Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
megvédve az árvízi elöntések ellen. A kiöntések megakadályozására irányuló tevékenység a belvíz- védekezés hátrányára megy. Végül nehézséget okoz a belvízvédekezés végrehajtásában — a befogadott magas vízállás idején — az átemelő szivattyútelepek hiánya. Jelenleg ezen némileg segít a vízügyi igazgatóság rendelkezésére álló hordozható motoros szivattyú egységek igénybevétele. A belvízvédekezés a területen az Országos Árviz és Belvizvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően és az egyes rendszerekre, ililetőleg öblö- zetekre nézve elkészített belvízvédekezési tervek alapján, az előírásnak megfelelő mennyiségben előirányzott védekezési anyag igénybevételével történik. A védekezés vezetése összpontosított és ezt a feladatot a Kaposvíz öblözete kivételével, — ahol a Középdúnántúli Vízügyi Igazgatóság illetékes — a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el. A védekezés operatív műszaki feladatait igazgatósági irányítás mellett: a pécsi, kaposvári és a barcsi szakmérnökségek vezetésével, a siklósi, sellyei, szigetvári, mohácsi és villányi csatomafelügyelőségek látják el a rendelkezésre álló csatornaőrök segítségével. Az utóbbi években, — főleg a Dráva-balpartl belvízrendszerben — a belvízkárok elhárításában jelentékenyen közreműködnek öntevékenyen a nemrég alakult új típusú vízitársulatok. A 4. sz. Alsódunántúli Vízgadálkodási terület belvízjárta területeire nézve a múltbeli belvízelöntések nagyságára, időpontjára és tartamára nézve megbízható feljegyzések nincsenek. Jól meg kell jegyezni, hogy a múltban az öblözetekben a vízborítás legnagyobb részben a külvizek kiöntéseiből keletkezett. 1.23 A TALAJVlZSZINT SZABÁLYOZÁS MÚLTJA ËS JELENE A tárgyalt belvízrendszerekben a talajvízszint átlagosan 2—4 m mélységben mozog, kimondottan talajvízszint szabályozó művek így nem épültek. Megjegyzés: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése értelmében a fejezetben tárgyalt területeket valamennyi részvízgyüj tőjükkel együtt a jövőben kisvízfolyás vízgyűjtő területimét kell kezelni. Így a terület fejlesztési terve a „Dombvidéki területek rendezése” című V. fejezetben található. 139
