Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Viszont a XII. fejezetben e területre tervezett tározások éppen ezért árvízi célokat is szolgálva fontosabbak, mint az egyéb hasznosítású tározás. 9 Borza patak Jugoszláv érdekeket is érint. Éppen ezért meder- bővítés csak a felső szakaszokon van tervezve, míg a tervezett tározások helyettesítik a jugoszláv fél által nem engedélyezett mederbővítést. A kapcsolat a XII. fejezet tározásaival tehát ugyancsak szoros, azok éppen ezért szintén más tározók elé sorolandók. 10. Karasica Jugoszláv érdekeket is érint. Ezért a bővítés csak a közösen megállapított 35 m8/s vízhozamra van tervezve. A maximális vízvisszatartás itt is célszerű volt annál is inkább, mert a területen a mezőgazdasági vízigény igen jelentős. A tározásokkal a nagyobb volumenű mederrendezések elkerülhetők, mivel a jelenlegi állapot mind a főbb mellékágakon, mind a főágon a kitűzött rendezési célhoz képest elhanyagoltnak mondható. A terület komplex rendezéséhez pontosabb tanulmánytervek szükségesek. A vízgyűjtő rendezése ugyancsak igen fontos, mert az árvizek rendkívül sok hordalékot szállítanak. 11. Részvízgyűjtő Jelentéktelen terület, melynek rendezését nem tervezték. 12. Dombó—Zdála patak Jugoszláv érdeket is érintő vízrendszer, amelyből a Dombó vízfolyás nagyrészt máris rendezett. A Zdála patak rendkívül elhanyagolt állapotú. Annak rendezése teljes szakaszán tervezve lett. Az egyéb mellékágak rendezése ugyancsak szükséges. A vízgyűjtő erózióra hajlamos, így annak rendezése is szükséges. A legnagyobb volumenű talaj- vízszint-szabályozás jellemző a főág árterére, melyet ugyancsak tervbe vettünk. 13. Bdbócsai Rinya A teljes vízgyűjtő rendkívül elhanyagolt állapotú. Ezért rendezési költsége a vízgyűjtő nagyságát figyelembe véve igen nagy. A vízgazdálkodási Tehetőségeket teljes egészében a keretterv készítése során még mindig nem sikerült teljesen feltárni, mert a főág tervén kívül nem állnak rendelkezésre régebbi tervek. A teljes rendezés van tervbe véve. A fejezeti anyag éppen a fentiek miatt több esetben összevontan tárgyalja a vízfolyásokat. A vízhasznosítás távlati lehetőségei és ennek rendezési kihatásai még tovább vizsgálandók. 14. Dráva vízgyűjtő a Fekete- és Pécsi-víz nélkül Kisebb vízfolyások, melyek közül a Barcs— Komlósi Rinya jelentős. Állapota eléggé jó, éppen ezért rendezésre inkább a Gyöngyösi patak mellékág van tervezve, valamint a többi kis mellékág. 15. Fekete-víz A Kapos vízrendszerhez hasonló nagy kiterjedésű vízrendszer. Nagy mezőgazdasági érdekeltségi területe miatt a megelőző és nagymértékű mederépítési munkák dacára is bővíteni kell. Mellékágai közül az Almás patakot, a Gyöngyös keleti ágat, az Egyesült Gyöngyöst előző években megfelelően rendezték. Bár a jelen terv során árvízi tározást nem terveztek, a vízgyűjtő elrendezése indokolja a lehetőségek további kutatását. A jelen terv a többi mellékvíz rendezését tervezi. Az árvizeknek rendkívül komoly szerepük van a vízgyűjtő déli részén fellépő belvizes problémáknál. A mellékágak mentén igen sűrű az út- és vasúthálózat, valamint a belsőségi szakaszok igen jelentősek. Éppen ezért a déli nagy mezőgazdasági érdekeltség, valamint a meglévő állami létesítmények megóvása a tervezett rendezést indokolják, szabályozását lényegében a IV. fejezet anyaga tárgyalja. 16. Pécsi-víz A Mecsek déli vízgyűjtőjének, köztük Pécs város csapadék- és szennyvizeinek levezetését oldja meg. A rendezést főképpen a mellékágak vizeinek kellő befogadása indokolja. Lényeges problémáját, a pécsi bányák és szénmosó iszapja elleni védelmet a VIII—IX—XII. fejezetben tárgyalt nécsi tározó megoldja, mely árvízi tár ozásra is felhasználható. Külön árvízi tározót nem terveztek, mert a meder fenékszintjének süllyesztése a fővölgv vízelvezetése miatt is szükséges és így az árvízi tározás a vízrendezésnél megtakarítást nem ígér. A völgyben elhelyezett út és vasútvonal, valamint a mezőgazdasági érdekeltség, azonkívül a belsőségi szakaszok miatt a rendezés szükséges és sürgős. Vízgyűjtőterületek rendezése : A tervezett meder-rendezések mellett a fejezet első ízben ad képet a vízgyűjtőn teendő nagyméretű területrendezésről, és erózió elleni védekezésről. A tervet a Vízügyi Tervező Iroda állította ösz- sze. Részletes adatokat a fejezet 4. sz. melléklete tartalmaz. A terv a részvízgyűitők szerint adja meg a feladatokat. A terület teljes vízgvűjtőrendezési költsége 1144,98 millió forintot tesz ki és ebből a vízmosáskötésekre mindössze 44.543 millió forint jut. A rendezési terv főképpen agrotechnikai és agronómiái beavatkozásból áll, melynek végrehajtása jelentősen csökkenti majd a rendezési költségeket A gazdasági sorrend mgeállapításánál olyan gazdasági mutató, mely alapján a sorolás elvégezhető, nem volt, mert a számított fajlagos beruházási mutató nem ad hű képet a tervezési munkák előnyé381
