Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
a) Országhatár—Barcs (68—155 km) közötti 87 km hosszú nagyhajózásra alkalmas szakasz, ahol az országhatár általában a mederben húzódik. b) Barcs—őrtilos (155—238 km) közötti 83 km hosszú kishajózásra alkalmas felső szakasz, itt magyar és jugoszláv mederrészek követik egymást váltakozva, a teljesen magyar szakasz hossza csak 32 km. Korábbi adatok szerint a hajózható víziút a Dráván evezős hajóval és tutajial Varasdig 272 km, ebből gőzerővel Vízvártól a Dunáig 187 km. A Dráva folyó természetes víziűtja egyenletes bő víziárása miatt Barcsig különösen alkalmas hajózásra. Ennek ellenére jelenleg az alsó jugoszláv szakasz kivételével a hajózás a Dráván szünetel. Okai az egyes hosszabb elfajult mederszakaszokon kívül, főleg az országhatár helyzetében és csak kisebb mértékben a szállítási igények hiányában keresendők. Az államhatár Magyarország és Jugoszlávia között a folyót több ízben metszi. így összefüggése az országos víziút hálózattal csak államközi egyezmény alanián biztosítható. Fenti aka- dálvok miatt a Dráva folyó határszakaszán ma tu- laidonkéooen csak egyes szakaszokon történő szórványos kishajózásről beszélhetünk. A drávai víziútnak, mint kelet—nyugati irányú útvonalnak különösen fontos szerene volt a Monarchiában. A cs. k. szab. osztrák Duna-Gőzhaiózási Társaság ÍDDSG1 1863—64. évben Eszék—Kakonva között rendes szem élvszállító iáratot tartott fenn. ugyanakkor 100—150 t-ás haiókkal teherforgalmat is bonyolított le. A víziút végcélia akkoriban ez volt, hogv Légrád—Kakonvánál elérie a Déli Vasutat, melven a továbbszállítás Ausztria és Trieszt felé volt lehetséges. Kanitz Károly drávai haiózási vállalat tulajdonosának 1871-ben a soproni kereskedelmi és ipar kamarához benyújtott emlékiratában számszerűleg is kimutatta, hogy a Dunáról, Bácskából, s a Ferenc-csatornán át a Tiszáról és Bánátból Triesztig a legrövidebb és legolcsóbb víziút a Dráván át vezet, a szállítási költség mérföldmázsaként csak 1/4 krajcárt tesz ki. Kanitz Károly barcsi Drávahaiózási Vállalata 350 000 t vegyes árut szállított, Eszék felett 500— 600 t-ás vontató hajókkal. Ezt követőleg Pfeifer József barcsi lakos, Schöller és tsa. Gőzhaiózási Vállalat, s a cs. k. szab. Első Dunagőzhaiózási Társaság DDSG végzett menetrenden kívül Eszékről és közbenső állomásokról Barcsig teherhajózást. Elénk tutajozás is folyt, mely 1940-ig maradt fent. A Duna felől irányuló forgalom érdekében 1884. évben megindult a Dráva torkolat rendezése és 1888-ig épített szabályozási művekkel elérték, hogy a Dráva Eszéktől lefelé a torkolatig hajózhatóvá vált. A századfordulón bekövetkezett gazdasági fellendülés a drávai haiózási utat előtérbe helyezte. Az 1908. XLIX. törvénycikk alapján megindított mederszabályozási munkák elsősorban hajózási szempontokat követtek. A szabályozási terv Zákányig, illetve Varasdig terjedt ki, a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 1911, 1912. évi jelentése szerint a Moszlavinai szakaszon fennállott hajózási akadályokat megszüntették és a szabályozás a hajóutat némileg javította. A hajózást ez időben a Dráván a hajózási nehézségek miatt 50%-kal felemelt díjszabás mellett a DDSG végezte. A Magyar Statisztikai Évkönyv szerinti forgalmat, az első világháborút megelőző időben, az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Szállított áruk: Év Völgymenet Hegymenet 1000 t 1000 tkm 1000 t 1000 tkm 1 2 3 4 5 1891—95 50,9 3 047 43,5 5 424 1896—1900 25,1 1798 67,7 6 665 1901—1905 23,6 2 080 68,7 8 774 1906—1910 20,7 2 092 64,0 7 997 1911 11,1 1416 85,2 12 293 1912 12,8 1 768 86,9 11142 1913 12,9 1730 89,6 10 428 1914 14,6 2179 — 4105 A forgalmi adatok a Monarcha felé irányuló szállítás erős megnövekedését mutatják, a lefelé történő szállításnak 6—7-szeresét tette ki. A szabályozási munkák 1914. évben az első világháború kitörésekor megszakadtak. A két világháború között a Dráva mint a Duna mellékfolyója, nemzetközi víziútnak lett nyilvánítva. A szállítási igények folytán a hajózás erősen csökkent, majd ismét emelkedett. 2. táblázat Év Völgymenet Hegymenet 1000 t 1000 tkm 1000 t 1000 tkm 1 2 3 4 5 1938 1 640 35 2 909 37 1939 10 627 1827 1366 25 1940 13 716 2 340 1720 30 1942 13 306 ____ __ ■ A másirányú forgalmi igényt jellemzik a forgalmi adatok: vagyis a lefelé irányuló szállítás nagyjából folytatódott a régi keretek között, a felfelé történő szállítás 10%-ra csökkent. A jármű-forgalom megoszlását a 3. táblázat tartalmazza. A második világháború után a hajózás lényegében megszűnt a Dráván, legfeljebb egyes alkalmi menetre és a folyamszabályozási munkákkal kapcsolatos minimális mértékre szorítkozik. A Dráván korábban kiterjedten folytatott tutajozás is teljesen megszűnt. A közel 50 éve félbeszakadt szabályozási munkák után nagyobb arányú mederrendezés a Dráván nem történt. A helyi jellegű beavatkozások célja a szakadó partok védelme volt és mivel a jugoszláv 278
