Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
alatti bujtató kapcsol Össze az 1. jelzésű tassi öb- lözettel —, 1/4 csatornáját kell 7+570 km szelvénytől felfelé Áporkáig meghosszabbítani, mintegy 10 km hosszban. Ezenkívül felújítandó a kimutatásban felsorolt III.. kategóriába sorolt csatornahálózat. Az 1/4 csatorna 0+800—0+950 km szakasza ..Gavallér” elemekkel burkolandó a folyós altalaj miatt. A 2. számú makádi öblözetben az összesen 1,9 km-t kitevő II. kategóriába sorolt csatornát kell felújítani. A 3. számú szigetbecsei öblözetben a III. főcsa- tomja és mellékcsatomáinak felújítására van szükség. A folyós altalaj miatt burkolatot kell készíteni a III. főcsatorna 7,9—8,2 km szakaszán, a III/4 és Ш/6 csatornán és a zsilipeknél összesen mintegy 900 m2-en. Korszerűsíteni kell a „Szigetbecse—Alsó” szivattyútelepet 0,5 m3/s kapacitás mehett, tartalék szivattyú alkalmazásával, hogy az a MOHOSZ ivat-ó-tavai számára is tudjon vizet szolgáltatni Felújítandó a szivattyútelepnél levő zsilip is. A 4. számú öblözetben a IV. és V. sz. főcsatornák és a mellékcsatomák szorulnak felújításra. Szükséges a ráckevei szivattyútelep kapacitásának mintegy 1,0 m3/s teljesítményre való megemelése. Ezt a IV. és V. csatornarendszer vizeinek megfelelő emésztésén kívül az adonyi vízlépcső létesítésével kapcsolatosan a kívánatosnál magasabb szinten jelentkező talajvíz leszállítása is szükségessé teszi. A talajvíz-szabályozással kapcsolatos teendőket a 2.23 pontban tárgyaljuk. 15. Gyáli belvízrendszer. A belvízrendszer főcsatornáinak 0,36 1/s fajlagos vízszállítással előirt kiépítése általában már megtörtént. Nem végezték el még a felújítási munkákat az 1. főcsatorna Budapest főváros területén levő 0+000—2+250 km-ek közti torkolati szakaszán, továbbá a 2. főcsatorna Vasad község feletti 14+000—21+181 km szelvényei között, továbbá a csatolt kimutatásban felsorolt II. és III. kategóriába sorolt meHékcsatomákon. Belvízrendezés, illetve belvízgazdálkodás szempontjából is szükséges az 1. és 2. sz. főcsatorna és a 17, 172, 18, 102, 21, 24, 201 és 213 számú nagyesésű mellékcsatomák lépcsőzése, a mederben történő visszatartást és talaj vízszint-szabályozást is lehetővé tevő zsilipes bukók beépítésével. Ezekből a rendszerben mintegy 76 db-ra lesz szükség. Szükséges még a 13. sz. csatornán 1 db közúti híd és helyenként átjáróval egybeépített zsilipes bukókon kívül 7 db áteresztő, valamint a 16 és 104. sz. csatornán 2 db torkolati zsilip és a 2. főcsatorna 17+400 km szelvényében 1 db 0,80 m nyílású tiltós csőáteresz, mely végső szükségben a Vasad felett összegyülekező belvizeknek a legelőn történő visszatartását tenné lehetővé. Ebben a rendszerben a belvizek hasznosítására a tassi öblözet I. számú főcsatornája, valamint a szigetbecsei öblözet III. sz. főcsatornája mentén van meg a lehetőség. Amíg az utóbb említett csatorna vize célszerűen a soroksári Dunaágiból betáplált öntözővízzel keveredve kerül hasznosításra, addig a Dunaág balpartján húzódó I. főcsatorna nagyobb hozamú bélés szivárgó vize magában is nagyobb területek öntözésére nyújt módot. Az I. sz. főcsatorna tervbe vett mederbiztosításával kapcsolatban készült tanulmányterv szerint az I. főcsatorna a 0+465 szelvényben levő zsilip lezárásával a vízszint a nyári időszakban (V. 15.— IX. 15-ig) 95,80 m. A. f. magasságon tartható, míg az 1/1. csatornában, belvízkár nélkül csak 94,80— 95,00 m A. f. orsz). szint engedhető meg. Az I. főcsatorna és 1/1. csatorna közötti területsávban az említett vízállások mellett szórványosan így is jelentkeznek kisebb belvízfoltok a főcsatorna közelében a mélyebb terephajlásokban. Ez a nem kívánatos hatás a vízhasznosítás gazdaságosságát tekintve a nyári idényben még megengedhető. Ha az említett vízszint az öntözés céljából nélkülözhetetlen és a felülről érkező bel- és szivárgó víz nem volna elegendő a vízszint tartásához, úgy a dömsödi árapasztó-csatorna bujtatóval egybeépített fenékkiürítő zsilipének megnyitásával a vízpót- lésra mindig fennáll a lehetőség. A soroksári Dunaág védtöltésében a tassi zsilip felett tervezett árvízkapú megépítése során a vízpótlásra itt is megnyílik a lehetőség. A jelenlegi provizóriumot e célra használni a vízáramlás okozta rombolások miatt sem célszerű. A belvízrendszer csatornáinak öntözővíz szállítására való felhasználása csak felülről való betáplálás és a belvízvédelmi érdekeket védő előírások szigorú betartása mellett engedhető meg. 15. Gyáli belvízrendszer. A belvízhasznosításnak ebben a rendszerben — mint már arra több esetben is rámutattunk —, igen nagy jelentősége van. Itt a belvízhasznosítás hatásosságának emelésére az öntözött területek növelésiének mérőszáma magában nem. kellően jellemző. „A gyáli belvízöbiözet fejlesztésének tanulmány- terve” szerint az átlagos vízjárású években 5,41 millió m3-re tehető a hasznosítható belvíz meny- nyisége. Száraz esztendőkben, ez a vízmennyiség azonban becslés szerint mintegy 300 000 m3-re is lecsökkenhet. Ha kát. (holdanként 4356 m3 vízigényt veszünk alapul a tény észidőben, akkor 40—713 ha között változhat a belvízből öntözhető terület. Tervünkben 360 ha átlagos értékkel számoltunk. Eszerint a jelenleg öntözött 181 ha területihez, a külön kimutatásban megnevezett nagyesésű csatornák lépcsőzésével, illetve a mederben való visz- szatartása révén — még további 179 ba-t kitevő csatorna-menti területen lesz lehetőség öntözéses 2.212 A belvízhasznosítás Keretterve 160
