Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

bízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közműellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség ellenőrzése és esetleges korrigálása.

A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra

11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1962. januárban megadott) fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető.

A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK területre átvonatkozóan e célra fordítandó összegek valós értéknek fogadhatók el.

A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Üj, korszerűbb technológiák bevezetése a káros szennyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költségmegtakarítást eredményezhet.

Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt, Nem lehet ugyanis figyelembe venni az építési, technológiai állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest.

Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró-képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezendőkben a Keretterv adatait is folyamatosan helyesbíteni és finomítani a mindenkori helyzetnek megfelelően.

3.2 Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

A Keretterv célkitűzéseinek megvalósítása igen sokrétű feladat megoldását jelenti. A szennyvizek elvezetése és tisztítása, az élővizek tisztaságának védelme továbbá a velük kapcsolatos nagymértékű fejlesztési feladatok sikeres megoldása számtalan tényező függvénye. Ezek közül néhányat, melyek alapvető fontosságúak, az alábbiakban sorolunk fel:

— A szennyvíztisztítás legkorszerűbb módszereinek állandó és folyamatos kutatása, kísérleti berendezések építése, azok eredményeinek tudományos feldolgozása;

— Az ipari szennyvizek kezelése során is új, korszerű tisztítási technológiákat kell kikísérletezni és bevezetni (pl. cukorgyári szennyvizek tisztítása, káros ipari szennyvizek hatástalanítása stb.). A gyártási technológiák olyan irányú kutatása és fejlesztése szükséges, hogy a szennyvízkibocsátás a lehető legkevesebb legyen.

— A felszíni vizek tisztasága védelmének alapvető feltétele az 1/1961. sz. kormányrendelet előírásainak maradéktalan betartása. A felszíni vizek tisztaságának védelme érdekében tovább kell bővíteni az együttműködést a szomszédos országok vízügyi szerveivel a határokon átlépő vízfolyások szennyezettségének állandó ellenőrzése és vízminőségük javítása céljából;

— A legtökéletesebb szennyvíztisztító telep sem működhet kielégítő hatásfokkal szakszerűtlen és gondatlan kezelés esetén. A létesítendő szennyvíz- tisztító telepek kezelése és karbantartása j ólképzett szakembergárdát kell nevelni. Az elvándorlás megakadályozása céljából pedig megfelelő anyagi juttatás biztosítása szükséges.

Külön problémát jelent a szennyvíztisztító kisberendezések és kis szennyvíztisztító telepek szakszerű és gondos üzemeltetésének biztosítása. Legcélszerűbbnek látszik egy külön erre a célra létesített kezelő és karbantartó vállalat létrehozása (pl. megyei szabályrendelettel működő vállalat). Csak így lehetne biztosítani a jövőben a szennyvíztisztító kisberendezések megfelelő hatásfokát.

— Korszerű szennyvíztisztítási elveiken alapuló kis tisztítóberendezések kifejlesztése helyi jellegű ipari és kommunális szennyvizek tisztítására;

— Szennyvízelvezetési és tisztítási műtárgyak lehetőség szerinti tipizálása és azok előregyártásá- nak megszervezése; kisebb szennyvíztisztító telepek típusterveinek elkészítése;

— A szennyvizek elhelyezése során különös figyelemmel kell lenni azok mezőgazdasági hasznosítására (öntözés, halastó stb.);

— A tisztított ipari szennyvizek újbóli felhasználásának lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni;

— A szennyvíztisztító és átemelő műtárgyak gépi

250