Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Megjegyzés: A VITUKI tározókatasztere alapján. Varsádi alsó tározó. (20) Vízfolyás: Donát patak. Völgy elzár ás helye: Varsád és Sárszentiőrinc kö­zött, Varsádtól EK-re kb. 5 km-re, az Aisópélpusz- tánál csatlakozó mellékvölgy alatt. (Alsó elzárás). A varsádi felső tározási lehetőséggel együtt tár­gyaljuk. Varsádi felső tározó. (20/a) Vízfolyás: Donát patak. Völgyelzárás helye: Varsád község ENy-i szélé­nél, a Varsád—Gyönk közötti közút hídja felett kb.' 300 m-re. E helyen tárgyaljuk a varsádi alsó tározási lehetőséget is. Topográfiai viszonyok: A Donát-vöigy a déldunántúli lösz-vidék lágy­vonalú dombsorai között fekszik. Szélessége nagy­jából egyenletes, elzárásra kínálkozó szűkületei nincsenek. A két kiválasztott szelvényen kívül bár­hol másutt is létesíthető elzárás. Keresztszelvénye a Varsád alatti szakaszon részaránytalan, DK-i ol­dala meredek, ENy-i oldala sokkal lankásabb. A völgyoidalakat számos kisebb-nagyobb eróziós mel­lékvölgy és vízmosás szabdalja. A felső tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az eizárási szelvényben a m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 5—6 m lenne. A gátokorona hossza 300—350 m. Az elöntött terület kb. ugyanilyen széles, hossza 4 km. Az alsó tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb magassága a terep felett kb. 5—6 m lenne. A gátkorona hossza kere­ken 300 m. Az elöntött terület kb. ugyanilyen széles, hossza 4 km. A völgyfenéken rétek, kaszálók terülnek el, de emellett, főleg az ENy-i lankás domboldalon, szán­tóművelés is folyik. A felső tározótérbe kerülne a Varsád—Gyönk közötti makadám út kb. 1 km hosszú szakasza. Közvetlenül a tározómedence felső szélénél terül el Kalaznó község. Az alsó tározó­térben csak néhány tanyaépület van. Az eizárási szelvény közelében a bal völgyoldalban közvetle­nül a tározó szélénél terül el az Alsópél-puszta nevű majorság. Hidrológiai viszonyok: A 92. ill. 154 km- kiterjedésű vízgyűjtőterületű patakot a felszíni lefolyás, továbbá kis rétegforrá­sok és talajvizek táplálják. Nagyobb forrásai nin­csenek. A vízhozam középértékét — észlelési ada­tok hiányában — a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján határozták meg: 280 ill. 460 lit/s. Ez a tározással elméletileg egyáltalában biztosítható legnagyobb vízhozam. A felső tározó gazdaságos kiépítésének felső ha­tára — ha alsó tározó nem épül — 4,2 millió m8-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biz­tosítható vízszolgáltatás mintegy 170 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Az alsó tározó gazdaságos kiépítésének felső ha­tára — ha felső tározó nem épül — 7 millió m8-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biz­tosítható vízszolgáltatás mintegy 280 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. A két tározó együttes megépítése esetén termé­szetesen a méretek és a teljesítőképességek csakis jóval kisebbek lehetnek. Geológiai viszonyok: A völgyszakaszon tározó létesítésének vízzáró- ság szempontjából valószínűleg nincs akadálya. Az ÉNy-i oldal vastag lösz takaróján és a DK-i oldal lábánál lévő buckákon és homokos képződménye­ken át súlyosabb elszivárgásra bizonyára nem kell számítani, mert a helyenként észlelhető és általá­nosan feltételezhető í'elsőpannon agyagos rétegek ezt valószínűleg megakadályozzák. A völgyzárógá­tat az agyagos rétegekig kellene bekötni. E rétegek elhelyezkedése feltétlenül feltárandó. Földgát a környéken található anyagból, a szokványosnál va­lószínűleg nagyobb méretekkel, megépíthető. Megjegyzés: A VITUKI tározó-katasztere alap­ján. Nagy tormási tározó. (21) Vízfolyás: Kétyi (Kölesdi—Hidas) patak. Völgyelzárás helye: Nagy tormás-pusztától Ny-ra, Kéty községtől ÉK-re, a Hidas-ba való torkolás fe­lett kb. 1 km-re. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a déldunántúli lösz-vidék lágyvo­nalú dombjai között fekszik. Elzárásra kínálkozó jelentősebb szűkületei nincsenek. Oldalait két na­gyobb meHékvölgy és számos vízmosás csipkézi. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a leg­nagyobb vízmélység az eizárási szelvényben 7 m, vagyis a gátmagasság kb. 9 m. lenne. A gátkorona hossza kereken 200 m. Az elöntött terület legna­gyobb szélessége 300 m, hossza 2,5 km. Az egyik mellékvölgybe kb. 1 km hosszúságban hat vissza a duzzasztás. A völgyfenéken rét-, a völgyoldala­kon szántóművelés folyik. A völgyben egy üzemen kívüli vízimalom van. Hidrológiai viszonyok: Az 52 km2 vízgyűjtőterületű patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvíz és a talajvíz táp­lálja. Nagyobb forrásai nincsenek. Vízhozamának középértéke — észlelési adatok hiányában — a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján: 150 lit/s. Ez a tározással elméletileg egy­általában biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 2,0—2,5 millió ma-re tehető. Az általa folyamatos és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás mintegy 90 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom