Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

3. ÖSSZEFOGLALÁS

3.1 A terv értékelése

A tervezett fejlesztés folyamán a meglévőkkel együtt a területen (ezenbelül Baranya megyében) összesen 100 ha mesterséges üdülő-tó fog a felüdülni, szórakozni és sportolni vágyók rendelkezésére állni, ezenkívül 2—3 km hosszú rendezett Duna-part. Ezek a létesítmények, amellett, hogy az idegenforgalom várható jelentős növekedésével a devizagazdálkodás szempontjából népgazdasági szempontból is előnyösek, jelentőségük főként a dolgozók munka utáni felüdülésükben, munkaerejük regenerálódásában rejlik. Megszűnik az üdülőhelyek jelenlegi túlzsúfoltsága és az üdülni, pihenni vágyók kultúrált, higiénikus ellátást nyernek. A tervezett baranyai és Pécs környéki üdülőhelyeknek, főleg a szén és ércbányászat nehéz körülményei között dolgozó bányászok egészségügyi és szociális ellátásában lesz nagy jelentősége.

A tervezett létesítmények összesített adatai a következők:

költség

befogadóképesség

épületek térfogata

földmunka

betonmunka

kőmunka

villamosenergia

(csúcsidényben)

39 millió Ft 11 650 fő 32 130 légin* 68 090 m* 5660 m* 3640 m*

433,9 kwó/nap

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők

A mesterséges tározás lehetőségének szempontjából az eléggé ismert hidrológiai tényezők mellett, főként a tározásra kiszemelt terület geológiai feltárása szükséges a víztartás szempontjából.

A Duna-parti üdülésnél — mint a felszíni vizek védelméhez kapcsolódó intézkedés — feltétlen ügyelni kell a vízszennyezés minimális csökkentésére, melynek hiányában az egész beruházás meddővé válhat.

323