Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
és jégtorlódások keletkezésének csökkenése a Dráva menti árvédelmi töltések biztonságát fokozza. Vízrendezési vonatkozásban a külvízfolyások torkolati szakaszának feliszapolódásában érhető el megtakarítás. öntözés terén lehetővé válik a Dráva vizére támaszkodó állandó jellegű vízemelő telepek berendezése és a folyómenti magasabb fekvésű területek széles sávban öntözésre való biztonságos berendezése. A szabályozás eredményeképpen 87 km hosszú II. kategóriájú vízszint fog rendelkezésre állni, mely Barcsig lehetővé teszi a hajózást. A Dráva vízerőhasznosításának a mederszabályozás előfeltétele. Végül összefoglalva a beruházási költségeket: Árvízvédelmi jellegű fejlesztés összesen: 61,0 millió Ft, folyószabályozás Magyarországra eső költsége: 212,2 millió Ft. összesen: 273,2 millió Ft. 2.203 Belvízgazdálkodás, belvízvédelem A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület belvízgazdálkodás és belvízvédelem szempontjából nem egységes. A terület zömét dombvidék képezi, keskeny völgyeletekben kisvízfolyásokkal. Nagyobb kiterjedésű síkvidék csupán a terület déli részén, a Dráva mentén és keleti felén a Duna jóbbpartjához csatlakozóan található. Ezeken a területeken a nagy folyók kiöntései ellen létesített védtöltések megépítése után — a védett területek használhatósága érdekében — meg kellett indítani a belvízrendezési munkákat. A Déldunántúl északkeleti részén, ahol a Kapos folyó a somogyi dombok közül a tágas tolnai síkságra lép ki, található még olyan terület, amely igényli a belvízrendezési munkákat. Ezeken a földrajzilag csak részben és lazán ösz- szefüggő területrészeken három belvízrendszer alakult ki, ezek a 8. sz. belvízrendszerhez tartozó Kapos menti belvízöblözet 72 km* A 9. sz. Dráva-balparti belvízrendszer 1154 km3 A 13. sz. Mohács—Villányi belvízrendszer 76 km3 összesen: 1302 km2 A múltban komplex jellegű belvízgazdálkodás nem volt, a fő törekvés arra irányult, hogy a Kapos folyó völgyében, azonkívül a bevédett Dráva és Duna menti árterületeken összegyülekező káros vizeket lehetőleg elvezessék. A szivattyúzási költségek megtakarítása céljából a Mohács alatti dunai ártérben levő holtágak vízvisszatartásokat tettek lehetővé. A 8/3. sz. Kapos belvízöblözet 1700 előtt még mocsaras lápterület volt. Az első rendezési terveket 1750 körül készítették, amelyek csak helyi jelentőségűek voltak. Az első átfogó rendezési tervet Beszédes József készítette, ennek alapján a kivitelezési munkák 1820—1835 között készültek el. 1835 után a fokozatos erdőirtások következtében sok hordalék keletkezett, mely a Kapos medrét feliszapolta, ezért sok volt a kiöntés. Az 1900. évben készült tervet teljesen máig sem hajtották végre, nagyobb csapadékok alkalmával a Kapos depóniaszerű töltésén sok töltésszakadás keletkezik. A Kapos öblözet jelenlegi rendezettsége és 22 1/s km8 fajlagos levezető képessége nem elegendő. A 9. sz. Dráva-balparti belvízrendszer területét a múltban a Dráva kiöntései, azonkívül a zselici dombokról és a Mecsekről levonuló vízfolyások nagy vizei teljesen elmocsar ásították. Három öblö- zete 658 kmz kiterjedésben közvetlenül a Drávához csatlakozó mélyfekvésű, kimondott ártér jellegű, hat öblözete pedig 479 km2 területtel magasabb síkságon fekszik, amelyet a kisebb vízfolyások árhullámai mocsarasítottak el azáltal, hogy felső nagyesésű szakaszokról hozott nagymennyiségű hordalékaikat ott rakták le. A főcsatornák kivétel nélkül gravitációs lefo- lyásúak, ezért a drávai árvíz esetén lezárt zsilipek kinyitásáig a belvízbevezetés szünetel. Egyetlen szivattyútelep 1959-ben épült a Lanka csatorna régi zsilipje mellett. A belvízrendszerben elkészült 1949—1962 években nagy vonalakban a befogadó nagyobb vízfolyások megfelelő rendezése. A volt nagybirtok- rendszer idején készült és a II. világháború után elhanyagolt belvízcsatorna-rendszert az újonnan létesült vízrendező társulatok fokozatosan jókar- bahelyezik és bővítik. A 13. sz. mohács—villányi belvízrendszer három öblözetre tagozódik: a) kölkedi öblözet 11 km2 b) bédai öblözet 41 km2 c) villányi öblözet 24 km2 A kölkedi öblözet a Duna jobbpartja mentén fekszik. Mohács és Kölked között a belvizeket a Kölkednél épült 1,6 mVs teljesítményű szivattyú- telep emeli a Dunába. Jelenleg az öblözet 120 1/s/km2, szivattyúzással pedig 145 1/s/km2 fajlagos vízelvezetésre kiépített. A bédai öblözet déli irányban csatlakozik a köl- kedihez. Az öblözeti belvizek fő befogadója a bédai holt-Dunaág, amely az öblözetet három területrészre tagolja. Az északnyugati területrész belvizeit a 0,7 m3/s teljesítményű vizslaki, a délkeleti területrész belvizeit pedig az 1,2 m8/s teljesítményű gerecháti szivattyútelep emeli a bédai holtágba. A bédai holtág déli végénél épült a 2,0 m8/s teljesítőképességű bédai szivattyútelep. A belvízcsatorna-hálózat felújítása az utóbbi években történt meg. A bédai öblözet jelenlegi fajlagos belvízlevezető képessége szivattyús átemelésnél 50 1/s/km2. A villányi (Alsó-Karasica völgyi) öblözet Villány községtől déli irányban a Karasica völgyében húzódik a jugoszláv határig. Keskeny, hosszan elnyúló öblözet, amelynek belvizeit a Karasica vízfolyás fogadja be. A belvizeket az 1819-ig megépült Szívócsatorna gyűjti egybe, amely az ártér mély vonalán húzódik és Jugoszlávia területén a Dunába torkollik. A Duna árvízi kihatásainak mérsékélésére a belvizeknek a Karasicába történő emelésére létesült már jugoszláv területen Darázsnál 1,5 mVs teljesítményű szivattyútelep. Az öblözet jelenlegi gravitációs fajlagos kiépítettsége 90 Vs/km2. 379
