Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
SOMOGY MEGYE Somogy megyében vízparti üdülés, fürdés és vízisport kizárólag a Balaton mentén volt és van ma is. A megyében tisztavizű, erre alkalmas vízfolyás nincs. 1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM MŰLTJA ÉS JELENE Baranya és Somogy megyében nagyobb kiterjedésű természetvédelmi területek nincsenek. Az eddig foganatosított hatósági intézkedések egy-egy elszigetelt, lokális jellegű szűkebb területre szorítkoznak, melyek egy-egy forrás, cseppköves barlang, vagy aránylag kis kiterjedésű terület növényvilágának megvédése, érintetlenségének biztosítása érdekében születnek. Baranyában ezek a területek főleg a Mecsek hegység karsztos területeire, forrásaira és a különleges és ritka növényzetű tájaira terjednek ki. A védelem célja a természeti ritkaságok, értékek állagának megőrzésén felül, a dolgozók természettudományos gondolkozásának fejlesztése. A védett területnek idegenforgalmi jelentősége is van, főleg a Mecsek hegységben levőknek; a kirándulók tömegei éppen ezeket a részeket látogatják intenziven. A védelem előírásainak fokozott betartása ezért itt elsősorban indokolt. Baranya megyében a pellérdi, tüskési és a pal- konyai halastavak víziszámyasok szempontjából védetté voltak nyilvánítva, a védettséget azonban a FM 1954-ben feloldotta. Somogy megyében a legjelentősebb védett terület a Délsomogyi Erdőgazdaság Kaszópusztai üzemegysége kezelésében és Szenta község határában levő 140 ha kiterjedésű ún. Baláta tó, mely az átvonuló és itt telelő víziszárnyasok kedvelt tanyája, épp ezért itt a vadászat és a tó lecsapolása meg van tiltva. Ugyancsak védett terület a Vörs község határában levő, hazánk legértékesebb ősmocsara, mely a madárvonulás egyik útvonalába esik és ahol a ritka víziszárnyasok (nemeskócsagok, gémek, bat- lák stb.) is megtalálhatók. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Déldunántúli TVK területén a vízparti üdülés, fürdés és vízisportok fejlesztésének szükségessége kizárólag Baranya megyére korlátozódik, mivel a Balaton közelsége és a lehetőség hiánya miatt Somogy és Tolna megyékben erre igény nem merül fel. Pécsnek, mint a Déldunántúl központjának azonban hiányzik a mesterséges, vagy természetes vízfelület, illletve vízfolyás, ahol a lakosság vízparti üdülési és vízisport igényeit kielégíthetné. Ez az igény vezette Baranya megye vezetőségét, amikor a felszabadulás utáni másfél évtized után belekezdett a Mecsek festői tájain a mesterséges tározók építésével a vízparti üdülés fejlesztésébe. Ennek a programnak továbbfejlesztését tartalmazza a Keretterv XIV. jelen fejezete, melyben szereplő létesítmények megegyeznek a megye és az idegen- forgalmi hivatal vezetőinek elképzeléseivel és terveivel. A fejlesztésnek népgazdasági, valutáris és szociális szükségessége van. Az idegenforgalmi hivatal statisztikai kimutatásai, de a közvélemény szerint is a lakosság fokozott mértékben igényli a vízparti üdülés lehetőségét, illetve az eddigi lehetőségek bővítését és kiépítését. 2. VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VlZISPORTOK ÉS TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A Déldunántúli TVK területén a vízparti üdülés, fürdés, vízisportok fejlesztéséhez az alábbi tanulmányokat és adatokat használtuk fel: 1. Orfűi 17 kh-s csónakázó tó terve (DDT VÍZIG) 1962. 2. Orfűi 70 ha területű csónakázó tó tervvázlata (DDT VÍZIG) 1962. 3. Abaligeti 5 kh. csónakázó tó terve (DDT VÍZIG) 1962. 4. Sikondafürdő részletes rendezési terve (VÄTI, 1961). 5. Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal fejlesztési elképzelései. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A vízparti üdülés, a fürdés és a vizisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövő létszám, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével kell kialakítani. — A hely és kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel (rendezési tervek, DIB, BIB, IBUSZ, távlati tervek stb.), tekintettel kell lenni a megközelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló összes egyéb körülményekre. — Különös tekintettel kell lenni a hazai lakosság növekvő igényére, a külföldiek várható létszámára. — A campingeket csak szervezetten és megfelelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad létesíteni. 318
