Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
2.3Ш a víztározással elérhető KÉSZLETNÖVELÉS A hegy- és dombvidéki víztározással foglalkozó XII. fejezet összefoglalja a létesíthető tározók adatait. A mezőgazdasági vízigény fedezésére szolgáló tározók teljesítőképességét úgy vettük figyelembe, hogy éves tározás esetében a tárolt térfogatot osztottuk az öntözési idény (5 hónap) másodpercének a számával. Az ennél hosszabb idejű tározók hasznos kubatúráját két évi igény fedezésére vettük alkalmasnak, tehát kétszer 5 hónappal osztottuk. Egyéb tározók teljesítőképességét a tározási fejezetben megadott vízsugárral jellemeztük, azaz a teljes kubaturát egy évre megosztva számítottuk át vízsugárra. Az emelt szintű halastavakat is figyelembe véve a készletnövekedés összege 294 m’/s. A halastavak esetében hasznos térfogatként a felső 50 cm-es réteget vettük számításba. 2.3112 AZ ÉLŐVÍZ- (ALAPVÍZ-)SZÜKSÉGLET 1980-BAN A felszíni vizek használható készletét — amint a 2.2 ponttal kapcsolatosan részletezve van — a teljes kisvízi vízkészlet és a mederben hagyandó élővíz (alapvíz, öblítővíz) különbségeként állapították meg. Az 1960. évi vízmérleg esetében élővízként a kérdéses hónapban előforduló minimális vízhozam 75%-a szerepel. Feltételezhető, hogy hosz- szabb távlatban az élővízigény viszonylagos nagysága a szennyvizek tisztítására és elhelyezésére vonatkozó előírások fokozottabb érvényre jutásával fokozatosan csökkenni fog. Az 1980. évi felszíni vízkészlet megállapításában — az ország egész területére érvényes előírás szerint — ezért az élővízigényt a havi minimális vízhozam 25%-ában vesszük figyelembe, vagyis az 1960. évi állapothoz képest lényegesen nagyobb hasznosítható vízkészletekkel számolunk. 2.3113 A FELSZÍNALATTI VÍZKÉSZLET 1980-BAN A felszínalatti vízkészletben a jelenlegihez képest természetes úton készletnövekedés nem várható, éppen ezért mindenféle felszínalatti vízkészletet 1980-as évi távlatban is a jelenleg beállított készletnek megfelelően vettük számításba. 2.3114 A VÍZKÉSZLETET BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB TÉNYEZŐK HATÁSA A VÍZKÉSZLETRE A mezőgazdasági művelés, különösképpen az erdőgazdaság lényegesen befolyásolhatja a vízkészlet alakulását. Jelentős tényező lehet még a használt, és szennyvízből származó vízkészletnövekedés, valamint a párolgást csökkentő eljárások bevezetésével előálló készletnövekedés. Ezeknek hatása azonban egyelőre bizonytalan. A mérlegben ezért számszerűen csak a visszatérülő használt és szennyvizek meny- nyiségét vettük figyelembe, amelyre vonatkozóan az ipar és lakótelepek fejlesztési tervei viszonylag megalapozott adatokat szolgáltatnak. 2.32 VlZFELHASZNÄLÄS 1980-BAN 2.321 Felszíni vízkészlet A vízhasználatok fejlesztésének főbb számait és területi bontását már a rendelkezésre álló illetve a jövőben biztosítható vízkészletek részletes áttekintésével állapították meg, így a 2.42 táblázatban foglalt adatok az 1980. évre előirányzott vízgazdálkodási viszonyok főbb sajátosságait megfelelően pontosan tükrözik. A vízfelhasználási adatokat a jelenlegi (1960. évi) vízmérlegben alkalmazott ágazatonkénti és részterületenkénti bontásban foglaltuk össze. Megállapításuk módjára és pontosságuk megítélésére az alábbiak szolgálhatnak támpontul. a) A kommunális vízhasználatok adatainak megállapításában a nagyobb településekre kidolgozott 20 éves felesztési tervek szolgáltak alapul. A kisebb települések kommunális vízigényének várható alakulására az Országos Tervhivatal állapított meg a lakosok számára vonatkoztatott irányszámokat. A nagyobb településekre kidolgozott fejlesztési tervek az igénybevenni tervezett vízkészletek fajtáját is megadják, a kisebb települések esetében a vízkészlet-féleségenkénti megoszlását az egyes részterületek vízviszonyainak sajátosságait figyelembe véve becsléssel lehetett megállapítani. b) Az 1980. évi ipari vízigények megállapításához az ipari központról fejlesztési adatok álltak rendelkezésünkre. A kisebb ipartelepek 1980. évi vízfelhasználatáról a szakágazati fejezetek anyaga közelítő tájékoztatást nyújt. c) A vízfelhasználás legjelentékenyebb tételéről, az -980. évi öntözési vízigényekről a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területre meglehetősen részletesen kidolgozott fejlesztési tervek tájékoztatnak. 2.33 VÍZMÉRLEG 1980-BAN A jelenre vonatkozó vízmérleg analógiájára elkészítettük az 1980. évi vízmérleget. A mérleg elkészültével megállapítható, hogy a tervbevett fejlesztések minden téren pozitív vízmérleget biztosítanak, bár ezen a területi egyensúlyon belül feltétlenül jelentkeznek helyi vízhiányok (pl. Kaposvár). A Duna és a Mura—Dráva vonatkozásában az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészülte előtt mérleget készíteni nem lehetett, mivel azok több TVK-t érintenek. A táblázat tehát csak a fejlesztési terv szerinti igényeket és a vízkészletet tünteti fel. a mérleg elkészítése az Országos Vízgazdálkodási Keretterv feladata. 2.34 VÍZKÉSZLET 1980. UTÁN A 2.31-es pont alatt tárgyalt vízkészlet.növelés- nek, már az ott említettek alapján is, a határai végesek, éppen ezért az egész területen készlet- növekedés nem várható. Kézenfekvő tehát, hogy az 1980 év utáni távlatban a távlati tervek készítésénél legfőképpen a Duna és a Dráva vízkészletére kel alapozni, me350
