Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
1.2 Múlt és jelen 1.21 SÍKVIDÉKI TAROZÁS műltja és jelene A vizsgált területen legjelentősebb síkvidéki tározó a Tolnai Holt Duna-ág. E Duna-ág elzárását 1941—Í943. években a Paksi Armentesítő Társulat végezte. Az elzárás célja; a) a Duna árvizei ne nyomuljanak fel Tolna felé, ezzel az árvédelmi vonal 21,5 km-rel megrövidül. b) A Tolna község melletti holtmederben nagyobb víz tartásával a pangó víz megszűnik. c) Hosszantartó Duna árvíz alatt a paksi belvízártér tározótei’e kb. duplájára emelkedik. A mederelzárás 620 fm hosszon a tolna—bogyiszlói kövesút megemelésével és háromnyílású zsilip beépítésével történt, A mederelzárás 1956. évi tavaszi árvíznél is megfelelt céljának. Sajnos az utóbbi időben a holtág vizét a Tolnai Selyemgyár szennyvizével megfertőzi. A Fadd Holt-Duna (5) az előző tározótól északra, azzal összekötve terül el. Hasznos térfogata 13 mil- li. m'. A tározót belvizek táplálják. A két holtágból 294 ha öntözése történik. 1.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TAROZÁS MŰLTJA ÉS JELENE A Kelet-Dunántúl dombvidéke lehetővé tette már a régi időktől kezdve a völgyzárógátas víztározók létesítését. A Vaskapuról szóló régi feljegyzések szerint Mátyás király halastava volt itt Fehérvárcsurgó határában a Gaja patakon, melyből egy 15 m magas földgát ma is megvan. A törökök is építettek itt völgyelzárással tározó tavat. Pátka határában Kőrakás pusztánál a Császár- vizén van egy római kori kőgát, mely duzzasztógátja volt a pátkai tónak. A Péti vizen szintén római kori kőgát van, mely a „Kikerító” gátja volt. A terület kisvízfolyásain számos malom volt a múltban, melyek nyári üzemvizét csak tározással lehetett biztosítani, ezért a molnárok számos helyen építettek kisebb tározó tavakat. Ezek azonban ma már csaknem mind megszűntek. Nagyobb tározók az alábbiak: 1. Inotai November 7 Erőmű tározótere (1) Az erőmű ipari vizének egy részét az inotai forrásokból kapja. A források vizének tárolására az erőmű létesítésekor, 1952-ben építették a tározót az Inotai vizen, hogy a szivattyútelep üzeméhez megfelelő mennyiségű tározott víz álljon rendelkezésre. Más célra a tározót nem használják fel. 2. Nádastó (2) A Szabadegyházai Szeszgyár ipari vizének biztosításóra építették a Cikolai vízfolyáson a harmincas években. Később a gyár ivóvizét ártézi kutakból biztosította, így 1940-ben a töltés átvágásával a tározót megszüntették. 3. Az Alsótekeresi ÁG a Csíkgát patakon Ba- latonbozsok (3) határában egy 6 ha-s tározót építtetett 1954-ben. melyből 173 ha öntözés üzemel. 1.3 A víztározás és annak többcélú hasznosítási fejlesztésének szükségessége Az 5. sz. TVK területén a Veszprém—székesfehérvári iparvidék ipari vízellátása, a Velencei tó vízszinszabályozása, valamint az öntözések miatt van szükség tározásra. A terület vízgazdálkodásának ilyen irányú fejlesztése ugyanis tározás nélkül már nem lehetséges. Az iparvidéken lehetőleg nagymérvű tározót gazdaságos tervezni komplex hasznosítással, míg az öntözővízigények biztosítására több kisebbet. 2. A VÍZTÁROZÁS ÉS ANNAK TÔBBCËLÜ HASZNOSÍTASANAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, FELTÁRÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Az 5. sz. TVK egységre vagy egy részére vonatkozóan a víztározás szempontjából átfogó tanulmány vagy terv nem készült. A terület tározási lehetőségeinek általános áttekintésére alkalmas a „Magyarország vízkészlete III. Víztározási lehetőségek. VITUKI, Bp. 1958.” c. kiadvány, amely e területen 23 völgyszakaszra konkrét adatokat is tartalmaz. Részletesebb előtanulmányokat a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából a következő helyeken végeztek: öntözés és az ercsi cukorgyár vízigényének biztosítása céljából a Szent László víz völgyben a Gyúrói tározóra vonatkozóan a VITUKI és a VlZITERV, az Ercsi tározóra nézve a MÉLYÉPTERV, a Bölcskei „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet részére öntözővíz biztosítása céljából a gyűrűsi völgyi Bölcskei tározóra vonatkozóan a VITUKI, árvízvisszatartás és a vízszinének szabályozása céljából a Császár víz völgyében a Zámolyi tározóra nézve a VlZITERV, a Veszprém—székesfehérvári iparvidék vízellátásának javítása és mezőgazdasági vízhasznosítás céljából a veszprémi Séd völgyében a Berhidaira tá- rozóra vonatkozóan a VITUKI és a MÉLYÉPTERV. A vizsgálatokhoz általában geodéziai felvétel, továbbá geológiai, ill, talajmechanikai feltárás, valamint hidrológiai tanulmány tartozik. 278
