Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
XVIII. FEJEZET Á vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok 1. VÍZÜGYI SZERVEZETEK A TERÜLETEN A Dél dunántúli Vízgazdálkodási Területen az egységes állami vízügyi szervezet kialakítása előtt a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal, a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal, a Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal, a Bajai Folyammémöki Hivatal, valamint számos vízitársulat (Fekete-víz, Egerszegi-víz Lecsapoló Társulatok, Dázsony—Dárdai Ármentesítő Társulat, Alsókarasica Vízrendező Társulat, Mohács—Kölkedi és Kölked—Darázsi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat, Kaposvízi Társulat) működött. A vízitársulatok államosítása után létrejött egységes állami vízügyi szervezet fokozatosan fejlődött, bár időközben 1951—1953 évek között újból polarizálódott a vízgazdálkodás szervezete (Árvíz- védelmi és Folyamszabályozási Hivatalok, Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok). 1953 évben újból kialakult az egységes állami vízügyi szervezet, amelynek 1960-ben az alábbi egységei működtek a TVK területén: Déldunántúli Vízig. Pécsi Szakaszmém. Barcsi Szakaszmém. Kaposvári Szakaszmém. Gépészeti Üzem Középdunántúli Vízig. Becs Pécs Barcs Kaposvár Pécs Székesfehérvár Székesfehérvári SzakaszmémSzékesfehérvár Szekszárdi Szakaszmém. Szekszárd A kaposvári szakaszmérnökség működési területének nagy része a balatoni TVK területére esik, a szekszárdi és székesfehérvári szakaszmérnökség működése csak kis részben esik a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területre. A Területen működő vízügyi igazgatóságok feladata részletesen: — közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban; — feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás); — végzi a vizek minőségi vizsgálatát — kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat; — ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az I. fokú hatósági teendőket; — résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel; — szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés, stb.) ; — meghatározza vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását; — elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket; — megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvizfolyásrendezési, öntözési stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja; — résztvesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében; — résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezésében, építésében; — vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést; — közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában; — műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez; — kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, stb.); — üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyú- telepek, stb.); — irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat; A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket. Az Alkotmány 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint a vizek az egész nép vagyonaként az állam és a közül etek tulajdonában vannak. Az állam víz355