Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
л oki Hivatal készített teivet a vízfolyás torkolati szakaszának rendezésére, Litke község határában 4 km hosszan 128 1/km2 fajlagos levezetendő víz- mennyiségre. A kivitelezés során a torkolat előtt 600 m hosszú kanyargós holt Ipoly-meder helyett egyenesvonalú átmetszés létesült kétoldali szegély- töltésekkel. Majd 1940-ben a volt Losonci Kultúrmérnöki Hivatal dolgozta ki a Dobroda 17,4 km szakaszának jókarbahelyezési tervét, a torkolati szakaszon 3,0 m fenék szél ess ég ű és 1:1.5 hajlású meder kiképzésre, 1404 kh érdekeltségi terület mentesítése érdekében. Legutóbb 1955-ben készült tervezet a Dobroda patak teljes mederrendezésére. Ez a terv 235 1/km2 fajlagos vízihozam kártétel nélküli levezetését irányozta elő. A munkák 1958. év végéig a torkolattól felfelé 10,5 km távolságig jutottak el. További kar- bahelyezés fel lett függesztve, mivel az Északnógrádi Regionális Vízmű szempontjából a Dobroda völgyében esetleg tározóművek létesítésére kerül sor. A vízfolyás alsó szakasza most tűrhető vízvezetőképességű állapotban van, a legutóbbi karbahe- lyezés alkalmával a meder mellé deponált földanyag élteregetése azonban még feltétlenül szükséges. A Dobrodát keresztező MÁV vasútvonal hiúját 1958 körül építettek újjá, a hídszelvény emésztőképessége megfelel. Ugyancsak megfelelő emész- tőképességűek a vízfolyást keresztező műúti hidak is, melyek jórészt 1955—1959. közötti időszakban lettek újjáépítve. A Dobroda menti völgyi területeken még mindig magas a talajvízállás, melynek leszállítása szükséges lenne és amely tevékenységet a karba- belyezett Dobroda meder fen ék viszonyai lehetővé is tesznek. Karancskeszitől felfelé a Dobroda már karbahelyezésre szorul. A Karanicslapujtő községen keresztül lefolyó és a Dobrodába torkolló időszakos Karancs patak vizei sokszor jelentékeny belsőség! vízkárokat okoztak, ezért Nógrád megye Tanácsa által 1959. évben készített tervek alapján a pataknak a község belsőségén áthaladó szakasza rendezési munkái a nemrégiben megindultak. A tervezet szeirnt 1137 fkm hosszú, cementhabarcsba rakott terméskőburkolatú patakmeder létesítendő, 1,0 m fenékszélességgel, 1,5 m átlagos magasságig, 10%o-es fenékeséssel és 1:1 hajlású rézsűkkel. A mederszelvény emésztőképessége 12 m3/s, ami a számítások szerint a 2%-os valószínűséggel előforduló vízmeny- nyiségnek felel meg. Ezen a patakmeder szakaszon 9 db 1,2 m magas eséscsökkentő fenékbukó van tervezve. A kapcsolódó vízgyűjtőterület 2,4 km2. A MÉNES PATAK (9) völgyei és oldallejtői a feljegyzésekből megállapíthatólag már régóta olyan kultúrterületek voltak, ahol szükség volt vízrendezési munkákra. Így Endrefalva környékén 1887 és 1888 évben 316, illetve 147 kh területen történt tisztogatás a Ménes patakon, majd a torkolati szakaszon 2,2 km hosszon 1895. évben. Kishartyán és Sóshartyán közötti lapos területek víztelenítésére 1915. évben készült terv, amely két, összesen 1300 fm hosszú, 1,0 m fenékszélességű, 1:1 rézsűhajlású, átlagban 1,0 m mély régi lecsapoló árok kiépítésére vonatkozott. Magának a Ménes pataknak a jókarbahelyezésére 1953. évben készített tervet a Budapesti Vízügyi Igazgatóság, melynek alapján a munkák 1953. és 1958. évek között kivitelre is kerültek. A vízfolyás torkolati szakaszának vízvezetőképessége 29 m3/s, ami 207 1/km2 fajlagos lefolyó vízmennyiségnek felel meg. A Nógrádmegyeri patak (12) ma is elfajult állapotban van és jókarbahelyezésre szorul. A Ménes patakot a torkolathoz közel keresztező MÁV vasúti híd felújított állapotban van és vízemésztése megfelelő. A közúti hidak ugyancsak felújított és megfelelő nyilásméretűek. A Ménes patak menti völgyi területeken a talajvízállás még aránylag magas, A SZENTLÉLEK PATAK (13) torkolati szakaszát 1879. évben 4,0 m fenékszélességű és 1:1 rézsű- hajlású mederkiképzéssel 1,8 km hosszban szabályozták a környező 400 kh kiterjedésű mocsaras terület lecsapolása végett, melynek érdekében még 3000 fm hosszúságú lecsapoló árkokat létesítettek. Később 1901-ben a patak felső végét 1200 fm, továbbá a Rimád (14) és Lód (17) patakot 3400, illetve 2700 fm hosszban tisztogatták ki és a Szentlélek patak mentén a terep feletti 1,0 m magasságig felérő töltést is építettek. Ehhez csatlakozó- lag a Darázsdói patak (16) torkolati szakaszát a Besztercebányán 1898-ban készített tervek szerint 1700 fm hosszban 0,5 m fenékszélességű, 1:1 rézsűhajlású szelvényszerűre alakították ki az elfajult kanyargós meder lehető ikiegyenesítésével. A vízrendszer felsőbb szakaszán ugyancsak 1904- ben kapott vízjogi engedélyt a nógrádsipeki helyi érdekeltség a Sipeki patak (14) összesen 4400 fm hosszú szakaszának kitisztogatására. A vízrendszer vízfolyásai ma ismét elhanyagolt, elfajult állapotban vannak, ezért a vízhálózat és a vízgyűjtőrendszerére 1958-ban rendezési alapterv készült. A Szentiélek patakot annak 2631 fm szelvényében keresztezi a Balassagyarmat-ipoiy- tamóczi MÁV vasútvonal. A keresztezés helyén ideiglenesen helyreállított és elégtelen emésztőképességű vasúti hídnál a vízfolyás aránylag egyenes nyomvonalában egy igen hátrányos kisívű S-ka- nyarulat van beiktatva. A híd átépítése, amelyhez megfelelő mederkorrekció is csatlakozna, már 1955. óta húzódik. A fő befogadót keresztező 2. sz. fő- közlekedési műút hídja megfelelő méretű, viszont a Nógrádsipekre vezető bekötő műúton átépítésre szorul a Darázsdói patak 8822 fm szelvényében lévő fahíd. A Csitári patak vízrendszere. A Csitári patak (18) szabályozására 1881. évben készült tervezet 350 kh-nyi érdekeltségű területet kitevő szántóföldi és kertes területek lecsapolására. A munka kivitelére vonatkozóan semmilyen részletadatot nem sikerült felkutatni. A következő rendezési terv 1898-ban készült, amely már említést tett a területen lévő elhanyagolt régebbi csatornákról is. A tervezet a torkolati szakaszra vonatkozóan 36,5 1/s. fajlagos vízhozamot feltételezett. Karbahelyezett mederhosszúság a Csitári patakon 9 km, a Marcali patakon 4,6 km volt. 15 éven belül újból szükségessé vált a karbahc- lvezés, annál is inkább, mert a kialakított meder22 6 TVK 169
