Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 6. TVK III. fejezetének egyik legfontosabb kérdése árvízvédelmi és folyamszabáloyzási szempontból is a főváros árvízbiztonsága, meg ezeknek összefüggése a X. és XV. fejezetekben tárgyalt nagymarosi vízerőmű létesítésével. Abban az esetben, ha a főváros védvonalát az árvíz áthágná vagy a rakpartok leomlása, megcsúszása folytán a víz a főváros beépített területét elöntené, az épületekben és a közművekben 20 milliárd forint értékű kár keletkezne és körülbelül egymillió dolgozó legalább félévi munkájának megfelelő termelési érték maradna, el. Azonfelül néhány száz, esetleg néhány ezer ember még életét is vesztené. Jóllehet, hogy a főváros védművei még a mértékadó árvízszint fölött is 1,33 méterrel magasabbak, és 100 év óta n|em is fordult elő ilyen magas vízállás, az előállható max. jeges árvíz magassága mégsem ismeretes egészen pontosan; különösen kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összeját- szódása folytán előfordulhat, hogy a főváros területének egy részét árvíz önti el. Ezért a főváros védműveinek jelenlegi 1,33 m magassági biztonság nem teljesen megnyugtató; a főváros nagy értékére való tekintettel valamivel nagyobb magassági biztonságot érdemelne, hogy a mértékadónál mar gasabb, nem várt vízállás esetén a víz ne a fővárost, hanem inkább a szomszédos területeket öntse el. A fentieknek megfelelően a 6. TVK III. fejezetében az árvízmentesítésre előirányzott összegnek több mint a fele, 339 millió forint a főváros árvízbiztonságát szolgálja, a többi 301 millió forint, más területek ármentesítését szolgálja ugyan, de úgy, hogy azáltal a Duna jelenlegi mértékadó árvízszintje ne emelkedjék. Különösen nem szabad a Duna-mentén Nagymaros és Tass között jelentékeny nagyságú, eddig nem ármentesített területeket a jégmentes árvíznél magasabb gátakkal kö- fülfogni. A 6. TVK III. fejezetében a folyamsza- bályozásra előirányzott összeg túlnyomó része, azaz 375 millió forint szolgálja a főváros árvízbiztonságát, mert mélyíti a Duna medrét, megakadályozza a meder természetes feltöltődését, sőt lehetővé teszi, hogy ha a jövőben a Duna felsőbb szakaszairól az eddigieknél nagyobb víztömegek érkeznek is majd, azok levonuljanak az eddigi mértékadó maximális árvízszint alatt, vagyis az árvízszint ne emelkedjék. Ugyanebből a szempontból jön számításba a nagymarosi vízerőművel kapcsolatban tervezett alvízikotrás is, melynek gazdaságos voltát az indokolja, hogy a kotrás végrehajtása esetén a vízerőmű több villamos áramot szolgáltat. Ez az alvízi kotrás a főváros árvízbiztonságát azonban csak akkor szolgálja, ha a Duna medrét a fővárosi szakaszon, sőt alatta is legalább Dunafüre- dig a folyamszabályozás hasonlóan mélyíti. A 6. TVK III. fejezetében az ármentesítés céljára előirányzott hitelszükségletek másik fele (301 millió forint összeggel) a már meglevő védművek- nek a szükséges magassági és keresztmetszeti méretekre való 'kiépítésével az árvízvédelmi biztonságot a Szentendre-szigeten, a Csepel-szigeten, meg a Duna jobbparti öblözetekben növeli. Az árterületeken települt lakosság, ipari üzemek vagyonbiztonsága és a közelekedés biztonságosabbá válik. Elmaradnak az árvízkatasztrófák alkalmával keletkező károk, termelési 'kiesések, közlekedési zavarók és jelentősen csökkennek az árvédekezési költségek. Ezen felül megnyílnak a lehetőségei az intenzív mezőgazdasági termelés, állattenyésztés és az öntözéses belterjes gazdálkodás fejlesztésének. A fejlesztés során a meglévő védművek magassági és keresztmetszeti méreteit az 1954—1956. évi árvízkatasztrófák tapasztalataiból levont tanulság, az árvízvédelem terén végzett tudományos kutatások, kísérletek és minden külföldi tapasztalat felhasználásával állapítjuk meg. Szentendrén és Felső- gcdön a lakótelepek árvízvédelme lesz biztonságosabb, az Ipoly völgyében és más kis, ma még nyílt hullámtereken a gátak megépítése után intenzív mezőgazdaság kezdhető. A nagymarosi vízierőmű tartósan duzzasztott magas vízszintje csak a pilismaróti védtöltésre van kihatással, ez az öblözet elárasztás alá kerül. Az adonyi vízlépcső duzzasztó hatása a Csepel- szigeti, dunafüredi, érdi és a fővárosi védművekre, talajviszonyokra lesz kihatással. A duzzasztott víz- térben 'kialakuló hullámverés a védművek állandó átnedvesedése, szivárgó vizek és a mentett oldali fedőrétegre ható hiraulikus nyomás csökkentése céljából védelmi létesítményeket terveztünk. Az árvízvédelem fejlesztése keretében tervezett 1 étasítm'ények, berendezések, felszerelések fokozzák az árvízvédelmi szervezet ütőképességét, hatásosságát. A 6. TVK III. fejezetében a folyamszabályozás keretében előirányzott munkák, azzal, hogy korlátozzák az eddigi max. árvízszintet, nemcsak a főváros, hanem az egész 6. TVK területén növelik az árvízbiztonságot. Ezenkívül az előirányzott folyamszabályozási munkák még a következő haszonnal járnak: Az egész, a 6. TVK területéhez tartozó Duna-sza- kaszon előállítják a Dunabizottság ajánlásainak és a KGST határozatainak megfelelő szélességű és mélységű hajóutat, még a legkisebb vízállások idején is. A Duna-tengerjáró hajók a Duna főágán mindenütt korlátlanul közlekedhetnek. A Soroksári Dunaág mederszabályozásának fejlesztésével az ipartelepítés, az üdülés, vízisportok, a halászat és a hajózás részére teremtődnek az eddiginél lényegesen kedvezőbb viszonyok. A munkálatok során az élő Dunából 20—30 miihó m3 homokos kavics kotrására kerül sor. Ezt az anyagot az építőipar betonkavicsként használhatja. A Soroksári Dunaág kotrása során mintegy félmillió m3 iszapot fognak kikotomi, amely anyag a környező vidék sivár homokos területeinek humuszos termőfölddé alakítására használható. 148
