Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

tyútelepet egyesítve kétirányú működéssel a Bala­ton vízszintingadozását igyekszik csökkenteni. e) Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1954, Víz­erőmű Tervező Iroda a hatlépcsős megoldás ala­pulvételével tárgyalja a hajózás, balatoni vízután­pótlás, öntözési lehetőségek és az energiatermelés kérdéseit, összekapcsolva az árvíz- és belvízvéde­lem, ipari vízhasználat és szennyvízelvezetés meg­oldási lehetőségeivel. f) Sió árvízkapu tanulmánytervei: Mélyépítési Tervező Vállalat 1959. Vízügyi Tervező Iroda 1961. valamint a KPM 1952. évi tervei a Sió alsótorko­lati vízlépcső (árvízkapu) elrendezésének különböző megoldási lehetőségeit tárgyalják. g) Vízügyi Tervező Iroda 1962. évi terve, az Or­szágos Vízgazdálkodási Keretterv alapdokumentá­ciója. A Sió csatornázása érdekében — a létesítmény megvalósított részeit összefoglalva — elkészültek: a vízleeresztő és hajózsilip, alvíz-csatorna, valamint 1961-ben az alvíz-csatorna támfal alapjainak vé­delmére 1,0 m duzzasztási magasságú lefektethető csuklós táblás zsilip; a Sió mederbővítése; a Sió alsó torkolatnál (Kutya tanyánál) a Tolnai Holt- Duna-ág zsilippel ellátott meder-elzárása és árvíz- védelmi védvonal csökkentése érdekében. A siófoki vízlépcső adatait az 1. sz. táblázat tar­talmazza. 1.3 A fejlesztés szükségessége A Sió csatornázás előző pontban részletezett munkáinak elvégzésével biztosított a Balaton víz­feleslegeinek levezetése, valamint a hajózási lehe­tőség a Duna és Balaton között. A megkezdett építésnek, a csatornázásnak to­vábbfolytatása feltétlenül szükséges a komplex vízgazdálkodás biztosítása érdekében. A Sió, mint többfeladatú nagycsatorna a Sió völgyének komplex vízügyi rendezése mellett a Balaton vízszintjének ingadozását is a lehető leg­kisebb mértékűre csökkenti. A Sió hat vízlépcsővel történő csatornázásának — melyből eddig a siófoki készült el erőtelep nél­kül — komplex vízgazdálkodási szempontokat kell kielégítenie az alább részletezett feladatok megol­dásával. 1. Kettős működésű szivattyútelepekkel elérhető a Balaton vízszintingadozásának minimumra tör- történő csökkentése, a Balaton vízfeleslegének és a Sió mellékvízfolyásainak vízenergiája hasznosít­ható. (Részletezve a X. Vízerőhasznosítás és XI. Víziutak és kikötők c. fejezetekben.) 2. A Sió völgye és a Balaton az állandó víziút­hálózatba bekapcsolható és egész évben biztosít­ható a hajózás. (L. a XI. Víziutak és kikötők c. fe­jezetet.) 3. Az árvíz- és belvízvédelmi kérdések a Sió völ­gyében véglegesen rendezhetők. (Részletezve a III. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak sza­bályozása c. fejezetben.) 4. Lehetőség nyílik az értékes mezőgazdasági te­rületek öntözésére. (Részletezve a VI. Öntözés c. fejezetben.) 5. A Sió völgyében levő ipari üzemek vízellátása biztosítható, valamint a szennyvizek elhelyezési kérdése megnyugtatóan megoldható. (Lásd a VIII. Ivó- és ipari vízellátás és IX. Települések és ipar­telepek csatornázása és a vizek tisztaságának vé­delme c. fejezetet.) 6. Természetvédelmi szempontból a meder állan­dósítható és üdülés, valamint vízisportok lehető­sége biztosítható. (Részletezve a XIV. Vízparti üdü­lés ... c. fejezetben.) 7. A Sió halászat szempontjából is hasznosítható lesz. (Lásd VIII. Halászati vízhasznosítás c. fejeT zetet.) A fenti szempontok részletes tárgyalása a meg­felelő fejezetekben történik, ezeknek összefoglalá­sával a nagylétesítmény fejlesztésének szükséges­sége bizonyított. 2. VÍZGAZDÁLKODÁSI nagylétesítmények fejlesztése 2.1 A tervezés alapjai A Sió csatornázása érdekében számottevő tudo­mányos munka 1938. évben kezdődött. A Földmű­velésügyi Minisztérium ebben az időben dolgozta ki a Sió csatornázás első és második vízlépcsőjé­nek általános tervét. A terv a siófoki és juti víz­lépcsők megépítését tárgyalja. A további — 1941 és 1962 évek közötti időszak­ban készített — tervek a hat vízlépcsős megoldást tárgyalják. Az egyes vízlépcsők létesítésének hely­meghatározását csak hosszszelvényileg végzik el, mert a tervezési megbízásuk valószínű nem terjedt ki a Sió teljes csatornázására, hanem elsősorban az árvízvédelmi szempontból — de a Sió csator­názása szempontjából is — nagyon fontos torko­lati vízlépcső (árvízkapu) megépítési lehetőségeinek feltárásával adnak különböző megoldásokat. Az előző (1.2) pontban ismertetett tervek közül legjelentősebb a Vízügyi Tervező Iroda 12.645 terv­számú 1961. évi „Sió árvízkapu88 tanulmányterve, mely az előző tervek és kutatások adatait össze­foglalóan rendezi és az árvízkapu tanulmánytervei mellett átfogó képet nyújt a Sió csatornázásának sükségességéről, a várható eredményekről és költ­ségekről. Az elkészített tanulmányterveken kívül a Sió csatornázására vonatkozóan jelentős szakirodalmi mű Hock Károly tanulmánya, a siófoki vízlépcső építésének összefoglaló leírása, melyben az előzmé­nyeket, az építkezés lefolyását, a szerzett tapaszta­latokat és tényszámokat részletesen ismerteti (meg­jelent: Vízügyi Közlemények 1948. 4. szám, címe: A Sió felsőtorkolati művei.) A Sió csatornázást közvetlenül érinti a Balaton 318

Next

/
Oldalképek
Tartalom