Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
a toki tározóval együtt biztonságos, másrészt, mert létesítése még nem volt gazdaságos. A tervben szereplő teleltetőkön kívül a toki tározó halállományának szaporítása és teleltetése érdekében, további ívató és teleltető rendszer létesítendő. Bia. A meglévő biai tógazdaság a 1.22 pontban ismertetett okok miatt átépítendő völgyzárógátas halastóvá. Ezáltal a legfelső tóegység területe 14 ha-ral nő meg. Az átépítés során a rég malomárok medre 10%-os nagyvizek levezetésére épül ki, az ezen felüli vízmennyiségek a tavakon ömle- rnek át. Űj teleltetők építése szükséges, melyek vízellátása gravitációsan biztosítható. A töltések emelése — a nagyvizek tározásos késleltetése és az árhullámok időbeni elnyújtása miatt — indokolt. Tárnok. A Benta patak völgyében létesítendő völgyzárógátas halastó. Terve, talajvizsgálata nem készült el. Vízellátásra csak a toki tározó megépítésével biztosítható. Nagymaros. A Malomvölgyi patak völgyében létesítendő völgyzárógátas rendszerű, egy rekeszre tervezett tógazdaság. Hideg vize miatt pisztráng tenyésztésére kiválóan alkalmas. Terve 1954-ben elkészült, a tározótér talajvizsgálata azonban nem. Megépítésére nem került sor, mert az akkori gazdaságossági feltételeket nem elégítette 'ki. Ameny- nyiben, mint pisztrángtelep beválik, a jövőben mód van újabb két, 4 ha-os rekesz kiépítésére. Alsógöd. A meglévő, feliszapolódott, üzemen kívüli halastavak felújítása. A kiemelt földanyag árvédelmi töltésbe építhető, és így a felújítás gazdaságos, költségei megoszlanak, A rekeszek kis területe és előállítható nagy mélysége miatt haltároló tónak is használható, Budapest téli folyamatos halellátásának biztosítására. Alag. Az Alagi Állami Gazdaság meglévő halastavának 'kibővítése. A meglévőkhöz hasonlóan kör- töltéses rendszerrel épül, és vizét ugyancsak a Mogyoródi patakból nyeri. A már meglévő teleltető- höz még két teleltető építendő. Horpács. A Derék patak mellékágának völgyében létesíthető tógazdaság. Természeti adottságai kitűnőek. Vízellátása — a mellékág kis vízigyűjtőterülete miatt — csak saját tározódó kiépítésével biztosítható. Talajvizsgálat szükséges, terv nem készült. Nagyoroszi. A Derék patak másik mellékágának völgyében létesíthető az előző tervezett tógazdasággal azonos feltételék mellett. A tóihoz két teleltető építendő. Itt oldható meg a horpácsi halállomány teleltetése is. Êrsekvadkert. A Lókos patakkal párhuzamos völgyben Dimitrov puszta alatt létesíthető, hossz- töltéses rendszerű, egy, esetleg két rekeszes tógazdaság. Talajvizsgálat nem történt, terv nem készült. Vízpótlása csak a Lókos tározó kiépítése után biztonságos. Tekintettel aura, hogy a Lókos patakba duzzasztó beépítése igen költséges, a vízellátás a pataknál kisebb esésű tápcsatornával, vagy szivattyús vízkivétellel oldható meg. Ipolyszög. Balassagyarmat és Ipolyszög között a 2. számú műút jobboldalán létesíthető, körtö-ltéses rendszerű, három, esetleg négy rekeszes tógazdaság. Vízellátása az Ipolyból történik motorikusán. Terve, talajvizsgálata nem készült el. Természeti adottságai jók. Teleltető, esetleg ívató tórenjdszer építése szükséges. Cserliátsurány. A cserhátsurányi tározó alatt, a Feketevíz jobboldalán létesítendő körtöltéses, két rekeszes halastó. Tápláló vizét a Feketevíz medréből nyeri. Kisvíz idején a vízpótlást a tározó biztosítja. Terve, talajvizsgálata nem készült el. A tá- r ózó térben végzett feltárás alapján az altalaj feltételezhetően vízzáró. Csesztve. A Feketevíz baloldalán létesítendő három, esetleg négy rekeszes, hossztöltéses rendszerű tógazdaság. Üzemelése csak motorikus úton oldható meg. A legfelső rekesz tározóként működik. Terve, talajvizsgálata nem készült el. Teleltető rendszer építése szükséges. Patvarc. A Patvarc—nógrádgárdonyi út és Balassagyarmat—Ipolytamóc MAV-vonal között létesíthető körtöltéses rendszerű tógazdaság. Két rekeszes, szivattyús üzemelésű. Teleltető építendő. Az 1954-ben erre a területre készült terv csak alapadatként használható fel. Talajvizsgálata szükséges. Ludányhalászi. Szécsény és Ludányhalászi községek között a Ménes patak jobboldalán létesítendő két rekeszes tógazdaság. Területe az Ipoly hullámterébe tartozik. Megépítésére csak az Ipoly szabályozása után kerülhet sor. Tervezés, talajvizsgálat nem készült. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE A Közép-Dunavidék területén létesítendő tározók közül azokat terveztük be járulékos haltenyésztésre, amelyek elsősorban vízhasznosítási célt szolgálnak, az év nagyrészében vizet tároznak, de építésüknél fogva teljesen vízteleníthetők. Egységesen — az öntözési igénynek megfelelően — a tározó 70%-os vízfelhasználásával számoltunk április és szeptember hó között. Halasításnál tehát a maradék 30% tárolt vízmennyiséghez tartozó felületet vettük alapul. A tározók halasítása beruházást nem igényel. A halágy kiképzésének földmunkája, valamint a leeresztő műtárgyakba beépített halrács költségei a tározók létesítési költségéhez mérten elenyészően csekélyek. A száraz periódusban — amikor az öntözővíz felhasználás a tervezettnél nagyobb — számítanunk kell a vízterület csökkenésével, sőt esetleg kényszer lehalászásokkal is. Ezért nem terveztük be a halak mesterséges táplálását siem, csak természetes halhozamokkal számoltunk. Folyamatos haltenyésztésre a tározók nem alkalmasak. ívatótavak, valamint teleltetők építése a költségeket erősen megnövelné, tehát csak mint egy nyárra szóló természetes nevelő tavak jöhetnek számításba. Az egyes tározókat az alábbiakban ismertetjük: A herceghalmi tározó, a herceghalmi vasútállomástól keletre, a Bicske—Bia községek közötti közút hiújától 800 m-re tervezett elzárás felett, a Tök-zsámbéki vízfolyási völgyében létesül. Az el- zárási szelvényben a duzzasztási szint 5,0 m, a gátkorona hossza 300 m. Az altalaj-vizsgálatok helyen30 6 TVK 233
