Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
2. az Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosításának fejlesztése 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK. ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A területen levő ásványvizek-, gyógyvizek- és hévizekre vonatkozóan aránylag gazdag irodalommal rendelkezünk. Ezek közül Harkány gyógyfürdő irodalma a legbővebb. Csekey István 1957-ben megjelent „Harkány” című munkájának bibliográfiájában 32 szerző művét sorolja fel. Than Károly beszámolója 1869-ben jelent meg a harkányi kénes hévíz vegyi elemzéséről. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda Vállalat Mérnökgeológiai Osztálya 1957-ben vízbeszerzési tanulmányt készített Harkány termálfürdőjének vízellátására és hozzá a Magyar Állami Földtani Intézet Vízügyi Osztályán adott hidrogeológiai szakvéleményt A másik ismertebb fürdőhely a vizsgált területen Sikondafürdő. A környék hidrogeológiai viszonyait régebben Vitális Sándor ismertette (Hidr. Közi. 1933. p. 21), újabban pedig Schönviszky László (Pécsi Műszaki Szemle 1961.). A hévizes kút vegyelemzését Emszt Kálmán írta le (Hidr. Közi. 1927—28. p. 94.). Számos könyv és cikk ismerteti a Mecsek hegység hidrogeológiáját. Szabó Pál Zoltánnak több cikke jelent meg a mecseki kartszvizről. Schulhof Ödön szerkesztésében jelent meg Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyv. Az első részben Papp Ferenc az ásvány- és gyógyvizek hidrogeológiáját és fürdőtani leírását tárgyalja. Itt megemlékezik Csokonyavisonta, Harkányfürdő, Komló, Nagyatád, Siklós, és Sikonda ásvány- és gyógyvizeiről. A kémiai fejezetben Papp Szilárd ismerteti Csokonyavisonta. Harkányfürdő. Komló. Nagyatád és Sikonda vizeinek újabb vegyelemzését. A Kocsis Árpád és Koltay József által készített összeállításban adatokat találunk Harkány, Komló és Sikonda (Baranya m.), továbbá Csokonyavisonta, Lábod és Nagyatád (Somogy m.) artézi kútjainak műszaki adataira vonatkozóan. Az Országos Balneológiái Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának évi jelentései a Hidrológiai Közlönyben az 1.3 fejezetben ismertetett artézi kutak vízhozam és hőmérséklet mérési eredményeit tartalmazzák. 2.13 Л TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követendő fejlesztési alapelvek : — Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és az igények alapján kell kidolgozni. — Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell felhasználni, ha erre igény van. — A hideg és langyos ásványvizek és gyógyvizek ivókúrára, vagy melegítve kádakban használandók fel. A 40 C°-nál magasabb, nagy sótartalmú vizek elsősorban kádakban, medencékben használandók fel. — A gyógyászati célra fel nem használt gyógyvizeket vízellátásra, melegvízellátásra, fűtésre, melléktermék hasznosításra (ásványi só, gáz) keli használni. A felhasználás lehetőségéhez képest komplexen történjen és vegye figyelembe a mezőgazdaság igényeit is. — A lehetőségek és az igények figyelembevételénél nagy gondot kell fordítani a tisztasági fürdők létesítésére. — A hévízkészlet összeállításánál figyelembe kell venni az olajkutatásnál meddővé nyilvánított furatokból kitermelhető hévíz mennyiséget is. — Az országos termálvíz gazdálkodást az országos energiatervvel összhangban kell megtervezni. 2.2 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának keretterve 2.21 AZ ÄSVÄNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE A Déldunántúli TVK területén az adottságokból kifolyólag kizárólag gyógyászati hasznosítási keretterv nincs. 2.22 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE SOMOGY MEGYE Babócsa Strandfürdő kútja 1955-ben készült, 62 C°-os, napi 200 ma vizet ad. A vízfelhasználásra az alábbi fejlesztés van tervbe véve. 1. Tisztasági fürdő építése 10 db káddal 500 000 Ft. A tisztasági fürdő megépítése után a vízfelhasználás alakulása a következő: Tisztasági fürdő napi vízigénye egész éven át 30 m\ A tisztasági fürdő fűtésére a téli X—IV. hónapokban napi 72 m' vízmennyiség szükséges. Ennek megfelelően éves szinten a vízfelhasználást az alábbi ábra szemlélteti havi megoszlásban, a már meglévő többi fogyasztással együtt. m3/nap 200 m Уn 200 62 C° hónap 308
