Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
1. táblázat Év Hónap Balaton vízállása Leeresztett vízmennyiség Megjegyzés 1959 ápr.—máj 68 22 660 800 m8 augusztus 72 12 628 200 m8 A 1900 június 84 24 014 200 m8 július 78 17 776 200 m8 1961 április 66 13 663 800 m8 Októberiben június 70 16 987 400 m3 42 cm-s vízállásnál vízeresztés 17 228 300 m3 1962 június 78 11 742 075 m3 összesen : 119 472 675 m3 3V2 év átalag: 34 136 192 m?/év Meg kell még említeni, hogy a vízzel való takarékoskodás miatt mind a vízeresztés, mind a zsiliplezárás nem fokozatosan, hanem egyszerre történik. Ezért különösen a lezárásnál a talajvíz áramlása a meder felé meggyorsul s partrongálódásokat okoz, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli, hanem a meder vízemésztőképességét is csökkenti. A 6 lépcsős megoldásnál a jellemző adatok a következők: (Szelvényezés a siófoki vasúti hídtól.) 2. táblázat • Helység Szelvény: km 1 1 Felsővízszínt m (orsz.) Lépcső m Megjegyzés 1. Siófok 0,0 104,5—105,0* 2,0—2,5 Balaton 2. Jut 11,8 102,5 3,5 • 3. Ozora 4. Sár37,0 99,0 3,5 Ozora alatt szentlőrmc 65,0 95,5 3,5 5. Sióagárd 96,0 92,0 3,5 Híd felett 6. Dunatorok 120,0 88,5 Arvízíkaipu A TVK alapdokumentáció hat vízlépcsőt tervezett, s a VÍZIG-gel kötött szerződésben a dokumentáció betartását előírta. A hat vízlépcső előnye, hogy egyenlő 3,5 m-es vízszintkülönbségek állnak elő s így a vasszerkezet, tartalékalkatrészek, a vízerőtelep és szivattyúberendezés mindegyiknél azonos s a vízlépcsők száma a lehető minimumra van lecsökkentve. Kívánatosnak látszik, hogy a későbbi fenntartás és üzemeltetés érdekében legalább tanulmánytervi síkon mind az ozorai, mind a sárszentlőrinci vízlépcsőkre megvizsgáljuk, hogy 1. Mezőkomárom alatti turfás részen, ahol 1,0— l, 5 m vastag turfa-réteget találtak (Mezőkomárom—Nyék között a kiásott turfával a mezőkomáromi malom több évig üzemelt', a szivárgás ellen milyen berendezéssel és milyen költséggel lehet védekezni. Különösen a nyéki zsilip és Ozora között volna helyes a terep felvétele és talajmechanikai vizsgálata. A hossz-szelvény a depónia és vontatóút vonalát tünteti fel. Ennél a terep alacsonyabb. Ezt bizonyítják a hossz-szelvénybe berajzolt áteresztők fenékpontjai, amelyek a terep alatt 1,0—1,5 m mélységben épültek meg. 2. A belvíz és szávárgóvíz levezetés kérdését is meg kell vizsgálni. 1936-ban Ozora felett partcsu- szamlások következtek be a forrásos magas part miatt, a 99,0 m A. f. duzzasztott víz itt veszélyt jelent. (Partcsúszás megkötési terv Szf Kmh 594/ 936 sz.) A szivárgóvizek elvezetése a jobbparton a 103 m A. f.-ig felnyúló terep miatt nehézséget okoz, pedig felette a völgyfenék kb. 1,0—1,2 km-re kiszélesedik. 3. A 99,0 m A. f. vízszint Sáripuszta és Ozora között a terepszint felett van, így a betorkoló árok vizének (külvíz elvezetését is vizsgálni kell. 4. A tervtanulmányban a böge vízszintjének 97,0—97,5 m A. f. szintre való leszállításának lehetőségeit és költségkihatását is kívánatos megvizsgálni. 5. Megvizsgálandó az is, hogy a Kapos hordalékát milyen hosszon és hol engedjék lerakódni a Siómederben, hogy később a fenntartási, kotrási költségek kisebbek legyenek. A simontornyai belsőségekben az anyagelhelyezés költséges. Simon- tomya felett az igen mély terepen a hidromeha- nizációs feltöltés gazdaságos és hasznos lenne. A 99,0 m A. f. duzzasztott víz a hidaknál jelentős hátrányt nem jelent. A mezőkomáromi vasúti híd amúgy is ideiglenesen van a világháborús robbantás után helyreállítva, a vágleges megépítésnél a hiányzó magasság a felszerkezet jó megválasztásával pótolható. A KPM V. Hajózási Főosztálya az OVF-el egyetértésben az 1962. jún. 18-án kiadott 84.844/62. sz. rendeletével a hajózási űrszelvényeknek a legnagyobb hajózási vízszintek feletti magasságát a Sióra a következőképpen adta meg: „Siófok—Mezőkomáromi vasúti híd között 6,0 m, az ozorai híd alatt a Dunáig 5,0 m. Erre a megoldásra a Kapos nagyvizeire való tekintettel van szükség és azt jelenti, hogy magas Kapos vízállás esetén — rövid ideig — hajózási korlátozással kell számolni. Bokor Mihály sk. osztályvezető főmérnök”. E rendelet szerint a Sió teljes lépcsőzése után a siófoki vasúti, a siófok—tab—mocsoládi vasúti (provizórium mind a kettő), mezőkomáromi vasúti, tolnanémedi (provizórium) megemelésével kell csak számolni a hatlépcsős megoldás esetén. A vízlépcsők végleges helyének és a vízszintjének megállapítása sürgős és fontos feladat, mert a Sión 3 híd (Tolnanémedi, Siófok, Mezőkomárom) kerül rövidesen átépítésre s a szerkezet alsó élét 871
