Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A vízvidéken három mellékvízfolyás csatlakozik az Ipolyhoz, melyek részletesebb tárgyalása indokolt, ezek: a Derék, (39) Kemence (46) és a Börzsöny (58) patakok. A Kemence és a Börzsöny patakok mellékágai a Börzsöny erdőborította völgyeire terjednek ki, ahol mezőgazdasági művelés nem folyik és más vízgazdálkodási érdek sem fűződik ahhoz, hogy azok rendezése és karba'helyezése megtörténjék. A rendezést a helyi érdekeltek sem kérik, ezért ezeken — a Kemence mellékágát alkotó Bemece- baráti község belterületén áthaladó Nagyvölgyi árok rövid szakaszától eltekintve — a mellék-víz- eréken még távlatilag sem irányoztuk: elő kiviteli munka végrehajtását. A három patak vízrendszereiben karbahelye- zendő mederszakaszokhoz tartozó és vízveszélynek kitett érdekelt területek mintegy 85%-a mező- gazdasági érdekeltségű, míg a többi belsőség, vagy útterület. A tárgyalt vízrendszerekben a Derék patak torkolati szakaszán, a Vác-balassagyarmati vasútvonal és az Ipoly között, ahol az új medervonal az Ipoly ártéli öblözetet bevédő töltésépítés miatt kb. 200—400 m-rel a baloldal felé eltolva került kiépítésre. A nagyon elfajult kanyargós meder szakaszokon kisebb mederátmetszések és áthelyezések történnek. A függőmedrű szakaszokon a mederrendezés során az új meder a völgy mélyvonulatára lesz majd áthelyezve. Az átlagos mederesések 1,0—12%o között változnak a főágaknál. A mellékágak esése mindenütt jóval nagyobb, mint befogadójuké. A mederfenék- esések csökkentése érdekében a Derék patakon 9 db, mellékágain 8 db, a Kemence patakon és mellékágán 8 db, a Börzsöny patakon pedig 6 db fenéklépcső építésére lesz szükség, ezenkívül az utóbbi két vízfolyáson a mederfenék kimélyülések megakadályozására átlagban 500—500 m távolságra még feoékbordák elhelyezése is szükséges. A mellékágak betorkollásánál a Derék patak vízrendszerében 4 torkolati művet kell építeni. Állandó burkolattal ellátandó belsőségi mederszakaszok hossza összesen 6250 fm. Partbiztosításokat a Kemence patakon. Kemence és Bemecebaráti község belsőségében ősz- szesen kb. 1000 fm, a Derék patak rendszerében kisebb útbiztosításokra kb. 150 fm hosszon. A lazább talajú részeken rőzsefonásos partbiztosításokat alkalmaznak. A vízrendszerekben sok helyi jelentőségű dűlőúti híd az elégtelen nyílásméret miatt átépítendő. Ezen hidak nagyrésze elhanyagolt állapotban levő provizórium és a helyi forgalmi célokat sem elégíti már ki. A Derék patak vasúti hídja a Vác-balassagyarmati vonalon, a forgalmi követelményeknek nem felel meg. Az új vasúti hidat az áthelyezendő mederszakasznak megfelelően új helyen kell megépíteni és mivel a pályaszerkezet nem emelhető, a szükséges nyílásmagasság biztosítására a híd- szelvény felett a Derék patakon fenéklépcsőt kell építeni. Egyes hidaknál a mértékadó vízhozam a szokásos 10—12 cm-es duzzasztásnál magasabb vízszinttel tud csak átfolyni, azonban átépítésüktől egyenlőre el lehet tekinteni. A mederből kiemelendő anyag a Kemence és Börzsöny patakoknál kőgörgeteg jellegű, ezért ott kétszeres egységárral számoltak. A mederből kiemelt földanyag mindenütt elte- regetésre kerül. A Derék patakon a mederrendezési munkák 1962-ben megindultak, melynek során, a torkolati szakaszon kb. 40 000 m3 földmozgósítás történt és két fenéklépcső építése is megkezdődött. Az előzőkben tárgyalt vízrendezések költségszükséglete kereken 23 millió forintra tehető a meder- burkolásokat és műtárgyakat is figyelembe véve. A Derék patak rendezése előnyös a vízgazdálkodás és a lecsapolás szempontjából, mivel ebben a rendszerben közel 30 éve nem volt érdemleges tisztogatás. Ez említett vízvidék vízügyi szempontból erősen leromlott állapotban van és a helyi érdekeltség elég régen szorgalmazta már a karba- helyezések megindítását. A Kemence patakon a mederrendezési munkálatok megindítása előtt közös megegyezés létrehozása, szükséges a torkolati mederszakaszt birtokló Csehszlovákiával. Fenti vízrendezési munkák várható közel 900 kh-nyi területen teremtik meg a mezőgazdasági termelés lehetőségét. Itt eddig bizonytalan külterjes gazdálkodással az időjárás szeszélyeitől függően, lehetett csak alacsony terméseredményt elérni. A helyi mezőgazdasági termelés szempontjából jelentős Derék patak vízrendszerében a lehulló csapadékból lefolyásra kerülő vizek a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő idő alatt vezethetők le, a talajvízszint a kívánt mértékben szabályozható. A községi belsőségi mederállandósításokkal az érintett lakott helyek megfelelő egészséges továbbfejlődését is biztosítani lehet. Ipolynak a Lókos patak betorkollása és a Dunába való való beömlése közötti balparti és Magyarország területére eső III. kategóriába sorolt mellékpatakjai (13—45, 56, 57, 60—65) Az Ipolynak az alsó szakaszához a balparti oldalon több olyan а III. kategóriába sorolt időszakos kisvízfolyás, illetve vadpatak csatlakozik, amelyeken főleg a torkolati szakaszokon, helyi mező- gazdasági vagy települési szempontból kisebb kar- bahelyezésekre van szükség. Az érintett 10 patak a következő: Fekete patak (43), Hévíz patak (44), Csitár patak (45), Vince árok (56), Tilalmas árok (57), Ganádi patak (60), Nyergesi patak (60/a)., Szép patak (61), Letkési patak (62), Damásdi patak (63), Bezina patak (64), Misaréti patak (65). A patakok alsó szakaszának érdekeltségi területe túlnyomórészt az Ipoly árterébe esik és így a kar- bahelyezésük is tulaj dónk éppen az Ipoly ártéri területek rendezése, illetve bevédése kapcsán — részleteit lásd а III. fejezet tárgyalásánál — válik esedékessé. Meg kell említeni azonban ezen a helyen is, hogy a tárgyalás alatt lévő Ipoly balparti vízvidék195
