Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése
ágazatban komoly nehézségbe ütközik leválasztani a többlethozamoknak azt a részét, amely a vízgazdálkodási intézkedéseiknek és beavatkozásoknak tulajdonítható. Nem utolsó sorban hiányzik az elfogadott metodika ilyen költségvizsgálatok elvégzéséhez. Az egyéb népgazdasági ágak fejlesztési és költségelőirányzatainak ismerete nélkül ugyancsak nem lehet konkrét számokkal rámutatni arra, hogy a fejlesztés folyamán miképpen lesz olcsóbb, vagy drágább a vízgazdálkodási tevékenység. így például a víztározás és általában a vízpótlás kérdésével kapcsolatban egyelőre csak azt a megállapítást tehetjük, hogy a szükséges vízmennyiségek biztosítása szükségszerűen egyre drágább lesz. Ennek oka kettős. Először is nyilvánvalóan előbb az olcsóbb vízpótlási lehetőségeket építik ki, míg az igénynövekvényt egyre drágább vízpótlási lehetőségek kiépítésével lehet csak rendelkezésre bocsátani. Ugyanakkor az igények növekedésével párhuzamosan — a természetes vízkészletek egyre nagyobb mértékű kihasználása következtében — az 1 mI. * 3/sec vízpótlás szolgáltatáshoz szükséges vízmennyiség nagysága is a lineárisnál erősebben növekszik. Jól mutatja ezt a Tisza-völgyi vízpótlás példája, ahol számításaink szerint az 1 m3/sec vízpótlás biztosításához szükséges tározótér nagysága az 1960. évi állapotnak megfelelő. 4,4 millió m3- ről 1980. évi távlatig 10 millió m3-re fog növekedni, a szükséges beruházási összeg pedig 8,2 millió Ft/m3/sec-ról 20 millió Ft/m3/sec-ra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gazdasági megfontolásoknál egyre inkább nem a víz, vagy víz elleni védekezés szükséges, vagy nem szükséges volta képezi a vita tárgyát, hanem a víznyerés és szolgáltatás, illetve a vizek elleni védelem különféle módozatainak gazdaságossága közötti különbségek kerülnek előtérbe. — A Területi Vízgazdálkodási Keretterv költségelőirányzatai mindenképpen csak tájékoztató értékeknek tekintendők. Az egyébként indokolt kerekítéseket azonban a számszerű ellenőrzés lehetőségének fenntartása érdekében mellőztük. — A Területi Vízgazdálkodási Keretterv számos feltevése és következtetése — nemcsak a Tisza völgyében, hanem — a Duna völgyében is jelentős mértékben függ a szomszédos államokkal való együttműködéstől. Vonatkozik ez mindenek előtt a határt képező, illetve több országot átszelő vízfolyások vízkészletének államok közti megosztására. Hlyen rendezés nemzetközi megállapodással mielőbb szükséges és annak eredményeként a Keretterv vízgazdálkodási intézkedéseit majd felül kell vizsgálni. — A vízgazdálkodási nagylétesítmények megvalósítási sorrendjére és várható belépési időpontjára a Keretterv csak javaslatot tartalmaz. A tényleges megvalósítás azonban nagy horderejénél fogva külön kormányzati — politikai és beruházási — elhatározást igényel, hogy előrelátóan meg lehessen tervezni és gazdaságosan elvégzni a csatlakozó szakágak szükséges fejlesztési munkáit is. E vonatkozásban a Keretterv szántén módosulhat. 2.3 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv felépítése A Területi Vízgazdálkodási Keretterv az Országos Vízügyi Főigazgatóság Kollégiumában, a 20 001/ 1961. (I. 17.) sz. Kormányhatározat alapján alakított kormánybizottságban és a Magyar Tudományos Akadémián megtárgyalt tematika alapján készült el. A tematika és a szerkezeti felépítés az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnél és a Területi Vízgazdálkodási Kerettervnél azonos. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv a tematika szerint I—XIX. fejezetből áll, melyek a következők: I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban II. fejezet. Természeti adottságok. Területi vízkészlet III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése VI. fejezet. Öntözés VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme X. fejezet. Vízerőhasznosítás XI. fejezet. Víziutak, kikötők XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai XVII. fejezet. Területi vízmérleg XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata.. Összefoglalás 13
