Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
Előszó
Előszó Az első Vízgazdálkodási Kerettervvázlat elkészülte óta (1954) gazdaságpolitikánknak megfelelően, miként a népgazdaság egészében, úgy a Dél-Dunántúlon is mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulás ment végbe. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása a vízgazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztését, átfogó irányítását, tervszerű összehangolását követeli meg. Ezt a célt szolgálja nagyobb távlatokban a 4. Dél-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keretterve. A Keretterv készítésében résztvevő szakemberek nagyjelentőségű munkája meghatározza a vízgazdálkodás fejlesztésének irányát. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv érvényre juttatja azt a helyes elvet, hogy a vízgazdálkodást nem elvontan, egyoldalúan, hanem a népgazdasági célkitűzésekkel összefüggésben kell fejleszteni. E célkitűzések megvalósításának egyik fontos eszköze a szocialista vízgazdálkodás. A felszíni vízkészletek területileg kedvezőtlen eloszlása és szélsőséges ingadozása miatt a vízkészletek már ma sem elegendők az igények kielégítésére. Ezért lép mindjobban előtérbe a szélsőséges vízhozamoknak a szükségletekkel való egybehangolása a víztározás révén. Az igazgatóság nagy súlyt helyez a Dél-Dunántúlon a dombvidéki víztározás adta kedvező lehetőségek feltárására, mint az öntözésfejlesztés egyik elsődleges vízforrásának biztosítására. A vízgazdálkodás és csatornázás terén ugyancsak nagy a fejlődés. Példaként említem a Pécs város vízellátása fejlesztésére megépült mohács—pécsi távvezetéket, mely a fejlődő ipari város részére naponta 40 000 m3 vizet biztosít. A falusi lakosság korszerű, jó minőségű vízzel való ellátása érdekében a törpevízművesítés terén Baranya és Somogy megyékben még csak a kezdő lépéseket tettük meg. E téren a döntő fordulat a jelen és a következő évtizedben várható. Ma már egyes patakok szennyeződése olyan méreteket öltött, hogy a közegészségügyet veszélyezteti. Az ipari termelés fokozódásával (Pécs, Komló, Kaposvár, Szigetvár, stb.) nemcsak a szennyvizek mennyisége növekszik, hanem a minősége is fokozottabban romlik. Ennek megakadályozása egyik legfontosabb feladatunk. A vízgazdálkodási tevékenység ma már nem vonatkozik kizárólag a korábbi értelemben vett vízügyi szolgálatra. Kiterjedt és széleskörű vízügyi tevékenységet fejtenek ki a tanácsi szervek is a helyi vízrendezési feladatok megoldásában, a lakótelepi vízellátás és csatornázás irányításában és üzemelésében. Ár- és belvízvédekezési feladataink sikeres megoldásának is alapvető feltétele a vízügyi és tanácsi szervek közötti legszorosabb együttműködés. Hasznosítsák eredményesen a Területi Vízgazdálkodási Kerettervben foglalt fejlesztési elveket a vízügyi igazgatóság, a tanácsok, a tanácsi vállalatok és a vízgazdálkodási társulatok. Ezen elvek megvalósítása szocialista építőmunkánk sikerének egyik fontos láncszeme. E célokat szolgálja a Területi Vízgazdálkodási Keretterv, mely hatékony segítséget nyújt a víz- gazdálkodással foglalkozó szerveknek és dolgozóknak feladataik ellátásában és megoldásában. Pécs, 1964. november hó. Gombás Lukács vízügyi igazgató 5
