Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
T = a beruházás évi bruttó hozama (A fentiekben öntözés, 10 ezer Ft/öntözött ha-ból tevődik össze, amelyben az 1000 Ft halasított vízfelület ha-ként járulékos halászatként benne van.) К = az évi költségek munkabérek nélkül. (A fentiekben a kapcsolódó öntözőberendezések és létesítmények amortizációs költségei, üzemelési anyag és szállítási költségek, valamint az öntözéses gazdálkodással járó többlettrágyázási és szállítási költségei vannak (6000 FUha), valamint a tározó évi költsége munkabér nélkül.) I = népgazdasági összberuházás. (A kapcsolódó öntözőtelep (11 000 Ft/ha) és tározó építés ossz- beruházása.) rp _ A jövedelmezőségi mutatókat j =----—’ a fajlaI go s beruházási költséget Ki =——képlet alapján. V Megjegyzés: A zámolyi tározónak csak öntözési igény szerinti jövedelmezőségi mutatóját számoltuk! 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 3.31 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TAROZÛK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A megvalósítás sorrendjét a vízigények jelentkezésének sorrendje és a műszaki adottságok, illetve a gazdaságossági kérdések együtt határozzák meg. Rá kell mutatni arra, hogy a fajlagos beruházási költség egymagában a gazdaságosságnak és a kiépítési sorrendnek nem kellő jellemzője. Nem fejezheti ki a különböző tározók segítségével biztosítható vízhozam nagyságát, illetve annak egységköltségét, továbbá azt sem, hogy a tározott víz felhasználása magának a tározónak a költségein kívül milyen egyéb költségeket von maga után (pl. távvezeték). Nem fejezi ki az alapköltség és a járulékos költség arányát sem: olyan tározók létesítését, amelynél a járulékos költségek (útma- gasítás, útáthelyezés, vasútátépítés, házak és községek áttelepítése stb.) igen magasak a gátépítés költségeihez viszonyítva, még alacsony fajlagos költség esetén sem célszerű egyelőre javasolni. A fentiekre figyelemmel az építés javasolt sorrendje a következő: 15—20 éves távlatban megvalósítandó 4. Berhidai tározó 8. Zámolyi tározó 17. Mezőszilasi tározó 7. Vaskapui tározó 20. Varsád alsó tározó 21. Nagytormási tározó 15. Mezőfalvai tározó 28. Zsibriki tározó Nagyobb távlatban megvalósítandó: 10. Gyúrói tározó 14. Nagylóki tározó 12. Adonyi tározó 18. Kapolyi tározó 13. Hantosi tározó 11. Ercsi tározó 16. Bölcskei tározó A többi tervezett tározó megvalósítására előreláthatólag csak az előbbiek megépítése után kerül sor. Valószínű, hogy a fentieknél kisebb, helyi jelentőségű tározók egy-egy mezőgazdasági üzemegység számára — nagyrészt saját erőből — lényegesen kisebb költségekkel is építhetők. Ilyen tározók ebben a tervben nem szerepelnek. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Az 5. sz. TVK területén az öntözések fejlesztésének és az ipar bővítésének alapvető akadálya a vízhiány. A tervezett tározók összesen 237 millió Ft beruházási költség ellenében együttesen mintegy 3 mVs = 260 000 m'/nap folyamatos vízsugarat képesek biztosítani, illetve ha a tározott víz fel- használását figyelembe vesszük, akkor 5,73 m7s-ot tudunk kiszolgáltatni. Ezáltal a terület vízfolyásainak tározás nélküli, azaz jelenleg rendelkezésre álló kisvízi vízkészlete (ami 1,5—2 mVs) megháromszorozódna. Ugyanakkor a korszerű, tározásos vízgazdálkodás lehetővé fogja tenni e területegység vízkészletének arányosabb elosztását, illetve hasznosítását. Jelenleg ugyanis a területegység vízkészletének zöme a Sárvíz és a Sió medrében, illetve a Dunántúli Középhegység lábánál fakadó karsztforrásokban összpontosul. De pl. az öntözendő területek ezektől zömmel távol esnek, természetes vízkészletük csaknem elenyésző. A tározás épp a vízben szegény vidékek vízgondjain képes segíteni. Járulékos haszna lesz a tározásoknak a haltenyésztés, és nem lebecsülendő az a szerep, amit helyi üdülő- és sportelepek alakulása terén tölthetnek be. Külön kérdés a Velencei tóval kapcsolatos tározás, ahol a tó vízszint-szabályozását — amely előfeltétele a Balatonéhoz hasonló üdülő- és sportélet kialakulásának — a Zámolyi tározó segítségével lehet majd hatásosan megoldani. A táblázat (2. sz. melléklet) feltüntetett tározók és emeltszintű halastavak célja a dunai vízzel el nem látható, az öntözésre betervezett területek vízellátása. 295
