Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
használnak. A Kapos mérlege — a részterületekétől eltérően — szeptemberben kritikus: 70%-os ekkor az elvi kihasználtság. A jelenlegi állapotot áttekintve a következők állapíthatók meg: a) A terület kisvízfolyásai gyakorlatilag teljesen kihasználtak, sőt helyenként — elsősorban a 4/c részterületen — máris túlterheltek. A 4/'a és 4/d részterületen is legfeljebb csak a természetes fejlődés igényeit kielégítő kisebb helyi vízhasználatok telepíthetők, a 4/b és 4/c területeken a meglévőket ia korlátozni kell. A Kapósra kisebb — elsősorban mezőgazdasági — vízhasználatok, meglévőkkel együtt mintegy 0,5—0,6 mVs összes vízigény erejéig még telepíthetők. b) A Duna és Dráva gyakorlatilag még teljesen szabad készlete e folyók készletére támaszkodó nagymértékű fejlesztést tesz lehetővé. 2.232 Vízmérleg a felszínalatti vizekre Fartiszűrésű vizek mérlege A határát képező nagy folyók mentén területünk igen nagy partiszűrésű vízkinccsel rendelkezik: a Duna partiszűrésű készlete 17,5 m’/s-ra, a Dráváé 5 mVs-га becsülhető. Kevésbé jelentős, de a helyi igények kielégítésére kedvező adottság a Kapos felső szakasza mentén feltárható mintegy 50 1/s-nyi partiszűrésű készlet. Másutt jelentősebb vízmennyiségre nem számíthatunk. Mivel a felsorolt készlet jelenleg gyakorlatilag teljesen kihasználatlan, benne nagymérvű fejlesztés lehetősége rejlik. Talajvízmérleg A terület talajvízkészlete országos viszonylatban közepes, kereken 3,3 m7s-ra becsülhető. A készlet területi megoszlása nem egyenletes: a 4/a és А/ß részterületeken van a talajvízkincs 80%-a, míg a teljes területnek több 90%-át kitevő többi részterületre a készletnek 20%-a jut. A talajvíz-minőség szerinti megoszlása az átlagosnál valamivel kedvezőtlenebb. A teljes vízkészletnek csupán 55%-a „A” minőségű, mindenre alkalmas, további 32%-a „B” minőségű, mező- gazdasági és ipari hasznosítási célokra alkalmas, a fennmaradó 13% „C” minőségű, csak ipari és halászati célra alkalmas víz. A talajvízkészletet csak öntözési célokra használják, arra is csak elenyésző mennyiségben. Gyakorlatilag az egész területen 0% a talajvíz kihasználása. A fejlesztés szempontjából elsősorban a 4Iß részterületnek van jelentősége, kereken 2,3 ms/s szabad vízkészlettel. Másodsorban a 4la részterületet kell figyelembe venni, ahonnan további 0,3 m’/s vízkészlet volna hasznosítható. Rétegvizek mérlege A terület rétegvízkészlete számottevő, a készlet megoszlása azonban nem egyenletes. Legnagyobb a 4/A, 4/B és '’'C részterület készlete, ahol a teljes kitermelhető rétegvízkészletnek (kereken 8 m’/s- nak) 90%-a megtalálható. A többi 6 részterület osztozik a készlet fennmaradó 10%-án. Rétegvízben legszegényebb a 4/G és a 4/E részterület, amelyek részesedése a 0,2%-ot sem éri el. A rétegvizeknél minőség szerint megoszlást nem vettünk fel, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet van olyan érték, amelyet — ha szükséges — aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas minőségűvé kezelni. A rétegvízigény a területen országos viszonylatban meglehetősen magas, átlagosan a készlet 8%-a. A rétegvizet kizárólag kommunális és ipari célokra használják. Az igények nagysága nincsen összhangban a részterületek vízkészletével, ezért a kihasználtság 0—2%-a 4/A, 4/C, 4/G és 4/1 részterületen. 7—24% közötti kihasználtság van a többi részterületen, kivéve a leginkább kihasznált 4/D (6%) és 4/H (85%) részterületet. A terület rétegvízkészlete még nagymértékben szabad. Különösen a 4/A, 4/B és 4/C részterület összesen kereken 7 mVs-га becsült vízhozama volna még felhasználható. A 4/1 területen 280 1/s hozam kisebb, helyi jelentőségű fejlesztésekhez rendelkezésre áll. Az egyéb részterületeken nagyobb mérvű fejlesztéshez rétegvízkészlet gyakorlatilag nincs. A terület 4 rétegvíz-tájegységénél karsztos hegységek, illetve karsztvíz is található. A karsztvíz mennyisége a rétegvízkészlet 5%-ára tehető. Legjelentősebb a 4/E és 4/F részterületé, amelyeken a teljes karsztvízkészletnek 80%-a található. A karsztvizeket a gyakorlattal megegyezően, mindenre alkalmas minőségűnek vettük fel. A területen a karsztvizet kizárólag kommunális célra használják. A terület karsztvízkészlete átlagosan 18%-ra van kihasználva. A kihasználtság nem egyenletes. Legnagyobb a 4/A részterületnél (49%), legkisebb a 4/E és 4/1 részterületeknél (0%). A karsztvizekre támaszkodó vízigényeket elsősorban a 4/F területen lehetne fokozni. A karsztvízkészlet kis értéke miatt (0,4 mVs) azonban a helyi igények kielégítésén kívül másra itt sem gondolhatunk. Karsztvizek mérlege A vízgazdálkodási területen részben a pásztásan húzódó triászalaphegységből, részben az alsó pannon üledékekből a terület nyugati szélén van lehetőség hévizek s ezen belül ásványvizek feltárására. A Drávatamási—Rinyakovácsi volnaltól Ny-ra eső területen a felső és alsó pannon határán fakasztott hévizek lehetnek elsősorban gyógyvíz-jelle- gűek. A többi területrészen a triász alaphegységből általában csak egyszerű hévíz, illetve ásványvíz nyerhető. Gyógyhatása ritkábban van s ilyenkor sokszor rádióaktivitásának köszönheti azt. A jelenlegi feltártság mellett részletesebb ásvány-, hév- és gyógyvízmérleget készíteni nem lehet. Tájékoztatásul mégis közöljük az alábbi táblázatot, mely a víz minőségének figyelmen kívül hagyásával a 35 C°-on felüli hévizek mérlegére ad némi tájékoztatást: 348
