Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

érdekében szükséges állóeszközöket kell biztosítani; szükséges az állatlétszám (megfelelő állatsűrűség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépe­sítés megteremtése, a termények tárolásának (szá­rítás, stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talaj- védelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezenkívül ta­nácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképes­ségének fenntartásához szükséges többlet szerves­és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beál­lítása és folyamatos szakképzéssel való továbbkép­zése. A feladatok összehangolt megoldásának előfelté­tele az öntözőberendezések létesítésének tervezé­sével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése; ennek irá­nyítása szintén a tanácsok fontos feladatát képezi. Végül, de természetesen nem utolsó sorban, taná­csi feladat az öntözőtelepek helyének jó kijelölése és az öntözésfejlesztés olyan irányvonalának meg­határozása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak leghatékonyabb megoldá­sát biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az ön­tözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányí­tás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talajjavítások helyes megoldását. A felső, közép- és alsófokú szakképzés szintén a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az ag­ráregyetemen, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kel-1 ké­pezni, mert ellenkező esetben az öntözés haté­konysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözés-fejlesztéséhez szükséges előfeltételek biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szük­séges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezenkívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése és üzemelése. A fő­művek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. 2.2 Az öntözés Keretterve A TVK területén öntözőrendszer nincs, a rend­szeren kívüli területeket a DRK/6. egységben fog­laltuk össze. Tekintettel arra, hogy az Északdu­nántúli (Győri) TVK is a dunai rendszeren kívüli területeket a DRK/6 egységbe foglalja, itt a DRK/6 egységet „B” jellel DRK/6—В jelzéssel használjuk. Ezen belül az alábbi kisebb egységeket alakítottuk ki: DRK/6—B/5. Dunai kisvízfolyások öntözései a jobbparton. DRK/6—B/6. Szentendrei sziget öntözései. DRK/6—B/7. A Csepel-sziget és a Soroksári Du- naág öntözései. B) Felszínalatti vizek DRK/6—B/8. Kutas öntözések A 6. TVK területén öntözhető összesen 35 694 ha, melyből régi, de használható 1 610 ha fejlesztés 34 084 ha. A meglévő telepek természetesen átépítendők. Az egyes rendszereket az alábbiakban ismer­tetjük. DRK/6—В/l. Ipolymenti öntözések Az Ipoly vízgyűjtő területén részben az Ipoly- ból, részben az Ipoly mellékvízfolyásaiból öntöz­hetünk. Ipoly és mellékvízfolyásainak tározásával a területen összesen 8016 ha lesz öntözhető, mely­ből Nógrád megyében 2 500 ha Pest megyében 5 516 ha fekszik. A terület júliusi maximális vízigénye 1,12 m3/ sec. Az öntözések kultúramegoszlása a következő: Hektárban Megnevezés ( Szántó 1 Rét-legelő 1 Gyümölcsös J összesen Ipoly mellékvizei Ipoly 1 100 2 116 900 1 900 500 1 500 2 500 5 516 összesen: 3 216 2 800 2 000 8 016 A terület öntözési mód szerinti megoszlása a kö­vetkező : Hektárban Megnevezés Felületi Esőszerű hordozható összesen Ipoly mellékvizei 1 600 900 2 500 Ipoly 4 616 900 5 516 összesen : 6 216 1 800 8 016 A) Felszíni vizek DRK/6—В/l. Ipolymenti öntözések. DRK/6—B/2. Dunai közvetlen vízkivételek a bal­parton. DRK/6—B/3. Dunai kisvízfolyások öntözései a balparton. DRK/6—B/4. Dunai közvetlen vízkivételek a jobbparton. A költségek számításánál az alábbi táblázatban főműként az öntözés kiterjesztésének alapfeltéte­leit jelentő tározók költségének azt a részét ter­heltük az öntözésre, amely az öntözés vízigénye arányában esik rá. Megjegyezzük, hogy — a tározók komplex létesítmények lévén, a 2. mellékletben nem szerepelnek és azok adatait а XII. fejezet tartalmazza. — megépítésük csak a komplex célok együttes mérlegelése mellett lehetséges. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom