Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
is. (Ebben a tekintetben ezideig a Velencei tónál: csak tranzit forgalma volt.) A Velencei-tavi üdülő és strandforgalom tekintetében hivatalos adatok hiányában a tanácsok tájékoztatására támaszkodunk. Becslések szerint a főidényben a három Velence-tavi üdülőhely napi átlagos üdülőforgalma 6—7000 fő volt, a hétvégi forgalom pedig kereken 10 000 főre tehető átlagban. A forgalom évenkint 5%-os emelkedésével számolva 1980-ban több mint 15 000 főre tehető az üdülők száma, a hétvégi forgalom pedig 20 000 fölé emelkedik. A tó jelenlegi kiépítettsége ezt az igényt egyáltalán nem elégíti ki, szükséges tehát a fejlődésnek megfelelő üdülési férőhelyek biztosítása, korszerű és igényeket kielégítő strandfürdők építése. Az üdülési és strandolási férőhelyek biztosításán felül a várható idegenforgalom és az ifjúsági táborozás céljára megfelelő campingtáborokat kell létesíteni. A dunai strandok jelenlegi kiépítettsége a kultúrált üdülési és fürdési igényeket egyáltalán nem elégíti ki, a strandok befogadóképessége is igen korlátozott. Jelenlegi látogatottságukból éppen ezért a jövő forgalma tekintetében következtetéseket levonni célszerűtlen. Valószerű becslés alapján Ercsiben, Adonyban, Dunaföldváron 1000— 1500 személy befogadására alkalmas strandok építése szükséges. Különösen fontos új szocialista városunk, Dunaújváros dolgozóinak megfelelő strandolási, fürdési lehetőséget biztosítani, 2000—2500 fős befogadóképességgel. 1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Velencei-tavi rezervátum fejlesztésre alig szorul, mert az értékes és ritka megjelenésű madárvilág lepusztulását, esetleges elvándorlását éppen a természet ősi állapotának fenntartásával lehet megakadályozni.. A cél tehát az ősi állapot változatban megtartása, amelyet nagyrészt a természet maga valósít meg. Szükség van azonban mesterséges beavatkozásra is, a tó vízszintjének szabályozására, helyesebben a közel állandó vízszint kialakítására. A tudományos kutató munka fejlesztésének lehetőségét is biztosítani kell. Alcsuti arborétum és martonvásári park. A jövőben is folyamatosan gondoskodni kell a tó kellő táplálásáról, hogy a tó körül a szükséges mikroklíma biztosítható legyen. A Szentgáli „Tisztavíz” forrást kerítéssel kell megóvni a szennyeződéstől. Az Országos Természetvédelmi Tanács fejlesztési elgondolása között szerepel a Dégi park és tó védetté nyilvánítása. Ez azonban még csak elgondolás, megvalósítása, illetőleg annak időpontja teljesen bizonytalan, ezért a továbbiakban tárgyalását mellőzzük. 2. VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VlZISPORTOK ÉS TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Velencei tó fejlesztése tekintetében csak a Városépítési Tervező Vállalat által készített Velence-tavi kistápterv adataira támaszkodtunk, a Velence-tavi Intéző Bizottságnak ugyanis jóváhagyott fejlesztési terve nincsen. Sem a Statisztikai Hivatalnak, sem más hivatalos szervnek az üdülő és strandforgalomra vonatkozóan nincsenek adatai, ezeket becslés alapján állapítottuk meg, az érdekelt szervekkel való összehangolás útján. A vízissportok fejlesztésére vonatkozó adatgyűjtés és feltárás az MTSH-val egyetértésben történt. Természetvédelmi vonatkozásban az Országos Természetvédelmi Tanácstól kapott szóbeli tájékoztatásra támaszkodtunk és figyelembe vettük a Mezőgazdasági Kiadó által 1960-ban kiadott „A védett természeti ritkaságaink” c. könyv megállapításait. Az üdülők, campingek, sátortáborok, hétvégi telepek költségeire vonatkozóan felhasználtuk a VÍZITERV normatíva tájékoztatóját, a strandfürdők építésére vonatkozóan pedig a Győri Tervező Iroda tatai strandra készített tervének és költségvetésének adatait. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A vízparti üdülés, a fürdés, és a vízisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövő létszámának, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével kell kialakítani. A hely és kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel. Tekintettel kell lenni a megközelíthetőségre és a használhatóságot befolyásoló összes egyéb körülményekre. Különös tekintettel kell lenni a hazai lakosság növekvő igényeire. Campingeket csak szervezettel és megfelelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad létesíteni. A természetvédelem érdekében létesítendő vízgazdálkodási létesítmények kialakításnál az országos természetvédelmi előírásokat kell figyelembe venni. 307
