Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Középdunántúli TVK területén a gyógyvizekkel kapcsolatban a múltban csupán Alap keserűvizes és a székesfehérvári szénsavas források, valamint a Bodajki forrás voltak ismeretesek. Palackozóhely csupán egy jelentősebb van: Moha. Jelentősebb mennyiségű melegvíz-készlet a területen csupán Decs, Bograpusztán volt a múltban. A fejlesztés terén csupán a Mohai Ágnes-forrás gyógyvizének korszerű palackozása, a dunaújvárosi melegvizű kút közfürdőben való hasznosítása és a bodajki forrásokra telepített közfürdő kialakítása indokolt. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az 1.21 pontban említett Alap község keserű kútjai a század elején alkalmasak voltak kisebb szanatórium üzemeltetésére. Tanulmánytervi szinten javasoljuk megvizsgálni a volt vízlelő helyek feltárásának lehetőségét, amennyiben a vízhozam és minősége újra a régit mutatja — mint Alsó- és Felső-Alap esetében —, úgy javasoljuk az alapi vasútállomás közelében lévő jelenlegi Vasas Gyermeküdülőből járási szanatórium kialakítását gyomor- és emésztőszervi betegek részére. Ezen szanatóriumban ivókúrás gyógykezelés valósítható meg. Velencei tó iszapját kedvező kémiai, fizikai és termikus tulajdonságai miatt gyógyászati célra javasoljuk megvizsgáltatni és hasznosítani. A gyógyászati hasznosítás iszaptermelő üzem útján valósítható meg, melyre legalkalmasabb az északi part Sukoró magasságában. Az iszapot részben a megyén belül a székesfehérvári kórházakban tartályokban való közvetlen szállítással lehetne felhasználni, másrészt beszárítva, poralakban forgalomba hozni. Gyógyiszap termelőhely kialakítására adataink nincsenek, ez külön tanulmánytervet igényel, melyben az iszap összetételét és gyógyhatá- sát konkréten javasoljuk megvizsgálni. A Középdunántúli TVK területén teljesen kiaknázatlan terület a Vértes hegység, ahol a rá- diumos és ásványi sókban értékes mélyvízi ásványvizek várhatók a geológiai rétegződések alapján. Gyógyászati szempontból érdemes megemlíteni, hogy a Velencei gránit hegységben több forrás található, melynek vizét az OKI megvizsgálta és magas fluorid tartalma mellett Magyarországi Vonatkozásban számottevő rádiumemanáció tartalom is mutatkozott. Különösen kiemelkedik ezekben a sukorói Borjú-kút és a pák ózdi Bárányforrás. Javasoljuk megvizsgálni tanulmánytervi szinten a vízhozam növelésének lehetőségét és amennyiben ez összeköthető termikus hatásfokának növelésével, úgy ezen melegvízre szanatórium létesítését javasoljuk mozgásszervi betegek részére. Ugyancsak tanulmány tervi szinten javasoljuk megvizsgálni a mohai Stefánia-forrás vizére támaszkodva egy szív- és érrendszeri betegek gyógyítására létesíthető szanatórium kialakítását. Ezen szanatórium nagymértékben tehermentesíthetné Balatonfüredet is. Jelenlegi vízhozam-adatok alapján megyei jellegű 200 ágyas szanatórium létesítése lehetésges. Az 1.21 pont alatt említett székesfehérvári források savanyú vize ugyancsak tanulmánytervi vizs- gálást érdemel. A második világháború után ezen források még kiszolgáltak egy gyógyszállót és a gőzfürdő kádfürdő részlegét szénsavas vízzel ellátták, megvizsgálandó ennek visszaállítási lehetősége és a vízhozam növelhetősége. Amennyiben kedvező eredményt mutat ki a tanulmány, javasoljuk az Árpád gyógyszállót felújítani és egy szárnyépülettel bővíteni, azonkívül szénsavas kádfürdési lehetőséget biztosítani a szív- és érrendszeri betegek számára, természetesen orvosi felügyelet mellett. 302
