Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
rületre, hogy az összes jelentős források a Duna közvetlen közelében fakadnak és fakadási szintjük így igen alacsony. Ott, ahol a hegység túlnyomórészt dolomitból épült, a hegység közepe felé igen erős feldomborodásban nyilvánul meg a nagyobb súrlódási ellenállással járó és ezért késleltetett elfolyás (források). A túlnyomórészt mészkőből épült területen a karsztvízszint nem domborodik olyan feltűnően a vízutánpótlást biztosító, felszínre bukkanó karsztos vízgyűjtő területek felszíne alatt. A terület nyugati részén a viszonylag magas terep alatt a karsztvízszint mélyen van, így itt jelentős forrás — mint említettük — nem fakad. Pilisszántón a nyugalmi kansztvízszint 126,94 m A. f.-ről 120,50-re csökkent észleléseink folyamán. 1954-ben a pilisszentiváni karsztaknánál 131 m körüli érték, a piliscsabai aknában 127,5 m, míg a törökbálinti aknában 1949-ben 125 m A. f. volt a karsztvíz 2.435 A karsztforrások vízhozamviszonyai A területen nyilvántartott karsztforrások részletes hozamadatait a VITUKI forrásnyilvántartásában és a Vízrajzi Évkönyvekben, megbízhatósági értékelésüket az Országos Forrásnyilvántartás (VITUKI 1959) c. kiadványban találjuk meg. A rendszeres hozammérési adatok nagyrészt a Műegyetem Ásvány—Földtani tanszéke és a Balneológiái Kutató Intézet által rendelkezésre bocsátott anyagból származnak. Néhány jelentős forrás jellemző adatait a 28. táblázatban tüntettük fel. A VITUKI rendszeres vízhozammérései általában sebességmérő szárnnyal, vagy köbözéssel történnek. A Műegyetem és a Balneológiái Kutató Intézet adatai nagyrészt a medencékkel való köbözés módszerével szerzett értékek. Ki kell itt hangsú25. ábra. A Budai hegység karsztvízsztotjének helyzete szintje. Azóta azonban mindenütt jelentősen csökkent a nyugalmi vízszint. A bányák hatására jellemző, hogy Dorogon (1. TVK) két évtized alatt 12 méterrel szállt lejjebb a vízsünt és a depresszió távoli kihatásának tudható be az óbudai Római-fürdő forrásainak elapadása. A Dorog—Budapest közötti terület vízszintjének alakulását a 25. ábrán láthatjuk szemléletesen. . 1 , ; lyozni, hogy még a legnagyobb, legjelentősebb forrásoknál sincs megoldva a szabatos vízhozammérés, ha azokat vízellátási célra foglalták, igénybevették. A foglalásokba úgyszólván sohasem terveznek olyan mérőberendezést, amely az összes fakadó vizet méri, általában megelégszenek a fogyasztott vízmennyiség mérésével. A bányászat által termelt vízmennyiséget általában a szivattyúteljesítmények alapján számítják; 13 6 TVK 97
