Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
nak be a Szívó-csatornába. Ezen csatornák építésével kapcsolatban sem a magyar, sem a jugoszláv fél részéről észrevétel nem merült fel. A Rinya befogadójának, a Krizsnicai 18 km hosszú holtágnak országhatár jellege azzal jár, hogy a Rinya legalsó szakaszával kapcsolatban a jugoszláv helyi vízügyi szervekkel az elvégzendő munkák tekintetében tárgyalásokra és egyetértés létrehozására van szükség. A Zdála pataknál a tisztogatás során nem vesz- szük figyelembe az Országhatárt. Megállapodás szerint a vízfolyás alsó szakaszát teljes szélességben mind magyar, mind jugoszláv területen a jugoszláv fél helyezi jókarba, míg a felső szakaszt függetlenül attól, hogy a meder egyik fele magyar, ill. jugoszláv területre esik, a magyar fél helyezi jókarba. 3. A TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK HELYZETE ËS FEJLŐDÉSE Az előző pontokban ismertetett, Országhatárt átszelő, ill. Országhatárt képező vízfolyások kérdésével a trianoni szerződést kiegészítő, ún. jogi jegyzőkönyvek foglalkoznak. Az 1942 évig az említett jogi jegyzőkönyvek alapján rendezték a felmerült kérdéseket, míg 1941—1945-ben a magyarok által megszállt baranyai háromszög déli határa a Dráva folyó lett. Ebben az időben a Borza patak rendezésére a magyar vízügyi szervek négy alternatív megoldást dolgoztak ki, ugyanakkor rendezték a határ által korábban átszelt belvízterületek között a szivaty- tyúzási költséghozzájárulás arányát is. A határt metsző és képező vízfolyások rendezésével kapcsolatos kérdésekben 1947-ben újra megindultak a tárgyalások és egyes kérdésekben megállapodás jött létre. E megállapodások azonban nem kerültek kivitelre. 1955 nyarán kötötték meg a magyar jugoszláv vízgazdálkodási egyezményt, melyet a magyar kormány 1956 évben ratifikált. Az egyezmény alapján 1957 januárjában Budapesten tartotta első ülését a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság, amely azóta általában évenként tartja ülését. A kapcsolatok során tárgyalásra került fontosabb vízügyi kérdéseket, továbbá az egyezménnyel még nem szabályozott kapcsolatokat az alábbiakban szakágazatonként ismertetjük. a) Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyamszabályozás. Az 1430 fkm-el szemben metszi a magyar— jugoszláv államhatár a Duna jobbparti töltését, innen kezdve észak felé halad a határ, a töltés hullámtér felöli lábánál, mintegy 2,8 km hosszban, A dunai jobbparti töltés, ill. védvonal a jugoszláv területen lévő darázsi magasparttól Mohács város belsőségében a vasútállomásnál lévő magaspartba köt be, összes hossza 24 250 fm, melyből az alsó 4192 fm esik jugoszláv és 20 058 fm szakasz magyar területre. Az egyezmény alapján ez a töltés- szakasz közösérdekű és a kijelölt albizottság általában évenként bejárja, — meggyőződik a véd- anyag és a védművek állapotáról, észrevételeit jegyzőkönyvbe rögzíti. A megállapodás értelmében az árvízvédelmi művek, hossz-, keresztszelvényeit, a védelmi szakaszra vonatkozó készültségi kimutatást a felek egymásnak megküldik. Az árvédekezés alatti közvetlen érintkezés lehetővé tételére a dunai töltés mentén, az Országhatárig mindkét fél árvédelmi telefonvonalat épített, amely a III-as fokú védekezésnél összeköthető. Magyar területen ez a vonal a bédai szivattyú- telepnél lévő árvízvédelmi ügyeleti szobába van bekövetve. Az egyezmény szerint a 2,8 km-es töltésszakaszon, ahol a határ a töltés lábánál húzódik, a töltés előterének fáktól, bokroktól való megtiszítását 10 m szélességben a jugoszláv fél végzi. A dunai szakaszon csatlakozó jugoszláv töltés- szakasz szelvénye a magyarországinál erősebb, bár koronaszélessége azonos (5 m), a padka szintje viszont a max. árvízszint magasságában van. A mi területünknél a padka szintje 1,0 m-rel van a max. árvízszint alatt. A dunai töltéshez csatlakozva lo- kaflizáriós töltés húzódik a határ mentén, ami jelenleg meglehetősen elhanyagolt, fákkal, bokrokkal benőtt állanotban van és meglehetősen alacsony. Jelenlegi állapotában hivatását kevésbé tudja betölteni. Rendbehozásának kérdését magyar részről való megvizsgálás után kívánatos lesz a közös bizottság elé vinni. A második közös érdekű töltésszakasz a Dráva- balparti árvédelmi vonal, amely a jugoszláv területen lévő Dárda község melletti magaslatba köt be, és felfelé Tésenfáig tart. A töltésszakaszból jugoszláv területre esik 42 km, magyar területre 36 848 fm. E töltésvonal magyar szakaszán közvetlenül a töltés hullámtér felöli lába mellett húzódik az Országhatár. A töltés előterének jugoszláv fél részéről való megtisztítására a jugoszláv felet kell felhívni. E töltésszakasz mentén közös telefonvonal nem épült ki, bár a közös szakaszon előálló töltésszakadás mindkét fél területén jelentős elöntéseket okozhat. A drávai töltésszelvény erősítésre szorul. A jugoszláv területen ott, ahol különösen nagy volt árvízkor a fakadó vizek tömege, szorítótöltés is létesült már a korábbi időben. A töltés homokos altalaja miatt magyar területen az 1952-es árvíznél jelentős fakadóvíztömeg jelentkezett. A közös érdekű drávai töltésszakaszt az Országhatár Old község határánál metszi. 331
