tározo nincs, ezért csak a jövőben megépítendő tározók behalasítása lehetséges. A tervezett tározók építési sorrendjét a XII. fejezet 2.32 pontja tartalmazza. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Közép-Dunavidék területére a fejlesztési tervben javasolt Duna-szakasz, valamint az Ipoly-holt- ágak halászati hasznosításával elérhető halhozam, a tervezett összesen 463,0 ha tógazdaság tervezett halhozama, a tározók halasításával elérhető halhozam, továbbá a már meglévő hasznosítások előirányzott hozamnövekedése, a 2.121 pontban foglalt fejlesztési alapelvet az alábbiak szerint elégíti ki: Természetes vizek halasításával elérhető hozam összesen: 305,2 q 1980-ban üzemelő új vagy korszerűsített tógazdaságok hozama összesen: 3 182,4 q Tározók járulékos halasításával elérhető halhozam összesen: 880,9 q Meglévő halászati hasznosítások előirányzott hozama összesen: 4 229,5 q Mindösszesen: 8 598,0 q A meglévő tógazdaságok közül az átépítésre kerülő halastó hozamát, csak a fejlesztésnél vettük figyelembe. 1980-ban a Közép-Dunavidék lakosainak száma: 2 867 474 fő lesz. A halhús fogyasztás 5 kg/főre növelt értékének megfelelő összes fogyasztás: 2 867 474 fő X 5 kg/fő = 143 373,7 q A fejlesztés után elért 8598,0 q halhozam a fogyasztásnak csak 5,5%-át fedezi, a még szükséges 134 775,7 q-t a többi TVK területéről kell pótolni. 3.11 A TERMÉSZETES VIZEINK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A Duna 6. TVK-ra eső egész szakaszán a halászati hasznosítás gazdaságos. Beruházást nem igényel, az évenkinti költségeket (munkabért és fuvarköltséget) a halhozam bőségesen fedezi. Az Ipoly holtágak halasítását a folyó szabályozása után javasoltuk. A beruházási költségek ebben az esetben megoszlanak, a megtérülési idő erősen lecsökken. Pl. a letkési átmetszésnél, a mér végrehajtott töltésezés a beruházási költségeket oly mértékben csökkentette, hogy a megtérülési idő 10 éven belül van. A dunai holtágak hasznosításához szükséges beruházási, valamint üzemi költségek megtérülési ideje oly magas, hogy a 20 éves tervidőszakban nem javasoljuk megvalósítását. 3.12 A TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE Az összes tervezett tógazdaság beruházási költsége 6 éven belül megtérül. A betervezett összes halhozam a jelenleg működő halastavak 1960. évi halhozamának 3,5-szerese. Területük mezőgazdasági művelésre nem vonhatók be. Megvalósításuk előfeltétele részben a 2. pontban ismertetett tározók kiépítése. Ezek a tározók azonban a XII. fejezetben foglaltak szerint, mint gazdaságos beruházások 1980-ra kiépülnek. 3.13 A JÁRULÉKOS IIALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE A tározók halasítása, hasznosításuknak csak egy része. Minthogy járulékos halasításnál csak természetes hozammal lehet számolni, az ebből eredő haszon nem számottevő, a beruházási összeghez viszonyítva. Mint elsődleges hasznosulást, semmilyen körülmények között nem vehetjük figyelembe, a tározók megvalósulásának nem lehet alapvető indoka. Csak öntözővíz tározása céljából létesített tározóknál, mint kapcsolódó hasznosítást javasoltuk. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A tervezett tógazdaságok beruházási és fenntartási költségeinek csökkentése, illetve a terméshozamok növelése érdekében megoldandó a földmunka teljes gépesítése, a kisműtárgyak előregyártott elemekből történő építése, a töltések burkolása — szivárgás és elhabolás elleni vedelme — könnyen előállítható és gazdaságos anyagból. Kidolgozandó a halastavak feliszapolódásának megakadályozása, valamint a nád nagyobb mérvű elterjedésének megszüntetése. Részletes talaj-, hidrológiai- és vízminőségvizsgálatokkal fel kell tárni a területen lévő valameny- nyi halastó létesítési lehetőségét, az igen nagymérvű halhiány csökkentése érdekében. 237
