Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

bízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közműellátottságá­ról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes ada­taiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kér­déses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási tech­nológia során várható vízveszteség egybevetésé­vel történt a kibocsátott szennyvízmennyiség el­lenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célki­tűzéseinek realitását kommunális vonalon az Or­szágos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság (1962. januárban megadott) fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vál­lalatok konkrét terveinek felhasználása bizto­sítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csa­tornázásának és szennyvíztisztításának megoldá­sára egyedi terv készült, s így a célkitűzések meg­valósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisz­títására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meg­határozása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körül­ményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítá­sára beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK területre átvonatkozóan e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szenny­vizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyár­tási technológiák feltételezésével történt. Üj, kor­szerűbb technológiák bevezetése a káros szenny­vizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költ­ségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a tel­jes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azo­nos kivitelezési költségtényezők segítségével tör­tént, Nem lehet ugyanis figyelembe venni az épí­tési, technológiai állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmeg­takarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekint­hetők mereven meghatározott számoknak. A tény­leges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a nép­gazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró-képességé­hez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezen­dőkben a Keretterv adatait is folyamatosan helyes­bíteni és finomítani a mindenkori helyzetnek meg­felelően. 3.2 Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvi­zek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságá­nak védelme továbbá a velük kapcsolatos nagy­mértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhá­nyat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiak­ban sorolunk fel: — A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módsze­reinek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti berendezések építése, azok eredményeinek tudo­mányos feldolgozása; — Az ipari szennyvizek kezelése során is új, kor­szerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, káros ipari szennyvizek hatástalanítása stb.). A gyártási technológiák olyan irányú kutatása és fejlesztése szükséges, hogy a szennyvízkibocsátás a lehető legkevesebb legyen. — A felszíni vizek tisztasága védelmének alap­vető feltétele az 1/1961. sz. kormányrendelet elő­írásainak maradéktalan betartása. A felszíni vizek tisztaságának védelme érdekében tovább kell bő­víteni az együttműködést a szomszédos országok vízügyi szerveivel a határokon átlépő vízfolyások szennyezettségének állandó ellenőrzése és vízminő­ségük javítása céljából; — A legtökéletesebb szennyvíztisztító telep sem működhet kielégítő hatásfokkal szakszerűtlen és gondatlan kezelés esetén. A létesítendő szennyvíz- tisztító telepek kezelése és karbantartása j ólkép­zett szakembergárdát kell nevelni. Az elvándorlás megakadályozása céljából pedig megfelelő anyagi juttatás biztosítása szükséges. Külön problémát jelent a szennyvíztisztító kis­berendezések és kis szennyvíztisztító telepek szak­szerű és gondos üzemeltetésének biztosítása. Leg­célszerűbbnek látszik egy külön erre a célra léte­sített kezelő és karbantartó vállalat létrehozása (pl. megyei szabályrendelettel működő vállalat). Csak így lehetne biztosítani a jövőben a szennyvíztisz­tító kisberendezések megfelelő hatásfokát. — Korszerű szennyvíztisztítási elveiken alapuló kis tisztítóberendezések kifejlesztése helyi jellegű ipari és kommunális szennyvizek tisztítására; — Szennyvízelvezetési és tisztítási műtárgyak le­hetőség szerinti tipizálása és azok előregyártásá- nak megszervezése; kisebb szennyvíztisztító tele­pek típusterveinek elkészítése; — A szennyvizek elhelyezése során különös fi­gyelemmel kell lenni azok mezőgazdasági haszno­sítására (öntözés, halastó stb.); — A tisztított ipari szennyvizek újbóli felhasz­nálásának lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni; — A szennyvíztisztító és átemelő műtárgyak gépi 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom