Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
A közepes évi vízhozamösszeg 2,2 -106 m’/év. Teljes vízhasznosítású tározó esetében szolgáltatható folyamatos vízsugár 70 lit/s, ehhez 7,5- •106 ms tározótér szükséges, veszteségek figyelembe vétele nélkül. A gazdaságos tározás felső határánál szolgáltatható folyamatos vízsugár 45 lit/s, 1,1-10° m‘ tározótér mellett (bruttó érték). Az elmondottak alapján 103,0 m Orsz. tározásí szintnél (105,0 m Orsz. gátkorona szint) a legnagyobb vízmélység 7 m, (gátmagasság 9 m.) A meglévő tanulmány 200 kh kukorica öntözést irányoz elő 3 m vízmélységgel, 450 000 m3-es tározótérfogattal. Geológiai viszonyok. A Gyűrűsi-völgy és vízgyűjtő területe a Paks— dunakömlődi rög részét képezi. Ismert legrégibb kőzete az 50—90 m Orsz. szint alatt található pannon kori rétegesen települt, tengeri eredetű agyag, homok, homokkő. Az eredetileg vízszintes rétegek később (pliocén elején) DK irányban kissé megdőltek. A megmozdult és feldarabolt pannon felszínen kismértékű, korai pleisztocén folyami lerakódások valószínűek. A szélhordta löszlepet a szabdalt felszínt elborította, a szintkülönbségeket kiegyenlítette, ill. enyhítette. A lösz 40—70 vastag réteget az egyes jégkorszakok között kialakult vályogrétegek szakítják meg. A felszínen ma is követhető szerkezeti vonalakat, amelyeket az erózió kihangsúlyozott, a pleisztocén végén lezajlott tektonikus mozgások idézték elő. A tározó tér teljes egészében a bevágott völgyben fekszik. A lösz függőleges csöves szerkezete miatt vízvezető lehet. A vízvezetést csökkenti: a felszíni kb. 1,5 m vastag réteg humifikálódása és a mélyebben fekvő vékony vályogrétegek. A völgyfeneket valószínűleg több méter vastag átmosott löszből képződött vályogréteg borítja, mely valószínűleg vízzáró. A tározót környező völgyek fenékszintje némileg magasabban van, mint a Gyűrűsi völgy. A völgyeket elválasztó, több km széles dombhátak a szivárgási-hosszakat oly mértékben nyújtanák meg, hogy számottevő elszivárgás nem valószínű. Az elszivárgást a talajvízfelszín kedvező domborzati képe is csökkentené. A gát alapozása szempontjából a völgy fenekét borító lösz állapota döntő jelentőségű, mert esetleg makroporózus szedkezete szivárgásból eredő hidraulikus talajtörést és roskadásból eredő megengedhetetlen gátmozgásokat idézhet elő még földgátban is. E veszélyek kellő gátméretekkel és a teherviselésben résztvevő rétegek előzetes tömörítésével elhárítható. A gát altalaja nagy mélységig (kb. 30 m) részletesen megvizsgálandó, különösen vízeresztőképesség és roskadás szempontjából. A földgát a környéken található korlátozott vízzáró képességű talajból megépíthető, de csak a szokványosnál szélesebb méretekkel, amit a löszös talajok csekély nyírószilárdsága is indokol. Gát jellemzői: Legnagyobb magasság 9,0 m, hosz- sza a koronán mérve 220 m. A gát keresztszelvénye valószínűleg 5 m koronaszélességgel, felvíz felől 1:3 rézsűhajlással alakítható ki. Megjegyzés: A leírt tározó felett több halastó helyezhető el. A VITUKI (1961. VI.) a pillanatnyi igényeknek megfelelő 101,0 m Orsz. tározási szinttel (V — 450 000 m') öntözővíz tározó és feljebb két halastó létesítését javasolja. Mezőszilasi tározó. (17) Vízoflyás: Bozót patak. Völgyelzárás helye: Mezőszilas község északi szélénél, a Kuruc-hegy nevű szőlőhegy lábánál. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 175 km3 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140 m Orsz. A völgyszakasz ÉNy—DK-irányú, kanyargós lefutású, több helyen kiszélesedő. Rendkívül tagolt, sok kisebb-nagyobb mellékvölgy csatlakozik hozzá. A völgy keresztszelvénye a tározás szempontjából igen kedvező alakú. Feneke csaknem egészen sík, meredek oldalai határozott töréssel csatlakoznak a fenékhez. Hosszirányú esése sajnos igen csekély. A völgyben nincs semmilyen értékes építmény, a mezőgazdasági művelés is jelentéktelen. Általában zsombékos, mocsaras terület kerülne víz alá. Hidrológiai viszonyok A Bozót patakon vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton lehetett meghatározni. Az évi közepes vízhozam 310 lit/s-ra tehető. A kedvezőtlen topográfiai adottságok miatt azonban ennek csak kis része hasznosítható a szó- banforgó tározó segítségével. Dég község veszélyeztetése nélkül kb. 2,1 millió m8 tározóteret lehet létesíteni, a szolgáltatható folyamatos vízsugár pedig mintegy 140 lit/s. (Ez alig nagyobb az éves tározó teljesítőképességénél). Ezt az értéket a szivárgási és a párolgási veszteség még csökkenti. Szükség esetén Dég község felett lehetne további tározót létesíteni, ami lehetővé tenné a patak vízkészletének teljesebb hasznosítását. Geológiai viszonyok A völgyszakasz felszínét finom homokos lösz alkotja. Legtöbb helyen kb. 1/2 m vastagságban humifikálódott. De mivel a meredek domboldalak csaknem teljesen kopárak, a humuszréteg több helyen nagy foltokban már lemosódott. A lösz erősen homokos, ami a vízzáróság szempontjából nem kedvező, de feltehető, hogy a völgyszakaszt övező dombokban a talajvíztükör annyira felemelkedik, hogy a jelentékeny oldalirányú elszivárgás nem fog fellépni. A völgyszakasz fenekét vastag réti agyag fedi, az egész vizenyős, zsombékos, nádas terület. A vízzáróság minden bizonnyal kielégítő, de a gát alapozása szempontjából alapos feltárás szükséges. A tározó megépítése esetén leginkább a gát alapozása és oldalbekötése okozhat nehézséget. A meredek domboldalak roskadására számítani 288
